Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Lukácsy Imre. Néhány szó az angol egyházi életről

Tizenhetedik évfolyam. 18. szam. Orosiiaza, 1899. május 4. EMG. EtrïHAZ IS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt£»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó ; VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . , Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . 8 frt . * » 30 kr, Bűnbánó éneke.*) Hatalmas Isten, tört szivemmel, Színed előtt leborulok. Tekints rám szánva ós emelj fel, Önts mély sebemre balzsamot. .Ne vess el szent orczád elől, Megmentésemre jöjj ! Mint rejtekét az üldözött vad. Akkép kereslek, óh Uram ! Hitem elhagyott tűzként hamvad A kétségek forgóiban. Vigaszt, remenyt nem lel szivem, En édes Istenem ! Kietlen pusztaságban járok, Napom világa kialudt, Lelkemre bánat éje szállott, Ha elhagyod, örvénybe jut. Te gyújts előtte fényt, Atyám, E sötét éjszakán ! Oh halld meg esdő könyörgésem, Gryógyitsd epedő lelkemet. Ha irgalmad balzsamát érzem, Megújulok föléledek. Ne vond el tőlem szent h.arod, Hiszen tied vagyok. Vezérelj vissza ösvényedre, Hogy néked éljek Istenem. Muló hivság bűnös szerelme Ne győzzön többé lelkemen. Veled járjak, folyton veled, Te vezess engemet 1 KOVÁCS SÁNDOB. *) Dallama : ich will dich lieben, meine Stärke. Hiiletéle Chorálkönyv 115. Néhány szó az angol egyházi életről. A vallásos és nemzeti érzület az a hatalmas kétkarú emeltyű, melyen az emberi akarat ós cselekvés iránya fordul. Az érzelmek többi faja csak járulékát képezi e kettőnek. — Az egyház és haza rendes körülmények között egyenlő jogú és rangú fogalma az észnek, egyenlő erőjű rugója az akaratnak. — Az egyik a jövő, a rnenynyei világ előcsarnoka, a másik a jelen, a földi élet működési tere. Az egyik, a földi világ, nyújt helyet a mennyei élethez való előkészületre, a másik, a mennyei, adja a jutalom pálmáját amannak küzdelmére. A természetes állapot kétségen kivül a midőn e két eszme egymással harmóniában áll, a midőn egyiknek ideges erőlködése nem állja útját a másik természetes működésének, vagy a más>ik lomha közönye nem nyit utat társa erőszakos uralomvágyának. Szóval a midőn a vallásosság ós nemzeti érzület, az egyház ós haza fogalma, képe, tisztán domborodik elő az emberi lélekben, a midőn a tudat felismeri mindkettőnek egymáshoz való viszonyát s a bizonytalanság homálya nem fedi el a közös czólt a szellem-erkölcsi tökéletesedóst, melynek mindkettő feltótele és eszköze. A felekezeti ós nemzeti érzület egyensúlya az, mely az egyes ember lelki békéjét, nyugalmát, anyagi és erkölcsi előhalaüását biztosítja. Akár az egyiknek, akár a másiknak túlsúlya megingatja az egyes ember lelki egyensúlyát; ha pedig nagyobb körben lép fel, sokszor megbontja a társadalmi rendet. Nem állítjuk, hogy ez okvetlen végzetes veszólylyel jár, sőt talán azt mondhatjuk, hogy ilyen disharmoniára időnkint szükség van, mert ez is egyik föltólele a tökóletesülés felé való haladásnak. E nélkül a szellemi mozgalom, erkölcsi árapály nélkül aligha lett volna valaha refor-