Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Költemények - Csengey Gusztáv. Gondolatok a szentföldről

Tizenhetedik évíolyam. 52. szam. Orosháza, 1899. deczembsr 28. EVANG. EGYHÁZ IS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . O frt. Fél évre . . . 3 , Negyed évre 1 frt SO kr. Egy szám ára 13 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : , VERES JÛ2SE F; > Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külön . 8 frt . • * » . » , . 1 30 kr. Gondolatok a szentföldről.*) Mikor a lombon csillogott a harmat S lomb közt dalolt a berki csalogány, Rengő kalászon lengtek a fuvalmak : Akkor virult a boldog Kanaán. Sión fokán hogy föllángolt az oltár, Midőn fölépült fényes temploma, S zengett a bölcs kirá'y ajkán a zsoltár Akkor remélt a Messiás hona. Mikor az eszme égbe szállá onnan. Pogány lett úrrá hona bús terén, Irt a beteg már nem kapott sehonnan, Akkor valósult a boldog remény. Az ég kegyelme váratlan hozá el, Akiért annyi vágyó sziv epedt. Azóta nagy, szent földed, óh Izráel, A Messiást hogy elküldé neked. És aki nyerte, aki megtagadta, A Messiás honában hontalan, Üdvét örökbe idegen nép kapta, "Vigaszt lel benne a boldogtalan. Eltűnt a halmok lombos koronája, A föld kietlen, puszta és kopár, Kopasz tetőin ég a nap sugára, -Nem zeng a berkek csalogánya már. Sión fokán a szent csarnok lehulla, Alapja szürke mohos omladék, Bolygó utód a kőfalhoz simulva Az ősidőket felsiratja még. *) Szavalták Z e 1 e n k a Pál püspöknek Eperjesen as Ottani ev. nőegylet javára tartott felolvasása álkalmával deo*. 46-án. Sivár e képi — Hol lelked megpihenhet, Helyet nem ád a Messiás hona? Hová zarándok-csapatai mennek, Az ő sirjának is van temploma. A részleteknek sokszerú egészét A századok hogy egybeókelók : Egy-egy irány kivette benne részét, Egysége nincs és része töredék. Hát a mi eszménk, mely az útvesztőből Az ősi alkotáshoz visszatért, Mely új életre kelt a s^ent időkből, S nem ismer el mást, csak az egy vezért: Föllenghet-e hát egyszerű imája Hite szerint a szent város felett? Akiket egybefűz harmóniája, Találnak-e csak egyetlen helyet? Van már helyünk, sok hivő sziv emelte, Király követte Salamon nyomát, Erős, szabad nép, buzgó fejedelme Avatta fel az Úrnak templomát. Körülte im a hivők szive lángol, Kik sok felől hozzá sereglenek ; Főpásztorunk is a mi szép hazánkból Üdvözletünket hozzá vitte meg. Te boldog, aki ott körükben voltál, Hová csak vágyó sóhajt küldhetünk, Mondd el, hogy ott, hol állt a régi oltár, Az a mohos kő mit beszél nekünk? Mondd el, hogy ott, hol kiaszott a környék^. S nap perzselé a föld kopár terét, Hol elmulóan teng kevéske zöld még, Érezted-e az Úr lehelletet ?