Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kurpecz István. Válasszunk alpüspököket avagy missiói superintendenseket

ők. Szervező tevékenységűk, bátor vállalkozásaik, kitartásuk hálára kötelező, noha természetesen ók is csak kötelességet teljesítettek. Agitáltak maguk, s ágensi intézményt is alkottak. Hivek voltak, buzgók voltak, vallásosak voltak és erősek s gazdagok hozzá; sokat tehettek s tettek is. Azért választottak alfelügyelóket is, hogy a jó munkát jól győzzék. Ma a helyzet más. b) A jelen idők szempontja és postulátumából nem világi alinspektorokra, de egyházi alpüspökökre avagy missziósuperintendensekre van szükség. A fejlődés ide vezetett s vezet. E konstatálás azonban természetesen nem azt jelenti, hogy manapság világi férfiainkra nem háramolna feladatok megoldásának terhe. Pap nem pap, valamint a múltban nem kapott, úgy a jelenben sem nyer quietismussal koronát. Azt akarjuk e pontnál azonban mondani mégis, hogy ha hajdan az egyházi élet vezetésében s mentésében a fenálló viszonyok között a bajban imádkozó papság talán kisebb körben maradott : ma előre kell lépnie. A papságra ma igazi misszióképen nagy feladatok sora vár, melyeket ha megold : legszebb kötelességeit teljesiti. E missziójához természetesen nem éppen ma jutott, de lassan ós fokozatosan. A Révészek és Székácsoknak s hasonlóiknak is van a dologban részük, meg van általán a változott időknek. A nemesi jogok s előjogok kora múlóba ment. A protestáns nemesek anyagi gazdagsága is maholnap -— sajnos — a múlté. Azután meg, ma általán a magyar nemes, vagy főnemes nem képes úgy sem védeni, sem támadni a vallást, mint valamikor. Átalakulás törtónt. A közéletbe széles rétegekben új tényezők léptek be érvényesülési jogokkal. Az átalakulás nem volt ment bolső egyházi harczoktól sem. Ösmeretes tán sokak előtt a prot. hazai egyháztörténetből Sinai Miklós ref. püspök esete, kinek személye miatt a világi elem az egyházival keményen össze is tűzött még a mult század végén. S nálunk is ág. hitv. evangélikusoknál a nyitrai nemes Petykó Ádám parancsoló fellépése, századunk első felében, a papok ellen nem az egyedüli jellemző eset e részben. A Dr. L u s k a hont-udvarnoki lelkész élettörténete, világi protestáns férfiakkal való összeharagudásából fejlődött „martyromsága" meg egyenesen szomoritó korrajz. Igy természetesen, azaz pártoskodás, gyűlölködés s osztályharczczal a mint sohsem lehetett, úgy ma sem lehetne boldogítani az ev. anyaszentegyházat. Nem versengés, de verseny legyen, nemes verseny a jelszó, mely alatt minden résztvevő — s általok a szent ügy maga — csak nyerhet.

1) A világi elem egészen természetesen részt kiváa s kívánjon is magának a jogok és kötelességekből mindig. S itt mi röviden de őszintén kijelentjük, hogy a mint szót emelünk ma az alpüspök beállításának szükségessége mellett, oly igazán óhajtanok. hogy szükség legyen — ev. buzgóságés üdvös munka szaporodásával lépést — világi alfelügyelői hivatalra is. (A gyakorlatban, némely esperességben meg is van, pld. Árvában is éppen most választottak esp. helyettest felügyelőt, Hontban is volt, Grömörben meg megint van két alesperes.) A nemes munkában a papság se maradjon hátul. S nem is maradt, állíthatjuk. A múltban inkább szenvedett, újabb időben inkább dolgozott, híven a jelszóhoz: ora et labora. Igy előre vaió törekvésének példájául följegyezték jegyzőkönyveink, hogy 1844-ben az 5 szab. kir, városi esperessóg előterjesztésére szóba került az egyetemes gyűlésen is társelnökló papi személy választása. A szóból tett lőn, az óhaj teljesült is aztán, mert az egyetemes alfelügyelői hivatal megszűnésével 1862-től fogva Székács felváltva H a u b n e r superintendenssel társelnökölnek már a teljes czimű egyetemes egyházi és iskolai felügyelő oldalán s még korábban, tudniillik 1839ben fölmerült a bányakerület indítványában az egyetemes püspök eszméje is. mely indítvány azonban, mint zsinati tárgy akkor a zsinathoz utaltatott, és az eszme utolsó zsinatunkon tudvalevőleg tárgyaltatott is, de meg nem valósittatott. Az egyetemes püspökség eszméjéről nincs itt helyén véleményt mondanunk ; a dolgot felhoztuk csupán a tárgyi rokonságnál fogva, egyébként általán azt tartjuk, hogy minden eszme, mely életrevaló, megérik Isten akaratából a maga idején. A mi eszménk, melyet érlelünk, s melyet egyházunk iájáról maholnap leszakitásra valónak véleményezünk, az alpüspöki avagy missziósuperintendensi hivatal felállítása, melynek fentebb ') S mindjárt kevesebb lenne hanyatlásáról a panasz mely hanyatlást — úgymond dr. Váradi Zs- — „a statisztika, a vegyes házasságok megegyezéseinek egyházunk elleni kiütése, felekezeti iskolák feladásának hosszú gyászos sora, lelkészi s tanítói pályák fokozatos uéptelenedése stb . .. kéz. zelfoghatóvá teszik." (Olv. Prot Szemle, 1900. „Prot, napilap érdekében' 3. í 151. 1.)