Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bars

Itt az összesereglett nép nagy örömmel várta szeretett püspökét. Mindenki közelről látni és az 5 szavát hallani akarta. A kiszállás után „erős vár a mi Istenünk" felírású diadalkapu alatt dr. Kaszaniczky Kálmán az egyház felügyelője melegen fogadta. A lelkészlaknál fogadta a lelkész. Ô móltósága — mind a két izben szívélyesen válaszolva — azonnal a munkához fogott. Megnézte és aláirta az anyakönyveket s a többi lelkészi hivatalhoz tartozó iratokat. Megnézte az iskolát, megvizsgálta a gyermekeket, különösen a vallásban való jártasságukat. Azután az összesereglett hivő nép püspöke élén a templomba ment. Itt rendes istentisztelet tartatott, melynél a lelkész Luk. IX. 23—26 alapján szónokolt. Annak végeztével a püspök az oltár elé lépett és az egybegyűlt hívekhez először magyar, azután tót nyelven szóllott. ]gy szóllani csak egy igazi pásztor szólhat az ő saját nyájához. Tökéletesen ösmeri a nép erényeit ós gyöngéit. Szava keresetlen egyszerűséggel a nép szivéhez lordul. Sebez és vág, de egyúttal kötöz és gyógyit, vigasztal, fölemel ós igazán épit. Megható, midőn a népet az evangéliomban való megmaradásra ós hithúségre inti. Valóban nem sajnálhatja az a szegény nép azon hozott áldozatát, inelyet szeretve tisztelt püspöke irányában gyakorolt akkor, midőn napi keresményét ott hagyva, zsúfolásig megtöltötte isten házát csak azért, hogy püspöke szájából hallja a vigasztaló és erósitő igéket. Elvégezve beszédjét, kilépett az oltár elől és a gyülekezet előtt a visitationalis jegyzőkönyv alapján hozott határozatokat kihirdette. Legcsekélyebb körülmény sem kerülte el éber figyelmét. Ugyanis említés történik a visitationalis jegyzőkönyvben, hogy a harangok megszerzésénél kegyadományképen a helybeli róm. katholikusok is 14 frttal hozzájárultak, nyomban konstatálta, hogy a harangok az egyház kizárólagos tulajdona és hogy a harangozási pénz az egyház pénztárába folyik. Az egyház utolsó canonszerű látogatás óta hozott áldozatkészségét, melynél togva paplakát fölépítette, templomát tetemesen megjavitatta, ostyatartót és levéltári szekrényt szerzett, figyelmére méltatta ; — Koltha és Faykürth fiókegyházakban évenként egyszer. — az anyagy ül ekezetben ax adventi és böjti időn kivül és hetenkint kétszer reggeli istentiszteletek tartását elrendelte. Mind oly intézkedések, melyek úgy anyagi, mint erkölcsi oldalát véve tekintetbe az egyház jólétét s annak előmozdítását célozzák és biztosítják. Végül, midőn e határozatok aláírattak és a gyülekezet a püspök áldásával elbocsáttatott: — vidéki és helybeli hivek közül s/.ámosan egybeseregelvén, püspöküket fényes ebédnél tisztelettel körülvették és felkószöntőjükkel ünnepelték. Délután a püspök ismét kocsin ült, hogy útját Farnad leányegyhnzba folytass?. Ekkor már az égen felhők tornyosultak és midőn a csekei országútra tért, szakadó esőben az ég csatornái megeredtek. Ez azonban áldást hozó volt a szomjas földre és nem akadályozta a híveket abban, hogy szeretett püspöküket már a csekei országúinál ne fogadják és számos tagú bandérium élén örömmel talujába ne kisérjék. A mint a püspök megérkezett, megnézte az iskolát, tudomást szerzett a vallástanitásról és egyes tantárgyakban való előmenetelről. Fogadta a testvér ref. egyház derék lelkészének tisztelgését, ki a püspök tiszteletére egyháztanácsa élén jelent meg. Azután hivő seregét a püspök az imaházba vezette. Az istentiszteletet ó maga magyar nyelven végezte. Intve, buzdítva, lelkesítve az evangeliom melletti megmaradásra, hithűségre áldásával a gyülekezetet elbocsátotta. Végül rövid uzsonna után ismét kocsira ült és Kis-Málásra, Szandtner Sándor vendégszerető házához tért, hol másnapig megpihent. Május 2-án a délelőtti órákban elbúcsúzva Szandtner kedves házától, a sallai indóháztól Lévára vette útját. A város zászlódísze, a mozsarak durrogása, az utczákon hullámzó népsokaság nemcsak meglepte, hanem mélyen meg is hatotta a vendégeket. A lelkészlakra egymásután jöttek a tisztelgő küldöttségek. Először a róm. kath. segédlelkószeket fogadta a püspök; Sipos Antal szép szavakkal üdvözölte őt úgy is, mint a távollevő Báthy László prépost-plébános helyettese. Majd a zsidó hitközség képviselőit vezette a püspök elé Liebermann Jakab főrabbi. A ref. egyháztanács élén Tolnay Dénes lelkész üdvözölte dr. Baitik Frigyest. Az állami tanítóképző tanári kara Szabó Lajos igazgató vezetése mellett tisztelgett előtte. A lelkes üdvözlő szavakra az ősz püspök meghatottan válaszolt az egyes szónokoknak. Az üdvözlések befejezte után az egyházközség elemi iskoláját vizsgálta meg a püspök s megelégedését nyilvánította az eredmény felett. Délután 4 órakor egyházközségi közgyűlés volt, melyen Bánd y Endre lelkész felolvasta a püspöki hivatal részéről előre megküldött kérdő pontok szerint szerkesztett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv felolvasása fonalán a következő intézkedések történtek. A püspök melegen üdvözölte Ulreich Nándort, mint a ki az egyházközségnél 25 év óta viseli a gondnoki állást s mindenkor szorgalommal, lelkiismeretesen végezte teendőit. Jegyzőkönyvbe foglaltatta azon családok neveit, melyek az egyházközség érdekében kiváló érdemeket szereztek. Ezek: a Schoeller lovag, Leidenfrost, Bolemann, Belcsák, Medveczky, Balbach, Fogler és Ulreich családok. A püspök konstatálta, hogy a gyülekezet temploma megújítandó s utasítja az egyházközséget, hogy a szükséges összeg összegyűjtése végett forduljon