Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Tarlózás

gitésére, azokat a haza gyöngítésére fölhasználni a haza veszélyeztetése nélkül nem lehet és nem szabad ! Csináljunk csak egy kis számadást : melyik adott és melyik kapott többet: az állam a r* kath. egyháznak, vagy a r. kath. egyház az államnak, — és melyik használta a kapott jogokat és előnyöket a másiknak veszélyeztetésére?! Hasonlitsa össze Zichy Nándor a magyar" országi r. kath. egyház állását a franczia, német, olasz, spanyol stb. egyház állásával és mondja meg őszintén : nem a szegény Magyarországon van-e a legjobb sorsuk? Ea Magyarországon úgy bántak volna el a r. kath. papsággal, mint a többi r. kath. nemzetek, nem merne akkor most Zichy még panaszkodni sem ! Micsoda feneketlen gyűlölet lappanghat ott a tudatlan és rajongó nép szivében, a hol a grófi vezér igy mer beszélni az ország szine előtt a felekezetek ellen l ? Mekkora félelem ejtette rabul a papságot a pápasággal szemben, a hol ilyen elvek ellen alig mer valaki felszóllalni ! Nincs más mód a haza jogainak, érdekének megvédésére nálunk sem, mint nem volt másutt, elszakitani a függés szálait, megvonni az erő táp. láló forrásait attól a papságtól, mely nemcsak a felekezeteket akarja megsemmisiteni, hanem az államot akarja a maga akaratának alávetni ; más felől pedig erősiteni a többi telekezeteket, melyeknek ereje az állam erejét gyarapítja a r. kath. egyházzal elkerülhetetlenül megvívandó nagy harczában. A harczot életre halálra megizente a néppárt vezére ! Ez a vezér nagyon számit arra, hogy hallgatói vakon elfogadják igaznak minden állítását. Lám a kath. nagygyűlésen ezt merte mondani

: „soha nem szabad megfeledkezni az egyház lát* ható fejéről, s a minden vagyonából ki" fosztottnak szűkölködéséről." Szegény pápa, tömérdek betéte van az eretnek angolok bankjában, miért nem szedegeti ki, lia még a sok milliónyi péterfillér sem elég neki ! Zichy János gróf, a néppárt vezére, ugyancsak kitett magáért I Megdicsérte a r. kath. egyház államfenntartó, műveltségterjesztő erejét, de nem jegyezte meg, hogy ez az erő nem abban áll, a mi azon egyházban külön római katholikus, hanem abban, a mi a r. katholikusban általános keresztény. Ez pedig fontos dolog ! Zichy szerint az alkuvást nem tűrő erkölcsnek alapja a positiv ker. hit, „ez pedig csakis a kath. vallás, mert dogmatikus alapon állva, hajszálnyira sem tért eí azon alaptól, a melyre Üdvözítőnk alapította." Ugyan a Mária-tisztelet, pápai uralom és csalhatatlanság, mise mind „hajszálig" Jézustól erednek-e? Péter és Pál apostolok, ha most megje lenhetnének Rómában: rá sem ismernének ott abban arra a vallásra, melyet ők hirdettek I Legjellemzőbb mondása Zichy János grófnak ez: „a kath. Magyarország átélte a tatárok pusztítását, átélte a reformatiónak átalakító befolyását, átélte a török uralmat, átélte a Josefinismus befolyását és átélte a legutóbbi idők egyházpolitikai radikalis actióját is," ehhez csak azt teszszük hozzá : át fogja-e élni a néppárt hatását is ? ha a néppárt vezetése alá kerül: bele hal, azt a vérmérgezést az ész, a sziv ki nem birja ! Fájdalommal látjuk mi protestánsok, hogy a r. katholikusok néppárti részénél sem felebaráti szeretetre, sem keresztyéni irgalomra nem számithatunk, és hogy a közvéleményt a befolyásuk alá kerített lapokkal félre vezették, meghamisították, ellenünk ingerelték. Tűrünk és — remélünk ! A hamisság nem soká járhat az igazság leplében, az igazság ki fogja vivni diadalát. Más időket is átélt egyházunk, átéli a mostani keserves időket is ! Más ellenségeink is voltak már nekünk, de a haza legjobbjai — barátaink voltak. A néppárt vissza felé akarja vinni a népet — a szolgaság földére. A múltból két tanúra hivatkozom a mostani két Zichy ellenében. Az egyik Deák Ferencz. Ő ezt mondta: „Nincs a polgári szabadság szent ügyének veszélyesebb ellensége, mint az elnyomás és üldözés szülte vallásos felekezetesség, mert ennek indulatos küzdésében gyakran felejtve vannak, gyakran fel is áldoztatnak a hazának legszentebb érdekei ; a közegyetértés ellenben a polgári szabadságnak legbiztosabb oltalma, ehhez pedig nem szükséges a vallásnak egysége." A másik tanúnk Széchenyi István gróf. 6 igy szólt: „Az apostoli magyar 'király mindig meg tudta constitutionalis nemzetével óvni magát Rómának suprematiájától ; a főméit, clerus status in statu soha nem volt, és soha nem is lehet, s valamint inkább s inkább fejledezik honunk constitutionális elvekben, annál összeütközőbb, s igy annál tűrhetetlenebb lészen egy külső hatalomnak