Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mayer Endre. Vallás és ismeret
türelmetlenség a hideg közönynyel, a rajongás a hitetlenséggel, a szivnemesség az önérdekkel és az igazi keresztyénség, mely Istennek s a felebarátnak őszinte szeretetében, a türelmességben, egymás terhének hordozásában, a bűn kerülésében s az isteni gondviselés iránti feltétlen bizalomban nyilatkozik, kialvóban van. S ha igaz, a mit a lapok sokszor újságolnak s a köznapi élet tapasztalásaként felpanaszolnak, akkor az erkölcsi kötelékek nagyon meglazultak úgy a családok szűkkörében, mint a társadalom szóles rétegeiben és a paloták fényesen megvilágított termei az erkölcsi sűlyedós leplezésére szolgálnak éppen úgy, mint a bűnbarlangok sötét homálya. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy valláserkölcsi ismereteink nem tartanak lépést tudásunkkal s a sziv érzelmeinek őszinte s tiszta fejlesztésére nem fordítunk gondot, mert a vallásnak is van szüksége ismeretekre s az ember miveltsógével, tudásával párhuzamosan kell fejlődnie a vallásos hitnek is. Mert valamint az ismeretek tömegében lelkünk egyensúlyát csak a vallásnak boldogító hatalma biztosítja : akként az észnek tisztává és tudatossá kell tennie hitünket, hogy azt kellőleg megismerjük ós becsülni tudjuk magunkban ós másokban. A protestantismus ép azt irta zászlójára, hogy oda vezeti az emberiséget Krisztushoz, az evangélium tiszta forrásához s a keresztyénség hamisítatlan igazságaihoz, irtja a babonát, vakbuzgóságot és tudatlanságot ós buzdit Krisztus példájának követésére, türelmessógre s egymás iránti őszinte szeretetre. S mi a tapasztalás? Hogy mig minden más országban a protestantismus erős haladást tesz a tudomány, művészet, társadalmi jólét, hitbuzgóság és boldogság terén és mig az európai miveltsógnek vezető szellemei protestánsok: addig hazánkban egykor elfoglalt positioját sem képes megtartani, pedig már ez is hanyatlás. Annál kevésbbé lehet szólanunk erőnk, hatalmunk s társadalmi érvényesülésünk emelkedéséről. E visszás, a protestantismus jelenkori helyzetével ellentétben álló tüneteknek okát bizonyára nem a protestantismusban kell keresnünk, hanem a magyarországi protestánsok vallási közönyében, hidegségében ós abban, hogy nem ismerik immár az egyháznak tanait, szellemét s rendeltetését, a melynek tagjai, minélfogva nem becsülik kellőleg azt a lelki kincset* melyet az nyújt ós nem méltatják a léleknek azt az önállóságát s üdv bizonyosságát, melyről az evangeliom szavai biztosítják. Ennek következtében mig hazánkban minden felekezet előbbre megyen s napról-napra nagyobb tért hódit, számbeli túlsúlya s hatalma által, addig a mienk közönyünk s tétlenségünk miatt leszorul s vészit számban, tekintélyben, befolyásban, s erkölcsi súlyban. Theol. ifjúságunk belmissziói egyesülete feladatává tette tagjaival önképzés által megismertetni egyházi életünk minden főbb bajait s azon eszközöket, a melyek segítségével majdan az életben öntudatosan nyúlhassanak bele a társadalomba s minden lehetőt megtehessenek egyházuk s hiveik valláserkölcsi ós társadalmi emelése s boldogságuk czóljából. Ez évben elég erősnek tartja magát ez az egyesület krra, hogy a mit a saját szűk körében tanul, tesz és próbálgat, azt bemutassa a nagyközönségnek is. Ily módon hozta meg azt a határozatot, hogy néhány vallásos estólyt rendez s valláserkölcsi tartalmú felolvasások, szavalatok ós énekek által oktatva s a vallásos érzést felköltve épiti szentegyházunkat. E határozatát annál is inkább meghozhatta, mert egyes tanár urak is szívesek voltak megígérni közreműködésöket, mi által nemcsak egyesületünket, hanem úgy hisszük a m. t. közönséget is nagy hálára kötelezték. S hogy ha az 1894—1S95 év~ ben tartott valláserkölcsi felolvasásaink hasznára váltak eperjesi evang. egyházunknak, — mert azoknak eredménye az oly szép virágzásnak indult evang. nőegyletünk, — úgy reméljük, hogy a most meginditott vallásos estélyek is csak egyházunk, javát fogják előmozdítani Ily szellemben akarunk itt lelkes ifjúságunkkal közreműködni s ily értelemben üdvözlöm a körünkben megjelent m. t. közönséget s köszönöm az egyletünk iránt tanúsított szíves érdeklődést. Midőn szives figyelmöket és pártfogásukat továbbra is kérem s Istennek áldását könyörgöm munkálkodásunkra, Önökre, családtagjaikra, egyházunkra s hazánkra, az ő kegyelmének segítségül hívásával vallásos estélyünket megnyitom, MATEE ENDRE theol. tanár, belmisszió egyesületi elnök.