Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Weber S. Ehrenhalle verdienstreicher Zipser des XIX. Jahrhunderts

sziói státiót létesített, hogy „ott is arasson, a hol nem vetett." Beriszülött segédek és hű ápolók kiképzésére van szükség. Az ifjúság nevelése sok gondot ád a báseli missziónak. A kit szeretetmunkássága közelebbről érdekel, az olvassa meg War neck hallei tanár „A prot. misszió története" cz. művének i. v. tanulságos szakaszait. Sajnos, hogy mi magyarok annyira el vagyunk foglalva a mi belmissziói munkásságunkkal, hogy a külmisszió egyelőre részünkről csak a „pium desideriumok" közé tartozhatik. Épen 100 éve mult el annak, hogy Schleierm a cher kiadta „a vallásról* szóló örökbecsű „beszédeit," a melyeket tudvalevőleg „a vallást megvető miveltekhez" intézett. Gyönyörű jellemzését adta e beszédeknek Strom p L. pozsonyi akad. theol. tanár a „Protestáns Szemle" hasábjain közzétett nagyobb tanulmányában. Helyes dolog volt tehát Otto R. göttingai tanár részéről, hogy e beszédeket megjelenésük eredeti alakjában és bő tárgyi magyarázatokkal adta ki a minap s e kiadást Schleiermacher két remekül sikerült arczképével is díszítette. Hisz a theol. tudománynak az utolsó évszázadban felmutatható összes vívmányai a beszédekre vezethetők vissza, a melyek egy űj problémát vetettek fel s meg is jelölték azt az irányt, a melyen e vallási probléma sikerrel megoldható. Ottó szerint Schleiermacher „a tudás és a cselekvés mellett a szellemi világnak egy 3 ik kontingensét, az érzelem vallását fedezte föl," a mi aztán a vallásnak, mint érzeleméletnek felfogására és formulására vezetett az újabb és legújabb theológiában. S épen azzal állapította meg azt a benső szükségességet, a melylyel a vallást a kultúra nélkülözhetlen tagjává, sót a valódi műveltség alapjává avatta az egész vonalon. Pünjer kritikai kiadása óta nincs a német prot. theológiában oly mű, mely alaposság és megbízhatóság tekintetében felülmúlhatná Ottó kiadását Schleiermacher beszédeiről, a melyek tudvalevőleg szerzőjük életében 3 izben, ú. m. 1799, 1806. és 1821-ben jelentek meg. Kritikai tekintetben csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy Ottó tanárnak jobban kellett volna kiemelnie azt a gondolatot, a mely szerint Schleiermachernél a vallásnak az intellectuális oldaltól való megkülönböztetése csakis túlnyomólag ästhetikai felfogasa javára történt, s aztán az is figyelemreméltó, hogy Scbleiermacher nem emelte ki eléggé a történeti kijelentés ós általában a történelem ér de keit a vallásnál. Pedig a vallás objektiv jogosultsága épen a kijelentés ethikai és történeti jellegében foglaltatik, s nem lehet azt pusztán psychológiai moiivumokra vezetni vissza. Ez oldalról főleg a Rischlféle theol. iskola igen üdvö sen korrigálta Schleiermacher subjektiv érzelem vallását és theológiáját. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Alvinczi ÓS a kassai vértanuk. Irta : Révész Kálmán, kassai ev. ref. lelkész és esperes. Éppen a mi időnkben sokat emlegetik a r. kmh. lapok a kassai vértanukat, mert szentté akarják őket avattatni. Ismeretes, hogy a r. kath. történetírók, kivált a papi történetirók nem szokták a teljes igazat megírni, hanem csak azt, a mi a r. kath. egyháznak dicsőségére válik ; sőt toldani is szoktak a történethez, különösen olyan szinezettel, a mivel a protestáns egyházat ócsárolhatják. így tesznek a kassai vértanukkal is, minden áion a protestánsok áldozata és hitüknek vértanuja gyanánt akarják őket ünnepeltetni. Nagyon helyes tehát, hogy Révész K. a kérdéssel alaposan foglalkozik, s számos idézettel bebizonyítja, hogy „a három kassai r. kath. pap semmi másnak mint rabló hajdúk féktelen vadságának lett áldozata." Maholnap oda jutunk, hogy ha r. kath. történetiró ir meg valamit: egy szavának sem merünk hitelt adni. Keresztyén imádságos könyv. Az evan gelium népe számára, régi jeles szerzők műveiből szerkesztette Kovács Sándor. Vannak benne reggeli, esti imádságok ós énekek, étel előtti és utáni imádságok, ünnepi imádságok, énekek, a töredelem órái, a bölcsőtől a sirig különféle alkalmakra. az élet változásai, betegágy czim alatt imádságok, emlékversek. A kiállítás is igen szép (176. lap.) Melegen ajánlható szép könyv. Weber S., a szorgalmas iró „Ehrenhalle verdienstvaller zipser des XIX. Jahrhunderts 1800—1900" czim alatt kiadandó könyvére előfizetést hirdet, a 20 ivre tervezett mű ára 2 frt, vászonkötésben szines nyomattal 3 frt lesz, Katii, hitvédelmi folyóirat. „Mi csak azt nem birjuk fölfogni, miért csak a kath. Egyház fölött akar a felekezetlen állam gyámságot gyakorolni ós miért nem a többi felekezet, fölött is? Vagy talán ezek jobb hazafiak? A történelem az ellenkezőről tanúskodik." (Kérje vissza a tandijat a tanártól, a ki a történelmet igy tanította Î Az állam csak elvileg és részben felekezetlen, mert nagy előjogokat ad a r. kath. egyháznak a többi felekezetek fölött; azután nem is csak a r. kath. egyház fölött gyakorol gyámságot, hanem mindnyája fölött; a r. kath. egyház fölött nagyobb mértékben, mert javakban, jogokban, kiváltságokban, előnyökben is nagyobb mórtékben részesítette ós részesiti; már pedig a ki fizet: parancsol. De azért is nagyobb mértékben tanácsos ós szükséges gyámságot gyakorolnia, mert a r. kath. egyház a pápától függ, tehát kültöldi, politikai hatalomra is törekvő királypápa befolyása alatt áll, nagyobb mértékben kell ellenőrizni, míg p. o. a protestáns egyházak nincsenek külföldi hatalmakhoz és érdekekhez kötve, érdekük az ország