Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Tarlózás

TizennyolczadiK éviolyam. 35. szám. Orosháza

, 1900. augusztus 30. SVAK6. BÉMZ ÍS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... ö „ Negyed oldal . 4: . Nyolczad oldal . 2 , Tarlózás. A nagy garral hirdetett 900-adós jubileumi ünnepek lezajlottak. A magyarok ünneplésével voltaképp annak az ünnepnek fényét akarták a püspökök felfokozni, a mit a római pápa rendelt el a r. kath. világ számára. Szemfényvesztésül azonban nemzeti ünnepnek nevezték a lapokban, csak azért, hogy a r. kath. ünnep nemzetinek ós a nemzeti ünnep r. katholikusnak lássék. A kereszténység ünnepe gyanánt is szerették feltüntetni, pedig a keresztyén egyházakat meg sem hivták. Nagy volt a zavar az ünnepben éppen azért, mert nem őszinte jelszavak alatt vezették az előkészítést. A kormány bizalmas rendeletben kijelentette, hogy nem tekinti nemzeti, hanem csak felekezeti r. kath. ünnepnek, miért is a hivatalokban ne ünnepeljenek ; a sors szeszélye mégis úgy követelte, hogy magának a miniszterelnöknek is részt kellett vennie az esztergomi ünnepen. Canossába ment, a mi bizony nem vált tekintélye emelésére. A néppárt nagy tüntetésre akarta felhasználni a kínálkozó alkalmat: ellenünnepet akart rendezni Székestejérvárott, hogy a békét hangoztató herczegprimás magára hagyottságát szemet szúróan feltüntesse az egész nemzet előtt. Steiner halála keresztül húzta ezt a számítást. Ha protestánsoknál történnék ilyen megdöbbentő fordulat: rámutatnak az ultramontán lapok : ime az isten keze 1 A herczegprimás is azonban csak hangoztatja a békét, nem védi meg határozott föllépéssel. Ha határozott cselekvésre volna elszánva: nem kérte volna föl éppen S t ein er t a budai ünnepi beszéd megtartására, S te inert, a ki a magyarban csak a pápistát látja, a ki a magyar királyt a pápa hűbéresének, Magyarországot Mária országának tekinti. ősei az olasz della Pietra nevet a század elején átfordították németre, de ő, a magyar püspök, nem fordította át magyarra sem a nevét, sem a szivét. Olaszba oltott német pápista maradt mind végig ! Protestáns szempontból örülhetünk nemcsak annak, hogy a néppárti tüntetés kudarezot vallott, hanem örülhetnénk annak is, hogy megtartották, ha a sajtó annyira nem volna már a klérus zsebében, hogy róla és ellene nem mer őszintén irni. Szint vallottak a néppártiak, de a „hazafias" sajtó nem mer szint vallani. Alig egy-két lap mutat rá a nyilatkozatok igaz értelmére; ezek között a Magyar Szó, Egyetértés. Az egyházi lapoknak annál nagyobb figyelemmel kell tehát kisérniök ezen jelenségeket. Legalább mi lelkészek lássunk tisztán I Tarlózgassunk csak egy kicsit! A pápát mindenütt előbb éltették, mint a magyar királyt, sőt megtörtént az a hallatlan dolog, hogy a pápának üdvözlő táviratot küldött a gyűlés, de a királynak azon a napon nem, hanem csak az utána való napon. A magyar királyt tehát egy napon nem is lehetett üdvözölniök a római pápával?! Korteskedni a király nevével, vakmerően korteskedtek. Zichy Nándor nyiltan mondotta: „én éppen azért, mert katholikus vagyok, élvezem azt a nagy kegyességet, azt a jóságot, a melylyel ő (a király) engem megáldott ós boldogított." No az igaz, hogy magyar hazafiúi erényért nem is érdemelt meg tőle olyan nagy kegyességet ! Érdekes nyilatkozata Zichy Nándornak ez is : „Mi minden honpolgárt, mi minden embert szeretünk, mi nem gyűlölködünk, másokat nem üldözünk, de mindenkinek a lehető legnagyobb jót kívánunk." Mintha az inquisitiót, a párisi vér-