Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Kavarodás

ha megfeszíttetik s Kajafásaink szeretetlensége akar­ja, hogy megfeszíttessék az — igazság. Ez a két sötét szellem, az indifferrentizmus és. a szeretetlenség tomboló szelleme idézte fel hazánkban a protestantizmus feje fölé a nagypén­teki szenvedések gyászos fellegeit; ezek az egy­házi élet sűlyedésében, a vallásos szellem hanyat­lásában s a felekezeti öntudat levetközésében, mint nagypénteki keresztfák sötótlenek felénk, hogy azo­kon a protestantizmus igazsága megfeszíttessék. Látni és ostorozni kell mindezt. De azért hinni kell tudni, reményleni kell tudni. Át kell nézni a mai kor felett és a jövőre kell tekinteni. Imádkozzunk, midőn elmerengünk egyházunk sorsa felett, midőn látjuk annak vergődését a ha­ladás rögös pályáján, küzdelmeit, szétszakadozott­ságát; — de érezzük szivünkben a hit által, hogy egyházunknak belső ellentmondásaiból meg kell váltatni egy jobb jövő számára. Az evangeliom örök igazságába vetett hitünk rendületlenségóvel meg vagyok győződve arról, hogy a mi szenvedéseink és megpróbáltatásaink is úgy végződnek, mint a hogy a Megváltó kín­szenvedései végződtek: — feltámadással, evang. egyházunk szebb és boldogabb korszakával. Látjuk küzdő ós szenvedő egyházunk diadalát, melyet hova tovább ki fog vivni a pokol kapui fö­lött; mert igazai azok az igazságok, melyeket a feltámadott Krisztus hirdetett; mert tanai azok a tanok, melyeket Jézus az ő szentvérével pecsételt meg s a melyek immár közel két ezer esztendő óta boldogítják az emberiség megszámlálhatatlan millióit. E nap az igazságért küzdő és szenvedő emberi­ség diadal ünnepe, a melyet a keresztyénség szel­leme az igazságért felfeszitett Isten-ember dicső­séges feltámadásának emlékével olvasztott egybe. A protestantizmus, — miként azt negyed fél­százados múltja igazolja, — mindig a Krisztusi igaz­ságért küzdők egyháza volt, annak példáját kö­vetve, a ki életével és tetteivel bebizonyította azt, hogyan kell az igazság mellett mindvégig tánio­rodás nélkül megmaradni, azért ha kell, inkább meghalni, mint azt megtagadva élni. Hisszük, hogy fel fog támadni bennünk ós gyermekeinkben apáink szelleme; hisszük, hogy a szenvedések vasekéi felszántják és a vallásos esz­mék iránt fogékonnyá teszik a megkeményedett el­méket; felébresztik a szivekben a közjó iránti lelkesedóst s az egymás terhe hordozásában és a Krisztus törvényének betöltésében nyilvánuló kö­telessógérzetet. Hisszük, hogy feltámad az evangelikus egy­ház jobb jövője, azokban a hívekben, a kik meg­ismerik az igazságot; mert az a megismert s el­tiportatása ós keresztre hurczoltatása után is Ó16 igazság, szabaddá tess bennünket; összetöri lei­keinkben a szegénység miatti jajveszékelés, két­ségbeesés, az elfásult közöny és a szeretetlenség rabságának lenyügző bilincseit. Hisszük a testnek, a Krisztus látható egy­házának feltámadását ós az örök életet. THOMAY JÓZSEF. Kavarodás. Lapunk nem politikai lap, a közvéleményt, napi sajtót most foglalkoztató egyházi kérdések politikai tárgyalásába nem bocsátkozhatik. Lapunk nem hivatalos lap, véleményt az evang. egyház nevében nem nyilváníthat, egyedül a czikkirók egyéni felfogását tolmácsolhatja. Lapunk nem szolgálja pártnak, nemzetiségnek, vállalatnak, egyé­neknek irányát ós érdekét, minden irányban tel­jesen független. Lapunk az evang. egyház ós iskola védelmét, szolgálatát, felvirágoztatását isineri feladatának : csakis ebből a- szempontból tekint és. itél meg mindent, helyzetet, eseményt, sajtót, pár­tot és egyéneket. Ebből a szempontból tartunk szükségesnek egyet-mást elmondani a mostani nagy kavaro­dásról. Néha hirtelen nagy szélroham kerekedik, fel­hót gomolygat, port ver föl, fákat czibál meg. Az emberek fölriadnak, ablakot, ajtót csukdosnak, menekülnek és mentenek; iehet, hogy csak ter­mékenyítő és tisztító esőt hoz a szélvész, lehet, hogy pusztító zivatarrá erősödik, de az is lehet r hogy csak átnyargaló forgószélben adja ki a mér­gét, s azután — megint elcsendesül minden. Ilyen szélroham süvöltött most át a közélet mezején. Eddig még csak port vert föl, — meg­lássuk nemsokára : mi lesz belőle : termékenyítő eső-e. romboló vihar e, vagy csak a szemeket tele szóró porfelhő-e? Ugyancsak sokat beszélnek ám a lapok mosta­nában a protestánsokról !

Next

/
Thumbnails
Contents