Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Payr Sándor. A Concordia könyv legrégibb magyar fordítása

giteni, hanein a magankét erősíteni buzgóságban, hithűségben, erényekben, intézményekben, s ezekkel nemcsak egyházunknak, hanem egész hazánkBak is óhajtunk, akarunk, remélünk szolgálni. Ilyen elvek vezettek működésünkben eddig, remélem, hiszem, tudom, hogy a ránk jövő nehéz évek alatt is ilyen szellem irányozza minden törekvésünket, s ez vezet át bennünket a megki» sértetés nagy keserveiből is a diadalra, melyre felekezetünk hitelvei, érdemei, képességei miatt a gondviseléstől hivatva van. A Concordia könyv legrégibb magyar fordítása. Azt hiszem, kedves hirrel szolgálok egyházi irodalmunk barátainak. Most, midőn symbolicus könyveinknek fordítása és kiadása van napirenden, kétszeresen becses minden adat, mely az ide vágó irodalmat gazdagítja. Itt pedig összes symbolicus könyveinknek legrégibb magyar szövegéről szólhatunk. A soproni evang. egyházközség levéltárában (52. I. 5. szám alatt) megvan a Concordia könyvnek a XVII. század elejéről származó fordítása és pedig legnagyobb valószínűséggel abban az eredeti példányban, melyet maga a íorditó, Pál házi Göncz Miklós dunáninneni püspök irt, illetve másoltatott. E kézirat becsét kellőleg csak akkor mórlegelhetjük, ha legalább csak futólagosan is áttekintjük magyar evang. symbolicus könyveinknek éppen nem gazdag irodalmát. Symbolicus könyveink legrégibb fordításai közül eddig csak a Formula Concordiae 1596-ban készült ós 1598-ban kinyomatott szövegét ismerjük. Ez is mint unicum a kassai r. kath. püspök könyvtárában rejtőzik. A XVI. században ág. hitv. ev. egyházunk többi symbolicus könyve, Luther kis kátéját kivéve, alig is jelent meg magyai fordításban. Papjaink használták az Augustana latin és német példányait. Igaz ugyan, hogy Pomarius Sámuel eperjesi tanár állítása szerint (Disputatio II. de veritate religionis lutheranae. Lőcse 1668) az Augustana már 1530-ban megvolt, magyar ós tót fordításban, de ez állitásnak alig adhatunk hitelt. Mert ezzel ellentétben L e t h e n y e i István «sepregi lelkész Pomarius előtt néhány évtizeddel mondja ezeket: „Mivel ez ideig |az igaz ós meg nem változtatott Augustana Confessionak Articulusai a mi Feleinktől (az én emlékezetemre) Magyar nyelvre fordíttatván és kinyomattatván nem voltanak: im azért azokat az articulusokat kegyes Olvasó Magyar nyelvre fordítottam ós nyomásban világosságra bocsátottam ... a mi böcsületes és szent consistoriomunk egyező végezésébüh és hagyásábűl," (Magyar Oalvinisták Harmóniájának meghamisítása. Csepreg, 1633. Előszó, d 2 jelzésű lapon.) íme Lethenyey esperes 1633-ban nem ismer magyar Augustánát és az egyházkerület megbízásából készíti fordítását. Ő is főként azért teszi ezt, hogy polemizáljon a réf. Samarjaival, a ki a Variata editiora hivatkozva szól az unió érdekében. Lethenyey az Augustana utolsó 7 articulusát, melyek a megszűntetett visszaélésekről szólanak, nem is fordította le, az első 21 articulus fordítása közé pedig polemikus czikkeket sző közbe. S am arjai János dunáninneni ref. püspök „Magyar Harmónia" cz. művében (Pápa 1628.) Lethenyeit megelőzve szintén fordítja az Augustana articulusait, de a Variata szerint és mint Bárány György mondja róla „idegen okból." E fordításokon kivül ismeretes azután L övei Balázsé (Ratisbona 1692,) Bárány Györgyé (Jena 1740) ós e századból Agonás Sámuelé 1838. ós Paulik Jánosé 1896. TudtommalLuther kis kátéjának ismert magyar fordításai közt legrégibb az, melyet a Magyar Könyvszemle emlit (1881. évf. 247. 1.,) mely N.-Szebenben a XVI. század végén vagy a XVII. elején jelent meg s az eperjesi collegiumnak birtokában van. Kár, hogy ennek idejét pontosan meghatározni nem lehet. Szabó Károly a Régi Magyar Könyvtárban nem emlit korábbi magyar Lutherkátét, mint az 1629-ben Lőcsén Madarósz Márton által kiadottat. Melanchton Apológiájának, a Smalkaldi czikkeknek, és Luther nagy kátéjának magyar fordításai az előző századokból nem ismeretesek. A Smalkaldi czikkek most jelentek meg dr. Masznyik Endre fordításában, az Apologia fordítását is Mayer Endre már elkészítette sajtó alá. Csak Luther nagy kátéjának magyar fordítójáról nem volt eddig még semmi hírünk. n A felsorolt adatok szerint a szóban forgó soproni kézirat az eddig ismert legró-