Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nyitra

"prot. jogszokás ôsszhangzatba hozatott az állami középiskolai rendtartással. A nyugdijintézeti bizott­ság a tiszaker. nyugdijválság végleges megoldá­sának a kérdésével foglalkozott behatóan. Végül a közigazgalási bizottság fóbb tárgyai az egyete­mes közgyűlés határozata folytán: a theol. taná­rok nyugdíjügye, a theol. főiskolák szervezete, az egyházkerületi ügyrend s a lelkészválasztási szabályrendelet módosítása stb., s az egyházker. gyűlés határozata folytán: az eperjesi iheológia helyzete, a tanítóképző berendezése s egyéb kér­dések. Az egyházkerületi közgyűlés ez idén szept. 25. és következő napjain Eperjesen fog meg­tartatni. A nyitraiiiegyei canonszerű egyházlátoga­tás minden várakozáson felül fényes lefolyású és határozottan üdvös hatású volt. Már f. hó 12 én Érsekújvártt, a hová dr. Bal tik Frigyes püspök úr a reggeli vonattal érkezett, fontos egyházi gyűlés lett megtartva és Érsekújvár, mint missiói pont rendezve. A tulajdonképeni visitatió a felső­zellei egyházban vette kezdetét. A sziládi állomá­son az esperességi elnökség és Libertinyi Gusztáv kir. tanfelügyelő és egyházi felügyelő fogadták a lőpásztort, kivel ezután hosszú kocsi­sor kíséretében Felső-Zellere mentek. A paplak előtt az iskolás gyermekek és az összes hivek élén az ősz lelkész Lanstjak András fogadta szeretettel a püspök urat. Másnap 13-án tolt az ünnepélyes istentisztelet és a jegyzőkönyv tárgya­lása. Még 13 án délután látogatta meg a püspök űr a lipótvárosi fegyintézetet, a hol 3 nyehű istentiszteletet tartott. 14 én az assakürthi egyház látta a püspököt saját körében, a hol lélekemelő istentisztelet után lett a visitatió megejtve. 15 én Nyitra-Szerdahelyre érkezett a visitationális bi­zottság, de itt már nemcsak az egyház részéről lett fényesen íogadva, hanem a vármegye intelli­gentiája is eljött, hogy tiszteletének kifejezést ad­jon. A visitatió itt is ép olyan lefolyású volt, mint az előbbi egyházakban. Utolsónak maradt a salgói egyház, a hová a püspök 16án érkezett E fontos szórványhelyen két napig időzött a püs­pök és megvizitálta úgy az egyház hitbeli, mint anyagi oldalát. Az egész visitátió eredményeképen odaállítható, hogy a hivek hitökben erősen álla­nak, az áldozatkészség is lobog, csak a távolabb fekvő falusi iskoláknak tanképesitett erőkkel való ellátása képezi most a főgondot. KÜLFÖLD. A németországi feliérkereszt szövet­ség, a melynek ma 230 fiókegylete s 18,000 tagja van, az összes német szövetségi tanácsta­gokhoz (Bundesrath) kérvényt intézett az ú. n. lex Heinze 184. §ának végleges megerősítése tárgyá­ban. E lex Heinzet tudvalevőleg már harmadszori felolvasásában is elfogadta a birodalmi gyűlés, úgy hogy most már csakis a Bundesrath megerősíté­sére van szüksége. E törvényjavaslat szerint 1 évi fogházzal s 1000 márka pénzbüntetéssel sújtatik az, ki a) erkölcstelen nyomtatványokat, képeket vagy ábrázatokat, könyveket és iratokat árul, elad, osztogat, kiállít, falra ragaszt, vagy a közönségre hozzáférhető módon terjeszt, ilyeneket terjesztés czéljából készít, vagy e czélra készletben tart, hirdet vagy kinál ; b) erkölcstelen nyomtatványokat és képeket 18 éven aluli egyéneknek pénzért át­enged vagy kinál ; c) erkölcstelen használatra való tárgyakat a közönségre hozzáférhető helyen kiállít, hirdet vagy kinál s végül d) nyilvános hirdetése­ket kibocsát a végből, hogy erkölcstelen érintkezést létesítsen. A férfi ifjúságot megmételyező eme bajra különösen hívja föl a fehérkereszt szövetség a Bundesrath figyelmét s ténynek emliti azt, hogy az ifjúság legnagyobb része már 8—10 éves ko­rában meg van e képek, ábrázolatok és nyomtat­ványok által mételyezve. Valóban Németországban is szükség volt némely irói és művészi köröknek (p. o. Sudermann) tiltakozása daczára arra, hogy a kormány a politikai pártokkal és egyházfeleke­zetekkel egyesülve gondoskodjék az erkölcsi baj eltávolításáról s a gyermekek képzeleti és gondo­latvilágának megtisztításáról. Az elfajult izlés és erkölcs ott is óriási, utt is gyártják az erkölcs­rontó fotográfiákat, rajzokat és kilátásos levelező­ket s külön kiadóűzletek, kereskedők és házalók foglalkoznak e jövedelmező üzlettel. Szükség volt tehát ennek ellenőrzésére, bár nem tagadhatom el azt az aggodalmamat, hogy a centrumpártnak va­lami különös okának kellett lennie a törvényjavas­lat benyújtásával. Nálunk sem ártana az ilyen er­kölcsi tisztogatás, hiszen Budapestet talán az első­ség illeti meg Páris, Bécs és Berlin mellett az erkölcstelenség fertőjében. Éjszaki Némethon keresztyén egye­sülete utolsó üzleti évében tagdijak czimón és eladott iratok jövedelméből 17,362 márkát vett be s 21,043 márkát adott ki. 2866 márka folyt he kamatokból, úgy hogy még 1900 márka pótlására volt szükség. A tagdijak jövedelme az elmúlt évben 500, s a könyvekért befolyt jövedelem 400 már­kával emelkedett, sőt a titkárságok száma 166. Valóban örvendetes, hogy Németországban a Ve­rein für Reformationsgeschichte s az Evang. Bund magvas iratai mellett a keresztyén egyesület is gondoskodik egészséges ev. ker. irodalom műve­léséről és terjesztéséről. Ez éppen a Luther-társa­ságnak s a Prot. írod. Társaságnak is egyik leg­szebb feladata Magyarországon. Szászországban is terjed a pálinkáivás veszedelme, a melyet Zola méltán nevezett ember­irtónak, a középkor pedig az ördög szentelt vizé­nek. Hogy e közgazdasági, egészségügyi és val-

Next

/
Thumbnails
Contents