Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Magyari Miklós. Régi ellenünk háborog velünk
Ti zennyolczadik évíoly ~ % jmmsr 23. szám. Orosháza, 1900. június 7. 8VAH6. mm ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre. . 1« kor. Fél évre. . . 6 , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : YEBES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... » , Negyed oldal . 4 , Ennél kisebb . » . Bélyeg külön 0O fill „Régi ellenünk, háborog velünk!' 4 A ki a mai politikai, egyházi, társadalmi mozgalmakat figyelemmel kisóri, annak bizonynyal eszébe jutnak Lutherünk örökké szép énekének fenti igaz szavai, melyek mellett nemcsak a máglyák fénye által bevilágított s vérkeresztségtől pirosló letűnt századok, hanem a jelenkor is kétségbevonhatlan bizonyítékokat szolgáltat. Az evangyéliom híveinek feledni nem szabad, hogy a római egyház exclusiv és aggressiv szellemét nem tagadhatja meg sohasem, ha csak múltjához hűtlen lenni s jövőjéről lemondani nem akar. E szellemmel áll, e szellem nélkül bukik. A kik talán ellenkező nézeten vannak, nézzék meg a »vitae magistert:" a történetet; ez a szellem, mint veres fonál húzódik azon végig napjainkig s ha a farkas és bárány meséje bizonyára az újabbkor történetének megírásánál is nevezetes szerepet fog majd játszani, eme szellem hatásának tudandó be ! €sak a jelen században menjünk kissé vissza: a római egyház e szellemét ott látjuk a 40-es évek vegyesházassági küzdelmeiben, az elkeresztelésekben s újabbkori legnagyobb diadalában — melyért ritka kitartással s bámulatos következetességgel évszázados harczot vívott : a reversalisok törvényesittetésében 1 A római egyház czélja, sajátlagos szellemének diadalra segítésénél mindig egy és ugyanaz volt, csak az eszközök változtak a szerint, a mint a viszonyok alakultak. Es ritka esetben tévedett ós téved a neki megfelelő, saját szempontjából helyes eszközöknek megválasztásában. Tévedhetlensóge csak most hagyta cserben, midőn a zabliferálás szellőztetése ügyéből, katholikus üldözési ügyet akart csinálni minden áron 1 Krisztus urunk mondá; Legyetek okosak, mint a kigyók és szelídek, mint a galambok I A Megváltó ez utasítását a római egyház 2 felé választá; az első részt megtartá magának, a második részt odaadta — nekünk protestánsoknak 1 S mi tagadás benne, úgy a rómaiak, mint a protestánsok hivek Krisztus eme mondásához, de egyik sem egészében, hanem a neki osztott részben. A kigyói okosság, simaság s még a kigyö természetével együtt járó egyéb jó tulajdonság alkalmazásában, rendkívül ügyes a római egyház; mig a mi egyházunk galambszelidségóben — saját kárára — a kigyó okosságát nem igen ismeri. Azok a megszámlálhatlan kötelékek, melyek a főurat, mint az utolsó koldust a római egyházhoz kötik ; azok a fegyelmi rendszabályok, melyek hívőiket folyton az egyház iránt tartozó kötelességeikre emlékeztetik s azok teljesítésére ösztönzik ; azok a számos szt. egyletek és szt. társulatok, melyek a lelkek szükségleteinek felismerése folytán a lelki táplálékok nyújtását czélozzák ; az a térfoglalás a sajtóban alant és fent, — mind azt igazolják, hogy a kigyói okosság nagy szerepet játszik náluk. Nálunk ellenben, ha imitt-amott törekvés nyilvánul az egyház iránti kötelékek szorosabbá tételére (pl. a reversálisos házasféltől az egyházi áldás megtagadása,) akkor nem a kigyói okosság, hanem egyes egyedül a galambszelidség, a mindenben való engedékenység, vagy modern szólva : a túlhajtot t liberalismus szavára hallgatunk mikor határozunk f és számtalanszor megfelejtkezünk egyházunk jól felfogott érdekeiről szellemi s anyagi téren, csak azért, mert félünk, hogy a liberálismussal ellentétbe jutunk I . . . Egyik kath. izű politikai napilap minapában a protestantismust ultramontanismussal vádolta, talán azért, mert a protestantismus a f túloldalról jött támadással szemben, a felekezeti önérzetnek a neki dobott keztyű felvételével határozott kifejezést adott. Egy másik napilap (Egyetértés) pártunkra jött s
