Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nyitra

lásos-erkölcsi szempontból egyaránt veszedelmes bajt a néptói elhárítsa, a szászországi belügyi kormány megakarja szorítani a pálinkamórés ide* jét. Hisz a pálinkafogyasztás mérvéről biztos kö­vetkeztetést lehet vonni egy nép anyagi, szellemi és erkölcsi viszonyaira. A szász kormány különö­sen az esti órákban óhajtja megszorítani a pálinka­mérés idejét. Legújabban hazánkban is fölismerték a vármegyei törvényhatóságok a köznép között mindinkább terjedő pálinkaivás szenvedélyének anyagi és erkölcsi káros következményeit s lépé­seket tettek a törvénykezési intézkedések megté­telére. Németország és Anglia elóljárnak e bajnak elhárításában. A berlini „Frauenbund" s a „bel­missiói egyesület" évenkint több mint 6000 elzül­lött embert gyógyított már ki s adott vissza a társadalomnak s családjának. Európában legelőbb Svédországban ismerték föl a pálinka néprontó hatását, a melyet aztán Svajcz, Francziaország, sót Oroszország is követett mérése ós élvezete megszorításában. Nálunk követelnünk kellene a korcsmanyitás jogának korlátozását s a kiszolgál­tatandó italok mennyiségének megállapítását, leg­főbbképpen pedig az egész országot átható han­gon követelniök kellene főleg az egyházaknak minden italmérésnek szombaton este 10 órától kezdve egészen hétfőn reggelig való teljes felfüg­gesztését. Ez a munkaszüneti időhöz az a bűnre­vezetés alkalma, a melyen a munkás a maga pén­zét és testi s lelki épségét áldozza fel. Ideje is már, hogy az iszákosság rettenetes szenvedélyének gyógyítására a külföld példájára végre-valahára mi is gondoljunk. Mert a lélek megtartás nemzeti és vallási szempontból egyaránt az egyházak egyik legszebb feladata. A szászországi bibliai társulat fennállása 85-ik évében, mint utóbbi üzleti évben 31,966 bibliát, 10,166 új-szövetséget, 310 zsol­tárost, tehát mindössze 42,444 szent iratot, köz­tük 9,641 házi vagy esketósi bibliát adott át a forgalomnak. Egyik fő jövedelmi forrása az ú. n. húsvéti kollekta, mely az elmúlt évben 18,538 márkát eredményezett a bibliai társulatnak. A franczia protestantismusról már több izben is örvendetes dolgokat közölhettünk. A „Los von Rom" mozgalma itt is erősbbödik, s az evangeliom ügye főleg a papság körében igen hódit. Tiszteletreméltó sajtója, egyházi irodalma, élénk egyleti tevékenysége s a párisi theol. fa­cultás életrevalósága újból a protestantismus felé fordította a francziák figyelmét. A hazafiatlan assumptionisták pöre is javára vált az ev. moz­galomnak, s máris kiadatott a jelszó, hogy csakis a protestantismus mentheti meg a jövőben Fran­oziaországot. S ez az egyház, mely bensőleg erő­södik, ráér a külmisszióval való foglalkozásra is. Az elmúlt üzleti évben a párisi ev. missziói tár­sulat az általános missziói pénztár, illetve a Zam­besi misszió javára 3000f4096 frank felesleggel, a Madagaskar misszióra pedig 45,819 frank hi­ánynyal végződött. Az 1898—99. évben 850,000 frank folyt be missziói czélokra, mely összeghez maga Francziaország 697,884, Svájcz 182,799, Elzász 91,822 és Anglia 75,435 frankkal járult, úgy hogy az összes bevételek meghaladják az 1 milliót. Bizonyára élénk bizonysága a franczia protestantismus életrevalóságának. Érdekes, hogy az elzászi protestantismus a misszió tekintetében inkább Páris felé gravitál, mivel a baseli, lipcsei és hermannsburgi misszióra szóló adományai ko­rántsem haladják meg a párisi misszióra fordított adományait. Ezenfelül a tnadagaskári ev. lutheri misszióra is Norvégiával egyesülve tekintélyes összegeket tordit. Japánban is, a hol az általános német prot. missziói egyesület fejt ki nagy tevékenysé­get, örvendetesen terjed az evangeliom ügye. Az 1898, óv végén volt Japánban 118.939 keresz­tyén, tehát 1715-el több, mint az előző években. E szám az egyes ker. felekezetek között követke­zőleg oszlik meg: ev. van 40,981, róm. kath. 53,427, gör. kath. 24,531. Főleg a methodisták és a baptisták hódítanak, mig a püspökiek ós presbyteriánusok hanyatlóban vannak, a minek oka abban van, hogy nagyon is alkalmazzák a japán egyházközségek pénzügyi önállósítását. A 423 ev. egyházközség közül 80 teljesen önálló. Az ordinált japán lelkészek száma 308, ezekea felül van még 725 nem ordinált segéd. A keresz­tyénség népszerűsége mellett bizonyít az a körül­mény, hogy az ev. iskolákat 12,342 s a vasárnapi iskolákat 39,998 tanuló látogatta. A keresztyénség terjedését igen hátráltatja az a körülmény, hogy a japán nép önérzetes sovinismusa nemzeti veszélyt lát a keresztyénségben. Itt tehát egy sajátos japán nemzeti jellegű keresztyónségre kell a missziónak súlyt tektetnie. A missziói egyesület raz igazság" czim alatt egy folyóiratot ad ki, sőt már több német lap is terjed a japán ker. kultúra szolgá­latában. Egyetemén német tanszék is van. Az oroszországi elemi iskolaügy­ről illetékes források alapján igen érdekes és tanúlságos statisztikát közöl Luthardt „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg."-ja. Az adatok az 1896. évig terjed­nek. Ezek szerint Nagy Péter uralma alatt az akkori Oroszországban mindössze 110 iskola volt, a melyekben az 1714 —1722 ig terjedő időszak­ban csak 1382 tanuló volt. I. Katalin és II. Péter uralma alatt „a papok gyermekei számára." Anna czárnő alatt pedig „hadapródok" részére létesí­tettek még néhány iskolát. Az 1786. év az elemi iskola keletkezésének az éve, a melyben II. Ka­talin orosz czárnő egyik rendelete értelmében 3 féle népiskola létesült, ú. m. 4 osztályúak a kor­mányzó városokban, 2 osztályú középiskolák a ke­rületi városokban s egy osztályúak a falvakon. A

Next

/
Thumbnails
Contents