Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mayer Endre. Vallás és ismeret

Tizennyolcza^iK évioiyam. 28. szam. Orosháza, 1900. júliu

s 12. EVANG. EGYHÁZ Éli ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : YERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... S , Negyed oldal . 4r 9 Nyolczad oldal . 2 . Vallás és ismeret. Megnyitó beszéd. Elmondatott az eperjesi ev. theol. ifjúsági belmissiői egyesületnek 1900. évi április 4-én tartott vallásos eátélyén. Azon ó-szövetségi mondásban rejlő igazság, hogy „elvész a nép, mely tudomány nélkül van/ még sohasem talált oly általános elismerésre és követésre, mint utolsó napjait élő századunkban. Az emberek sohasem iparkodtak oly mohón újabb meg újabb ismeretek után és a tudomány megszerzésében sohasem fejtettek ki akkora erőt, mint most. S valóban a tudományok óriási haladása s a technikai ügyesség csudálatra méltó sikerei bámulatba ejtik az embert; nem csoda, hogy ezek mellett az emberiség egyéb érdekei háttérbe szorulnak. Mohó vágygyal kutatják a nagy s gazdag természet kincses mezóit s mélységes rétegeit és szinte átszellemült arczczal törnek felfelé a csillagos ég felé, hogy vizsgálva a mérhetetlen ég miriád csillagait, gazdagítsák {lelkünket s megfejtsék azt, a mi eddig homályos volt s megfejthetetlennek látszott. Álmatlan éjszakákon nyugtalan lélekkel görnyed a tudós a maga íróasztala mellett, hogy kilesse az emberi ismerő és gondolkozó képesség misztikus létezését s működésének hatásait és törvényeit, hogy valami újat fedezzen fel rajta előttünk. S a túlfeszített idegek lázas munkájának tényleg nem egyszer sikerül a legnehezebb problémákat megoldani. És minél nagyobb eredményeket képes felmutatni az emberi kutatás és ügyesség, annál nagyobb izgalommal tör előre, újabb sikerek után. Alig akad földi hatalom, mely az embert ebben a küzdelmes munkájában megállítani képes volna. Egyedül a halál az, mely megálljt kiált s véget vet a lázas munkában úgyis fel* emésztődő emberi életnek ! A bábeli torony építésének története valósul itt meg, a mely szerint az emberek mindent tudni s nevöknek dicsőséget szerezni akarván, tornyot építettek, hogy az égbe kerüljenek, mig az Űr le nem száll vala s hívságos ós elbizakodott művökért meg nem bűnteté. A sok tudás, az ismereteknek hajhászása elbizakodottá tette a mi korunkat is. Porba hullottak a régi ideálok, a melyek elődeink keblét hevítették s mint hajdan a görög istenek ott hagyták az Olympust, úgy árván vagyunk mi most, mert elfordult tőlünk a még nem régen elmúlt idők jó szelleme s idegen istenek után futunk. Az ismeretek gyarapodásával s a tudás mélyítésével jár az anyagiságnak túlbecsülése s önző szeretete, a mitől viszont elválaszthatatlan az érzéki vágyak kielégítése s az élvezetek hajhászása. Ezt mutatják egész társadalmi életrendünk, szokásaink, kötelességtudásunk, ruházkodásunk, mulatozásunk s örömünk, de bánatunk, gondunk, aggodalmas töprengésünk ós küzdelmeink is. Uralkodó elvünk jól és gyorsan élni, mintha nem érnénk reá lassan élni s ezt az Istentől kapott szép életet kedvessé s boldoggá tenni, ós mintha a becsületes munka s az élet terheivel való küzdelem szógyen s emberhez nem illó feladat volna I Egy tér van, a melyen nincsen ily rohamos fejlődés s a melyen úgy látszik nagyon messze elmaradtunk ós ez a tér a valódi nemes valláserkölcsiség, mert minél nagyobb a haladásunk az emberi közmivelődós terén, annál nagyobb a távolság, mely valláserkölcsi ismereteinket s életünket elválasztja az ismeretek gazdag kincses házától. Valláserkölcsiség tekintetében társadalmunkban harczra kelt a babona a tudással, a felekezeti