Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bars

Isten?" és „A morál hatalma" c/.im alatt, egy hitben erős sziv igyekszik meggyőzni a hitetlenséget a megdönthetlen igazságokról, „lehetetlenség, hogy az Istenbe vetett hit kiveszhessen, az erkölcsiség forrása kiapadhasson . . . Haladás Istenbe vetett hit nélkül nem lehet, erkölcsi alap nélkül nem iétezhet" (208. 1.) „A tévútról le kell mondania a római egyháznak: tisztuljon erkölcsileg . . . kezdje önmagán a morált. Az igaz úton járva győzze meg azokat, kiket meggyózni akar, különben még a fennálló csekély hitelét is elveszti. Hasonlítson az egyház Krisztushoz ós az ó apostolaihoz, kik a jó példákkal maguk jártak elöl. Ez az út az, a mely isten országába vezet" (215. 1.) „Befejezésül" czimű szakaszban a spiritismus küldetésének útjáról szól s bár azt senkire rá nem erőszakolja, de jövőjében bízik. Tollát azon megnyugvással és meggyőződéssel teszi le, hogy nincs a művelt társadalomban független ember, talán egyetlen egy sem : a kinek ne szivéből szedte volna a szavakat. (220. 1 ) Ez a kivonatos tartalma annak a felette érdekes, erős hittel, nemes buzgalommal megírt, magas erkölcsi szellemben tartott leginkább polemikus műnek. Sok helyt elmondott igazságok hatalmas gyűjteménye. A protestantismus vallja, hirdeti és gyakorolja ezeket. Hivatkoznia is lehet példákra, melyek a Jézus Krisztus vallásának igaz követése mellett tanúskodnak e vallásnak boldogító hatalmáról. Jogosult a javítás munkájának követelése. Az iránytű a Jézus Krisztus : az erő ott van az ó evangéliumában. A leplezetlen nyíltságot, az erkö'csi bátorságot csodáljuk ós ezekért megilleti szerzőt az elismerés, mert nagy hatalom felé sűjtott. Hangsúlyozza, hogy nem gyűlöletből, nem ellenszenvből ir, a mit ir, de mert igaz és mert erre kihivottnak érzi magát, mint a ki a „spiritismust" tollával is szolgálta. Lehet, hogy a kik a spiritismussal foglalkoznak, azoknak annak szempontjából is érdekes: a ki azonban érzi, hogy az isteni tökéletes kijelentések erősítésre nem szorulnak, az tud Gamáliellel türelmes várakozó lenni, mert félteni valója nincs, sem pedig kívánni valója ahhoz, a mit Isten kijelentett. Azért eltekintünk a vonatkozásoktól, melyek a műben a spiritismus felé terelik olykor a figyelmet. Jobb, hogy ilyen szempontból hallatszanak ezek a lesújtó igazságok, mintsem hogy azok erejét gyengítse az egyszerű ráfogás, hogy a felekezetiség szólalt meg kihívólag. Számolnunk kell ezzel az irodalmi termékkel, minden harag ós gyűlölet nélkül azon testület ellen, melyben az elfajultságot ostromolja. Ám, feleljen magáért: meg van rá az ok és alkalom. A mi a munkát evangelikus szempontból rokonszenvessé teszi, — annak daczára, hogy a spiritismustól mindig elkülöníti evangyéliumi hitét s észre fogja venni a megdönthetlen válaszfalat, — az a meleg keresztyéni érzet, melyet Tóvölgyi kifejezésre juttat, midőn meggyőződéssel vallja a Jézus Krisztusról szóló hitvallásunk minden pontját s hirdeti, hogy Isten országa — a Krisztus hűséges követésében áll. Ez a tanulságos, érdekes munkának tartalma, melyet olvasva a szerzővel együtt állítjuk, hogy „legyen világossági" Jóakarattal hívjuk fel e munkára olvasóink figyelmét s azt őszintén ajánljuk. K. L. BELFÖLD. Püspöki látogatás Barsban. Dr. Baltik Frigyest, dunáninneni kerület fáradhatlan püspökét folyó év ápril hó 30 án vonattal Körmöcz felől a fakóvezekényi ev. egyházba Kosztolányi Sándor egyházmegyei felügyelő, Raab Károly esperes és Kosztolányi István jegyző stb. kisérték. Örömmel várták a már előlegesen összesereglett hivek a nagy sallai indóháznál. Tiszteletére megjelent Barsvármegye képviseletében Nedeczky Vincze Verebély járás főszolgabírója is, ki is nyomban a kiszállás után a megye nevében közvetlen szivélyességgel üdvözölte. A már előlegesen felállított nagyszámú bandérium ólén, mely a fakóvezekényi és farnadi egyház fiatalságából alakult, megindult a számos kocsikból is álló menet Nagy-Salló városon keresztül és vitte szeretett püspökét Kis-Málasra Szandtner Sándor nagybirtokos vendégszerető házához. Itt nyomban a megérkezés után a fakóvezekényi egyház kiküldöttei jelenlétében a visitationalis jegyzőkönyv olvastatott. A püspök úr igazi közvetlenséggel érintkezett az egyszerű földmíves hivő néppel, figyelembe vette az egyház úgy anyagi, mint erkölcsi oldalát és a visitationalis jegyzőkönyv alapján megtette az egyház javát czélzó bölcs intézkedéseit. Másnap a vezekényi bandérium már korán reggel Kis-Málasra ment. A visitáló bizottságot Szandtner úr kocsiján Vezekónybe vezette.