Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nyitra

«zâkséges tanerőkben azonban eleintén igen nagy volt a hiány. Létesült ugyan egy tanítóképző, majd .1803 ban Pétervárott egy .tanitó gymnásium," mely aztán később „paedagógiai intézetté" is alakult át, meiy intézetekben azonban fennállásuk alatt mindössze csak 425 tanitó nyert képesítést. A mellett az iskolaügy rövid 10 év alatt odáig fejlődött, hogy 1796-ban már 316 népiskola létesült 744 tanítóval és 17,341 tanulóval, — legtöbben azonban a tanitók közül maguk is „ignoránsok és obskuránsok" valának. A tanitók fizetése Pétervárott havonként 3 rubel volt, s az ú. n. vándortanítók is 4 rubelt kaptak az irásolvasás mesterségének tanitásáért s 3 rubelt a számtanitásért, a miből egyúttal a tananyag mennyisége is megítélhető. 1896 ban volt a 129 millió lakosságú orosz birodalomban 78,724 elemi iskola, 113,984 tanítóval s 3.801,^33 tanulóval. E 78,724 iskolából csak 32,7(8 áll a közoktatásügyi kormány felügyelete alatt, 34,836 iskola a szent zsinat hatásköre alá tartozik. AZ orosz egyházi iskolák gyenge eredményük miatt kevésbbé ismeretesek. Az elemi oktatásügy a leggyengébb a kaukázusi, legerősebb a rigai tankerületben, bár utóbbi helyen sokat ártottak az újabbi orosz reformok az egykoron virágzó népiskolai ügynek. Kultúra tekintetében a a prot. iskolák elől haladnak. Az orosz propaganda azonban ezek fejlődésének is gátat vetett. Hogy az orosz pánszláv propaganda mily erősza kosán hódit a maga fejletlen kultúrájával, a szerencsétlen Finnország esete igazolja, mely maholnap a keleti tenger tartományainak sorsára fog jutni. Áll ami önállóságát a mostani ezár máris megszűntette, s az orosz kormányzó mit sem törődik a finnországi törvényekkel. A szent zsinat s a casaropapistikus intézkedései háttérbe szorítják már itt is a finnek autonómiáját állami és egyházi téren egyaránt. S ez a czár, ki az örök béke problémájával foglalkozik az európai népek és nemzetek között, nem tud ós nem akar békét teremteni óriási birdalma népei között. Slavismus és keleti cäsaropapismus itt az a bálvány, a melynek maholnap a prot. egyház is áldozatul fog esni. Minden eddigi újabbi intézkedés a mellett mutat, hogy az orosz állami egyház ez óriási birodalomban az uralkodó, a lutheri és ref. prot. egyház ellenben csak „megtűrt egyháznak" tekintendő. Hogy ez az állapot végzetessé válhatik a nyugat európai-amerikai kultúr rendszerre nézve, az nem szorul bővebb magyarázatra. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Debreczeni protestáns lap. „Az erdélyi püspökség kérdése oly szánalmas megoldást nyert Wlassics miniszternek konventünk elnökségéhez intézett átirata szerint, a mely nemcsak, hogy senkit, a kinek a vallásfelekezeti jogegyenlőség szempontjából kifogása volt a miniszter rendelkezése ellen, teljességgel ki nem elégit, hanem egyúttal nagyon elszomorító világot vet interconfessionalis viszonyainkra, a vallásügyi kormány felfogására s azon befolyásokra, a melyektől ez a kormány illetéktelenségük daczára sem képes magát csak valamennyire is távol tartani." Evang. egyházi szemle. „A megoldás valóban dicső terméke a legliberálisabb korszaknak, látnivaló, hogy a kultuszminiszter úr szeret Olaszországban tartózkodni és Róma nagy megelégedéssel veheti dicső politikájának ezen remek utánzatát a vallásszabadságot proklamáló és azt a papiroson fennen hangoztató „Regnum Marianum"ban. A ref. egyház most is látja, hogy mily vezetői vannak egyetemes konventjén, kik ellenezték az erélyesebb fellépést — Ígérve igy is „eredményt." Tegyék üvegbe a kultuszminiszteri választ, ez valóban a második Columbus tojás — érdemes arra, hogy az utókornak megőrizzük." Alkotmány „Mi kezdettől fogva nem vettünk túlságosan az „erdélyi püspök" czim ellen intézett református rohamot. Ugy látszik, Wlassics miniszter sem vette komolyan. Ez peisze nem akadályoz bennünket annak a konstatálásában, hogy Wlassics miniszter vagy akkor hibázott, amikor Mailát h gróf püspöki kinevezési okmányába beleiratta az „erdélyi római katholikus püspök" czimet, vagy akkor, mikor most egy éve kiadta az „erdélyi püspök" czim használatára vonatkozó rendeletét. Ha mindjárt kezdetben precíze fejezi ki magát, nem ad alkalmat Bánffy híveinek szőrszálhasogató és gyűlölködő „gravaminális" memorandumára és nem kénytelen most egy ibisredibis-rendeletet kiadni, a mely minket, a kik ilyen kicsinységeken nem akadunk fenn, úgy a hogy, Wlassics „mai államjogi" tanát kivéve, kielégíthet ugyan, de a kákán is csomót kereső reformátusokat talán nem fogja kielégíteni.

4* Sárospataki lapok. „Ám vizsgálja meg bárki is ezt az ügyet az újabb eljárás stádiumában, elfogulatlanul, politikai pártállásra való tekintet nélkül: vájjon nem nyilvánvalóé az, hogy ez az újabb intézkedés nem egyéb, mint szemfényvesztés, szavakkal játszás, értelmezgetés, de semmi képen sem komoly irányú elintézése az ügynek, a mely újabb nyílt kérdés tárgya marad. Mert vájjon elintézés e az, hogy a hatóságot továbbra is joggal használhatják a sérelmesnek deciaráit czimet, csupán annyit engedvén meg, hogy használható az erdélyi r. kath. püspöki czim is 1 . . . Hát ezt kértük mi ?.. . Hiszen a czimet, ez utóbbit miniszteri bölcsesség nélkül is tudtuk l . . . Magyar állam. „Wlassics Gyula kultuszminiszter úr meghajolt a protestáns konvent ki-