Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Majba Vilmos. Nyílt levél a lelkészekhez a tankönyvek ügyében

$itó és közművelődési egyesölet, mely iskolásaink közt évről-évre osztogat ki magyar nyelvű s hí­veink által szivesen fogadott tankönyveket és épü­letes vallási könyveket. A püspök is mindenütt úgy az iskolákban, mint a templomokban különös hangbúlylyal kötötte híveinek szivére a magyaro­sodást. Nem lehet tagadni, még többre mehetnének tanítóink növendékeikkel, ha két sajnos körül­mény nem hatna gátlólag munkásságukra. Az egyik a községek házainak szétszórt fekvése, mely­aél fogva a kis nebulók télviz idején sokat kény­telenek mulasztani, a másik az iskoláknak a nép szegénysége miatti túltömöttsége, 120—^40 s több tanuló egy tanteremben, egy tanitó vezetése alatt ! Az első bajon segíteni nem áll hatalmunkban, a másodikon könnyíteni lehet — államsegélylyel. Sürgős kötelességévé is tette a püspök Péter­hegynek egy második tanterem építését és egy második tanítói állomás szervezését, államsegélylyel biztatta Battyándot is, hogy egy harmadik tanerőt (nőtanitót) alkalmazzon, és serkentette Bodóhegyet, hogy másodtanitóját akkép díjjazza, hogy kedve s módja legyen állandónak tekinteni itteni alkal­mazását. Az egyházlátogatás templomi része rendes ístenitisztelet keretében folyt le. Az oltárnál imád­kozott az esperes, a szószéken az egyházi beszé­det tartotta a helybeli lekész, közben gyülekezeti közének, egy két gyülekezetben karének. Az iste­nitiszielet az 1871. évi egyházlátogatáskor még három gyülekezetben a hivek vend anyanyelvén tartatott, a mostani egyházlátogatás alkalmával va­lamennyi egyházban magyar nyelven prédikált a lelkész, lévén már ma a magyar nyelv is az is­tenitisztelet nyelve, a hol I871 :ben még csak vend nyelven dicsérték az Istent. És a magyar nyelvű istenitiszteleteket behozták illetve azoknak számát szaporították magok a gyülekezetek saját önelha­tározásukból, minden külső vagy felsőbb beavat­kozás nélkül, úgy, hogy egykor-máskor az espe­resség is a változásról csak idő múltán értesült, mint bevégzett, békésen elfogadott tárgyról. Be­avatott egyének mondogatták az egyházlátogatás alkalmával, hogy biztosan feltehető, miszerint 50 év múlva a muraszombati járás területén az evan­gelikus templomokban csak magyar nyelven fog zengeni a hivek éneke, csak magyar nyelven fog hirdettetni az Isten igéje. Kívánatos volna, hogy a gyülekezetek már most belátnák, hogy a hol a gyermekek hat éven, legalább 4 éven át ma­gyar nyelven oktattatnak a vallási tantárgyakban, magyar nyelven készíttetnek elő a konfirmáczióra, ott helyén volna e növendékekkel magyar nyel­ven megünnepelni a konfirmácziót 1 Az egyházlátogatási istenitiszteletnek kima­gasló része volt mindenütt a főpásztor beszéde, jnelylyel az oltárnál megnyitotta az egyházláto­gatási közgyűlést, hirdetvén a nála megszokott lelkesedéssel, erővel a hitet, szeretetet, reményt, alkalomszerűen tanítván, buzdítván, intvén, dor­gálván, vigasztalván oly hathatósan, hogy minden jelenlevők szemében látszottak a meghatottság, a benső megindulás gyöngyei ós a templomból ki­jövet nem győzték emlegetni egymás közt, mily épületes emlékezetes perczeket töltöttek most az Isten házában ! Az egyházlátogatási közgyűlésben a gyüle­kezetek történetéből hallottuk, hogy e vidéken egykor kedvezőbb idők jártak az evangeliumi egy­házra, midőn t. i. a földes urak evangélikusok voltak, azután bekövetkezett az ellenreformáczió.. No de az másutt is úgy volt, vagy még amugyab­ban 1 Hallottam az apák küzdelmeiről, szenvedé­seiről, áldozatairól, kitartásáról, melyeknek Isten segedelme által köszönhetni, hogy az evangelium hivei post. tot discriminé rerum oly tekintélyes számban fenmaradtak és az evangelium virányai zöldellenek. Hallottunk a biztató reményekről, mely­lyel gyülekezeteink a jövendőnek elébe néznek. Hallottunk gyülekezetünk előre haladásáról, 1871. évi egyházlátogatás óta. Mielőtt azonban erre áttérnék meg kell emlí­tenem, hallottuk Péterhegyen a gyülekezet jelenté­séből azt is, hogy 1849-ben gr. Andrássy Gyula szolgájával együtt mint bújdosó, gróf For­gács álnév alatt utazván, néhány napig Grodina Ferencz akkori lelkésznél menhelyet talált. Az 1871. évi egyházlátogatás óta történt ha­ladást a következő mozzanatok tüntetik fel. Alakult két új anyagyülekezet, három leányegyház (Mura­szombat. Tótmorácz, Sal-H.-Hodály, Felső-Csalo­gány.) Épült egy új templom (Körmend,) megna­gyobbittatott, úgyszólván egészen újból épült három templom, (Bodóhegy, Tótkeresztúr, Péter­hegy.) Tanitó lakás ós iskola épült Szarvaskenden, Nádasdon, Magyarósdon, Tótkereszturott, Bodó­hegyen, paplak épült Hódoson. A gyülekezeti épít­kezésekre jó behatással volt az egyházlátogatás Magyarósdon, hol új orgona avattatott fel és a templom belseje tetemes szépítésen ment keresztül, Nádasdon, hol torony épült ós két harang szerez­tetett be. A számadások, anyakönyvek, jegyzőkönyvek, épületek minden gyülekezetben — kivévén a sze­gény Hegyhát-Hodászt, hol tanitó lakás ós iskola­építése égető szüksége, ha volna — miből? rend­ben találtattak, az egyházi tisztviselők rendesen megkapják fizetésüket, — legalább panaszra okot nem találtak, az egyházi köztartozások (pedig ezek dunántúl nagyon magasak) rendesen beszolgáltat­nak. A püspök hathatós buzdításának eredményéül jelezhetni, hogy valamennyi anya- és leányegyház­ban megalakultnak vehetni a gyülekezeti nóegyle­tet és be van szerezve az aranykönyv, mely kiáltó szó leend: „hivek az Isten dicsőségére adakozza»

Next

/
Thumbnails
Contents