Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - I. Versek - Sántha Károly. Alkony és hajnal

TizennyolczadiK évioiya. 12. szám. Orosháza, 1900. márczius 22. EVANG. mm ES ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre. . IS kor. Fél évre. . . « . Negyedévre . ií „ Egy szára ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... 8 „ Negyed oldal . 4: . Petinél kisebb . 2 ,, Bélyeg külön 60 fill. Alkony és hajnal. Irta : Sántha Károly. Az alkony itt. Megnőtt az árnyék, Reményem fogy. Még mire várnék? Hogy ha a nap nyugvóra száll, Meglep éj, álom és halál. Az Istennek szent végzetén Megnyugszom gyermek-szivvel én ; Mert sirom éjjelén ragyog, Új hajnal, a te csillagod. De ránk most mi alkony borul? Megharagudott-e az Úr? Megharagudott bizonyára, És elfordult tőlünk orczája ; Irgalmának szent kötelét, Melylyel minket magához fűzött, Hálátlanságunk tépte szét, S az Édenből pusztába űzött. Mi Sionunk, lement napod, Dicsőséged ma nem ragyog. Az a gyér fény, mely rád esik, A múltnak megtörött sugáia, Kialszik az is nemsokára Szemünk előtt s nem ékesít. Magasztos multunk, drága mult, Világod jaj de elborult ! Elrejtőzött csodás erőd, E gyönge nemzedék előtt I Megbánva bűnöknek sokát, Ébredjetek ti unokák ! Az ősapák sírból kikelnek, Egy szivvel szájjal énekelnek: Erős várunk nékünk az Isten — S megállnak sziklaként a hitben. A Krisztus az ő fegyverök, Együtt cselekeszik velők ; Apostolok pünkösdi nyelvén Szólnak, Szentlélektől betelvén. Sziv gerjedez, láng fellobog Emelkednek a templomok ! Rakjátok az oltár tüzét ! Szól az Úr s a kettős tűz ég : Istent imád, hazát szeret Mind az egész gyülekezet. És szólnak: Mindent a hitért! Szólnak: A hitet semmiérti Magyar Sión, hol a hited? Halófólben, fogytán van az ; Az is fagyva, az is hideg, Tél szomorít. T esz e tavasz? Lesz ! Mert az Úristen akarja, S mit 0 akar, meglesz bizonnyal; Szava megáll, erős a karja, Hozzánk tér 0 nagy irgalommal. A Mammonnak bálványait Majd manna váltja fel s a hit. Midőn a lélek betelik Hiú gyönyörrel s lesz üres : Igaz czéljához közelit: Istent imád, Istent keres. Szent vágytól űzve, hajtva, égve, Szomjűzik az Elet vizére. Ha látja: mit. felhalmoza, Egész világ kincshalmaza Ugyan kevés, mert ö szegény, Ha nincsen szive fenekén Egy drága gyöngy, a szivnek éke : A hit s a csendes égi bóké : — Ha érzi: tengernyi öröm Egy cseppnyi jóval is nem ér fel, Mit túlnan a csillagkörön Az Isten nyújt áldó kezével ; — Ha tudja: fűvirág lehull, S mi is a sirba hervadunk;