Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Majba Vilmos. Nyílt levél a lelkészekhez a tankönyvek ügyében

$itó és közművelődési egyesölet, mely iskolásaink közt évről-évre osztogat ki magyar nyelvű s híveink által szivesen fogadott tankönyveket és épületes vallási könyveket. A püspök is mindenütt úgy az iskolákban, mint a templomokban különös hangbúlylyal kötötte híveinek szivére a magyarosodást. Nem lehet tagadni, még többre mehetnének tanítóink növendékeikkel, ha két sajnos körülmény nem hatna gátlólag munkásságukra. Az egyik a községek házainak szétszórt fekvése, melyaél fogva a kis nebulók télviz idején sokat kénytelenek mulasztani, a másik az iskoláknak a nép szegénysége miatti túltömöttsége, 120—^40 s több tanuló egy tanteremben, egy tanitó vezetése alatt ! Az első bajon segíteni nem áll hatalmunkban, a másodikon könnyíteni lehet — államsegélylyel. Sürgős kötelességévé is tette a püspök Péterhegynek egy második tanterem építését és egy második tanítói állomás szervezését, államsegélylyel biztatta Battyándot is, hogy egy harmadik tanerőt (nőtanitót) alkalmazzon, és serkentette Bodóhegyet, hogy másodtanitóját akkép díjjazza, hogy kedve s módja legyen állandónak tekinteni itteni alkalmazását. Az egyházlátogatás templomi része rendes ístenitisztelet keretében folyt le. Az oltárnál imádkozott az esperes, a szószéken az egyházi beszédet tartotta a helybeli lekész, közben gyülekezeti közének, egy két gyülekezetben karének. Az istenitiszielet az 1871. évi egyházlátogatáskor még három gyülekezetben a hivek vend anyanyelvén tartatott, a mostani egyházlátogatás alkalmával valamennyi egyházban magyar nyelven prédikált a lelkész, lévén már ma a magyar nyelv is az istenitisztelet nyelve, a hol I871

:ben még csak vend nyelven dicsérték az Istent. És a magyar nyelvű istenitiszteleteket behozták illetve azoknak számát szaporították magok a gyülekezetek saját önelhatározásukból, minden külső vagy felsőbb beavatkozás nélkül, úgy, hogy egykor-máskor az esperesség is a változásról csak idő múltán értesült, mint bevégzett, békésen elfogadott tárgyról. Beavatott egyének mondogatták az egyházlátogatás alkalmával, hogy biztosan feltehető, miszerint 50 év múlva a muraszombati járás területén az evangelikus templomokban csak magyar nyelven fog zengeni a hivek éneke, csak magyar nyelven fog hirdettetni az Isten igéje. Kívánatos volna, hogy a gyülekezetek már most belátnák, hogy a hol a gyermekek hat éven, legalább 4 éven át magyar nyelven oktattatnak a vallási tantárgyakban, magyar nyelven készíttetnek elő a konfirmáczióra, ott helyén volna e növendékekkel magyar nyelven megünnepelni a konfirmácziót 1 Az egyházlátogatási istenitiszteletnek kimagasló része volt mindenütt a főpásztor beszéde, jnelylyel az oltárnál megnyitotta az egyházlátogatási közgyűlést, hirdetvén a nála megszokott lelkesedéssel, erővel a hitet, szeretetet, reményt, alkalomszerűen tanítván, buzdítván, intvén, dorgálván, vigasztalván oly hathatósan, hogy minden jelenlevők szemében látszottak a meghatottság, a benső megindulás gyöngyei ós a templomból kijövet nem győzték emlegetni egymás közt, mily épületes emlékezetes perczeket töltöttek most az Isten házában ! Az egyházlátogatási közgyűlésben a gyülekezetek történetéből hallottuk, hogy e vidéken egykor kedvezőbb idők jártak az evangeliumi egyházra, midőn t. i. a földes urak evangélikusok voltak, azután bekövetkezett az ellenreformáczió.. No de az másutt is úgy volt, vagy még amugyabban 1 Hallottam az apák küzdelmeiről, szenvedéseiről, áldozatairól, kitartásáról, melyeknek Isten segedelme által köszönhetni, hogy az evangelium hivei post. tot discriminé rerum oly tekintélyes számban fenmaradtak és az evangelium virányai zöldellenek. Hallottunk a biztató reményekről, melylyel gyülekezeteink a jövendőnek elébe néznek. Hallottunk gyülekezetünk előre haladásáról, 1871. évi egyházlátogatás óta. Mielőtt azonban erre áttérnék meg kell említenem, hallottuk Péterhegyen a gyülekezet jelentéséből azt is, hogy 1849-ben gr. Andrássy Gyula szolgájával együtt mint bújdosó, gróf Forgács álnév alatt utazván, néhány napig Grodina Ferencz akkori lelkésznél menhelyet talált. Az 1871. évi egyházlátogatás óta történt haladást a következő mozzanatok tüntetik fel. Alakult két új anyagyülekezet, három leányegyház (Muraszombat. Tótmorácz, Sal-H.-Hodály, Felső-Csalogány.) Épült egy új templom (Körmend,) megnagyobbittatott, úgyszólván egészen újból épült három templom, (Bodóhegy, Tótkeresztúr, Péterhegy.) Tanitó lakás ós iskola épült Szarvaskenden, Nádasdon, Magyarósdon, Tótkereszturott, Bodóhegyen, paplak épült Hódoson. A gyülekezeti építkezésekre jó behatással volt az egyházlátogatás Magyarósdon, hol új orgona avattatott fel és a templom belseje tetemes szépítésen ment keresztül, Nádasdon, hol torony épült ós két harang szereztetett be. A számadások, anyakönyvek, jegyzőkönyvek, épületek minden gyülekezetben — kivévén a szegény Hegyhát-Hodászt, hol tanitó lakás ós iskolaépítése égető szüksége, ha volna — miből? rendben találtattak, az egyházi tisztviselők rendesen megkapják fizetésüket, — legalább panaszra okot nem találtak, az egyházi köztartozások (pedig ezek dunántúl nagyon magasak) rendesen beszolgáltatnak. A püspök hathatós buzdításának eredményéül jelezhetni, hogy valamennyi anya- és leányegyházban megalakultnak vehetni a gyülekezeti nóegyletet és be van szerezve az aranykönyv, mely kiáltó szó leend: „hivek az Isten dicsőségére adakozza»