Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Payr Sándor. A Concordia könyv legrégibb magyar fordítása

gibb magyar fordításban tartalmazza a nicaeai és athanasiusi egyetemes hitvallást, az Augustana t, az Apologiát, a Smalkaldi czikkeket, Luther kis és nagy kátéját. Csak a legutóbb keletkezett Formula Concordiae ismeretes a soproni kéziratnál régebbi magyar fordításban. Ez a fentebb emiitett kassai unicum. Nem tartom lehetetlennek, hogy Pál házi Göncz Miklósnak e magyar fordítása másolatban talán másutt is megvan. De bizonyos, hogy iijabb egyházi irodalomunk erről a kincsről nem emlékezik. Sőt régebbi történetiróink sem jelölték meg, hogy a kézirat hol őriztetik. Úgy tudom hogy, Hajnóczy Dániel, a soproni főiskola jeles igazgatója emliti legelsőbben e fordítást, de a kézirat hollétéről ő sem tudósit. Sipkovits Tóth János püspökhöz intézett s Halleban 1742 megjelent „Epistola Gratulatoria* cz. füzetében mondja P. Göncz Miklósról ezeket: „Primus transtulit in lingvam nostram Hungaricam Libros nostros Symbolicos, facto, at ipse in manuscripto suo adhuc in tenebris latente indicat, initio Anno 1619. die 12. Januar. Hajnóczy e szavaival arra enged következtetni, hogy a kéziratot ismerte és eredetinek tartotta. Hogy mikor és mily úton került a kézirat a soproni gyülekezet levéltárába, azt most már alig lehet kikutatni. Schmal (De vita Superintendentum 86.1.,) Ribini (Memorabilia I. 422. l.)ésFabó Czvittingerhez irt adalékaiban (Új Magyar Athenas 550. 1.) valamint későbbi írók már mind csak Hajnóczyra hivatkoznak, midőn Pálházi Göneznek e munkáját említik. A fordító evang. püspök Pálházán született Zalamegyében. 1601-ben a sárvári iskola igazgatója volt Magyari István fóesperes mellett, a kinek az ország romlásáról szóló híres munkája elé üdvözlő verset irt. 1607-ben máj. 9. a csepregi zsinaton lelkészszé avattatván aláir a Formula Concordiae-nak és Hegyfalun kezdte meg papi működését. 1612ben Léva várában lelkészkedik. 1613. febr. 7-én a septei gyűlésen már mint szeredi lelkészt választották püspökké, a mikor szintén az Augustana és a Formula Concordiae megtartására tesz esküt. Szintén mint püspök lelkészkecîett a Győr melletti Pataházán 1616—1618. mint maga írja „egy nyomorult falucskában." Itt volt 6 a győri nemes vitézlő rendnek prédikátora, mivel magában a városban nem volt ez időben az evangélikusoknak szabaa vallásgyakorlatuk. Innen is kitiltotta ót 1618 ban a vármegye, de a várőrség védelmébe fogadta s Pataházán 1647-ig mindig volt evang. lelkész. Egyházkerülete kiterjedt Pozsony, Nyitra és Bars megyén kivül Moson, Győr és Komárom megyére is. Több zsinatot tartott, többek közt 1618. Hédervárott is, melynek határozataira vonatkozólag igazoló levelet intézett Klaszekovits István dunántúli püspökhöz. Több munkája nyomtatásban is megjelent, ú. m. Az úrvacsorájáról az igaz Aug. Oonf. szerint készíttetett kézi könyvecske Keresztúr 1613 ; Az gyermekecskék credoja Ehaw György után németből, Keresztúr 1615; Az romai Babylonnak kőfalai, Keresztúr 1619. Igy hát sok oldalú hasznos munkásságban telt el élete. Még fiatalon az 1619. óv február havában halt meg Pataházán vagy Szereden. A fordítónak bemutatása után lássuk már most a munkáját. A kézirat negyedrótben, sűrű, de mégis szép és könnyen olvasható Írással több mint száz ivre terjed. Puha kötése későbbi korból való. Lapszámokkal csak az Augustana kézirata van ellátva, a kötetnek többi része csak alul van 4—4 ivenként az ABC betűivel jelezve. A terjedelmes kötet nem egy kéznek az irása, de ugyanazon kéz gondosan állította össze a 2—3 féle kéziratot. Azon részekben, melyeket szerintem maga a fordító Írhatott, gyakori a törlés és a sorok feletti igazítás. Ilyenek csak az eredetiben fordulhatnak elő, másolatokban nem. Az Írásmód teljesen reá vall Pázmánykorára vagyis a XVII. század első évtizedeire. A ti = ty, gi = gy, adgiunc = adjunk, mys az y felett két ponttal = mi is, feieb = főbb ; a szó végén k helyett mindig c áll. Az é igen sokszor e-nek irva alatta kis c alakú kanyaritással ; az ő = oe, az u = v, az ű = w stb. Hogy a fordítás Pálházi Göncztól való, nemcsak Hajnóczy állítja, hanem maga a kézirat is megemlíti a fordító nevét, nem ugyan az első főczimlapon, hanem az Aug. Conf. Apológiájának a feliratában. A kézirat irója különben, ügy látszik, nem nagy gondot fordít arra, hogy a fordító nevét ós a fordítás keletkezési idejét határozottan megjelölje. Vagy nem bizott abban, fiogy kéziratát kinyomathatja, vagy nem volt még a kézirat a sajtó alá teljesen elkészítve. A főczimlap betű szerint ez :