Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kurpecz István. Válasszunk alpüspököket avagy missiói superintendenseket

TizennyolczadiK éviol 27. szam. Orosháza, 1900. július 5. EMG. EGYHÁZ ES ISKOLA Előfizetés dija : Kgész évre. . 13 kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Égy szám ára 34b fill. MEGJELENIK MINDEN-CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... S „ Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . 3 , Válasszunk alpüspököket avagy missiói superintendenseket. (A tisztelt papi értekezletek becses figyelmébe ajánlva.) A fejlődés folyama mindenben, a mi élet, — tehát az ev. egyházi életben is, — más meg más pontokhoz ér s vezet. E pontok némelyike újnak, másik megújitottnak, olyik meg réginek tűnik fel. Ki beszélt volna egyházunkban, Magyarországon, azelőtt pogány missióról? Ev. ref. testvéreinknél Czelder Márton, nálunk gondolom: Láng Adolf s a felvidéken : Húrban József emlegettek s karolgatták ugyan fel e szent ügyet, egyébként azonban az volt a nézet, hogy itthon végezzük mi csak a mi missiónkat. S ma? Felülről, tudniillik püspökeinktől lefelé széles rétegben érdeklődnek tevőlegesen is hiveink a pogányok térítése iránt. Téritőt ugyan még nem küldünk, de gyűjtünk s adunk legalább pénzt e czélra. Ki beszólt volna továbbá a szertartások sza' pjritásának szükségességéről azelőtt? Most az e kérdésben mindig puritánabb ev. ref. testvéreink is kezdenek — talán angol példa nyomán is — engedni e tekintetben és egy s mást felhozni inkább pro, mint contra ! Ki beszólt volna a protestáns egyaránt kemény s érzékeny autonómisták közül állami pénzsegély elfogadásáért azelőtt? S most, a kongruát éppen a volt egyházi 48-as autonómisták utódjai kívánják, sürgetik jobban, mint a jelenlegi egyházi s nemzetiségi conservativok, kiknek elődjei pedig hajdan államsegélyt elfogadva a pátens szellemében szervezkedének is? S nem érdekes jelenség-e, hogy a kath. honfitársainknál is, főleg a világi elem éppen napjainkban törekszik sorompóba szállani a r. kath. autonómia mellett? Tempora mutantur, et nos mutamur in illis 1 Változó időkl Változó emberek I Csak az egy szükséges dolog legyen bennünk evangélikusokban a változásoknál is meg, tudniillik: az üdv óhajtása a Szent Igében meghatározott h i t által. Hit által abban, ki az egyedüli alap, mely vettetett, s mely nem más, mint a Jézus Krisztus. Nélküle nincs igazulás, újjászületés, megújhodás, nincs üdvösség, ne legyen változás. Mert, hogy a hit a Jézus Krisztusb?n megjelent isteni kegyelem elfogadása, ezt ne feledjük a keresztyén egyházi szervezet kérdéseinél sem, mely szervezet az embernek Istennel való legbensőbb életközösségéhez, tudniillik a v a 1lás ho z ' tartozik, a vallásnak pedig magyarázó meghatározója éppen a hit. Az alap egy ; megvan, :— hirdették őseink s hirdetjük mi is és építünk reá. De építünk különfóleképen, az az, ki-ki a maga ereje, szelleme s meghatározottsága szerint. Ha valaki rosszul épit, az épülete — kártyavárként -— összedől csakhamar, még szilárd alapon is. Vagy pedig az is megtörténhetik, hogy az épület állt fényesen, a meddig addig, vagyis míg az idő vasfoga meg nem ette, — aztán újra kell építeni, vagy ugyanúgy, vagy másként. Ilyen gondolatokkal telve, ragadtunk pennát, hogy jelen czikk avagy tanulmány czimót képező tárgyról elmélkedést kezdjünk. „Válasszunk alpüspököket a v a g y missiói superintendenseket, — az eszménk, gondolatunk, indítványunk, — nem is új, csak megújított, — a fejlődós folyama által felmutatott s felvetett pont. Ám vizsgáljuk, vájjon csakugyan fejlődési pont-e? vagy csak látszat, képzeleti feltetsző tárgy? Minden eszme, gondolat, akkor ölthet s öltsön Ls testet, ha szükséget pótol s ha 1 e h e t s ó-