Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Bereczky S. A ker. egyház története

az istentiszteletek megtartására, az egyházi cselekményekre s az iskolákra vonatkozó határozatait és intézkedéseit. A lelkész tanit vallástani a polgári leányiskolában, az állami óvónőképzőben s a kir. kath. főgymnásiumban. Ezenkívül előad a coll. theológián liturgikát és gyakorlati exegesist. Lelkes zárószava, méltó befejezése a tartalmas évkönyvnek. (sz.) KÜLFÖLD. A fraiiczia parlament kérvényi bízott sága a minap kétrendbeli érdekes kérvényekkel foglalkozott; az egyik a jezsuiták kiűzésére, a másik fajta kérvények a titkos társaságokra vonatkozó 1848-iki törvényének a szabadkőművesekre való alkalmazására vonatkoztak. A kérvényi bizottság jelentése igy szól : „Tekintettel arra, hogy az 1880. márczius 30 iki rendelettel a Jézus Társaság negyedévi határidőt nyert, hogy feloszoljék és intézeteit elhagyja, melyeket a köztársaság területén bir, a bizottság akkép határoz, hogy a szóba forgó kérvényeket kiadja a miniszterelnöknek, mint belügyministernek azon kérelemmel, hogy az emiitett 1880. évi márczius 30 iki rendeletet végrehajtsa és annak hatályát az összes jóvá nem hagyott kongregácziókra kiterjessze, melyek most inkább, mint valaha, állandóan veszélyeztetik az állam biztonságát és a köztársaság létezését." A szabadkőművesekre vonatkozó jelentés ekkép szól: „Tekintettel arra, hogy szabadkőművesség ellentétben a kérvényezők állításával, semmiképpen sem hasonlítható össze a titkos társaságokkal; hogy ellenkezőleg teljesen nyíltan jár el ; hogy egyébként hivatalos létezését az összes kormányok elismerték, sót a császárság alatt maga a császár nevezte ki nagy mesterét; hogy ezenfelül a szabadkőművesség soha sem képez veszélyt az állam biztonságára és olyant nem képezett ; hogy a szabadelvű eszméket mindenkor erélyesen védelmezte és hogy tagjai kön a modern társadalom és a köztársaság legbuzgóbb védői vannak, mindezen okoknál fogva a bizottság napirendre tér." Angliában a kormány a miniszterelnökkel együtt 18 tagból áll és közöttük még a titkos pecsétőrzésnek is külön lordja van, de az oktatásügynek mind ez ideig nem volt külön minisztere. Most tervezik, hogy a kabinetben ezt az állást is szervezik. Hogy elfogadja-e a parlament a javaslatot, t»z még nem bizonyos, mert Angliában nagyon féltik a tanitás szabadságát s nem szeretik az állami beavatkozást. Francziaországban egyre nagyobb mérveket ölt a „Los von Kom" mozgalom. Egy párisi ügyvéd Réveilland Jenő, ki eredetileg katholikus származású, majd hosszú ideig a szabad gondolkozók táborához tartozott, vagy 20 év óta azonban áthatva az igazi evangeliomi érzülettől, minden tehetsegét hazája evangelizátiójának szenteli. — Csak nem régen adott ki egy röpiratot, melyben igazi meleg érzülettel ir a francziaországi evangelikus mozgalomról. — Idézve hazája volt miniszterének Guyottnak szavait: „Francziaország mindent elveszt, ha katholikus marad, s mindent megnyer, ha evangélikussá lesz." — Vázolja hazája vallás eikölcsi állapotát. „Az ultramontanismus Francziaországot a többi román államok sorsára fogja juttatni, a protestantizmus szelleme mentené meg csupán ettől, a mint azt már a nemzet nagyjai régen és sokszor hangsúlyozták." — Eéveilland e nézetét ma már igen sokan vallják, ugy, hogy ép ennek következtében a protestantizmus egyre terjed, különösen az ország azon részeiben, hol már egyszer gyökeret vert, de az erőszak a fejlődő virágot elfojtotta, t. i. délen és nyugaton. — Mint a reformátió korában, úgy most is a tiszta evangeliomi érzülettől áthatott lelkészek hirdetik az evangeliomot, oly szép eredménynyel, hogy ma már némely vidékeken a protestánsok száma ötször annyi, mint volt. — Maga a központi evangelikus egylet évenként körülbelül 1000 lelket nyer meg a protestantismusnak. IRODALOM .,A keresztyén egyliáz története. Evangélikus középiskolák felső osztályai számára irta Bereczky Sándor, ág. h. evang. főgymn. vallástanár. Budapest Kókai Lajos kiadása. 1900." — 8°; 232 1., ára 2 korona 50 tillér. Kókai már igen sok szolgálatot tett a magyar protestáns tankönyv irodalomnak. Akkor, midőn még nem akadt kiadó, a ki tankönyveink kiadására vállalkozott volna, arra határozta magát, hogy a protestáns tankönyv irodalmat felvirágzásra segiti. Előttem egészen közönyös, hogy ezt üzleti érdekből tette, csak azt constatálom-, hogy a protestáns egyház igen nagy hasznát vette Kókai vállalkozásának. Nem helyeseltem ezért azt a hangot, melyet egyik collegám használt a minap Kókai elleni támadásában, habár nem tagadhatom, hogy bizonyos tekintetben, czikkónek főgondolataival magam is egyetértettem. Kókai nem felelt a támadásra. Jól is tettel A folytonos polémia csak elmérgesiti az ügyet s haszna egyik félnek se igen van belőle. A vitatkozás helyett a cselekvés terére lépett, s mivel azt hallotta, hogy középiskoláink felső osztályaiban egy jó egyháztörténetre volna szükségünk : kiadta a fentemiitett kézikönyvet. Nekünk akart ezzel ismét szolgálatot tenni, s hogy szándéka nem sikerült, — a mint hogy most igazán nem sikerült — annak nem az ő jóakaratának a hiánya, mint inkább az