Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Frenyó Lajos. A középiskolai ifjúság istentiszteletei stb.

{581 nehogy valamelyik megconfirmálatlanul maradjon és úgy járuljon az úrvacsorához. De ki végezze ezentúl a confirmatiói oktatást? Eddig az volt a gyakorlat, hogy a helyi lelkész confirmálta a gymn. tanulókat is. Kivegyük a lelkész kezéből a confirmálás actusát? En nem tartom jónak, hogy a tanulót a gyülekezettől elszakítsuk és az oda­tartozás érzetét csökkentsük. Megengedem, hogy ha oly sok a confirmandus, hogy a lelkész mind nem taníthatja, arra az esetre jó, ha a vallásta­nár maga tanítja növendékeit, de a fölvételt az egyházba akkor is jobb, ha a lelkész végzi. Yagy külön istentiszteleten a tanári kar és néhány szülő előtt fogja a vallástanár növendékeit con­firmálni, mikor annak a gyülekezet előtt, annak fcistentiszteletén kell történni. Egyébként is a gyülekezet anyakönyvébe kell a confirmáltak ne­veit bevezetni, illó tehát, hogy a gyülekezet lel­késze végezze annál is inkább, mert a gyüleke­zetbe kell őket felvenni. Vagy az intézet saját anyakönyvvel külön gyülekezetet fog alkotni s annak fogja jelenteni a vallástanár, mennyi con­tirmálódott egy egy évben? Ez nem lehetséges, azért a confirmálás actusa maradjon a lelkész kezében, a confirmatiói oktatást pedig csak kivé­teles esetekben végezze a vallástanár. e) Keresztyén jóttevó szeretetre való szok­tatás. A lelkigondozás egyik eszköze az adakozásra való ösztönzés, a keresztyén felebaráti szeretetre való szoktatás is. A mint a gyülekezet tagjait szoktatni kell a könyörülő felebaráti szeretet gya­korlásához, épúgy kell az ifjút is, hogy jó ke­resztyén válhassék belőle. Szokja meg az ifjú már korán, hogy ó neki kötelessége másokon, a kik segítségére szorulnak, nem csak szóval, de tettel is könyörülni, tanulja meg azt, hogy a kö­nyörülő felebaráti szeretet teljesítése a legszebb erény. Szoktassuk tehát a növendékeket arra, hogy ha szűkölködőt látnak, jó szivvel segítsenek rajta. Ennek egyik módja a gyámintézeti gyűjté­sek tartása. Középiskoláink között talán nincs egyetlen egy sem, melyben ilyen gyámintézeti gyűjtések fenn ne állanának; ha esetleg még valahol nem lennének, minél előbb be kell vezetni s a be­gyűjtött összeget első sorban a tanulók segélye­zésére fordítani. A tanulók között azonban semmi esetre sem szabad pénzt kiosztani, hanem ruha­neművel, könyvekkel, rajz- és Írószerekkel segít­sük őket. A segélyezésre fordifandó összeg felett a tanári kar döntsön, mert ezzel el van kerülve, hogy érdek, rokon- vagy ellenszenv,*'pajtáskodás érvényesüljön a segély kiosztásnál s méltó i<ry nem lehet kizárva, méltatlan előtérbe helyezésével, a mi könnyen megeshetnék akkor, ha azt telje.^n az ifjúságra biznák. Elég activ szerep az ifjúság­nak ebből az, hogy az adományokat adja s látja, hogy egy-egy szegényebb tanuló az ű adományá­ból nyer ruha vagy másnemű segítséget. A gyűjtések állandósításával és rendszeresí­tésével, a mint azok tényleg helyenként „havi gyűjtések" neve alatt állandósítva vannak, ifjú­sági segélyalapot lehet teremteni, a milyen az eperjesi coll. fógymnasiumnál van, melynek tő­kéje 2036 frt. Ennek, ha segitóalapot teremtünk, az az előnye van, hogy nem csak a jelenre, de a jövőre is lehetünk tekintettel s idővel nem csak az évenként begyülő összegből, de a tőke kamat­jából is fordíthatunk támogatásra. Támogatásunk hathatósabb lehet, mert nagyobb összegből köny­nyebben es többet juttathatunk az e. e. gyámin­tózetnek, árvaházaknak; ha jut, szegény egyhá­zaknak, de többet is fordíthatunk szegény, jó magaviseletű, szorgalmas, első sorban ev. tanulók segítésére, sőt a tőkéhez is csatolhatunk évről­évre valamit. Nem részletezem annyira a dolgot, hogy a gyűjtések foganatosításának módját, illetőleg az ilyen, hogy ezzel a kifejezéssel éljek, ifjúsági gyámintézet szervezetét fejtegessem, csupán annyit jegyzek meg, hogy jobb, ha ifjúsági egyesület módjára nem szervezkedik, mert az ifjúságot nem osztja ketté: tagokra ós nem tagokra. Szervez­kedjék a viszonyokhoz képest és a helyi szokás szerint a czélnak megfelelóleg. Az ilyen rendszeres, állandó gyűjtéseken kivül lehetnek még specialis alkalomszerűen elő­forduló gyűjtések is, a melyeknek pastoralis je­lentőségük különösen akkor van, ha önként in­dulnak meg. f) Az ifjúság olvasmányainak ellenőrzése. A felsorolt eszközökön kivül, minthogy az; olvasott dolognak nagy befolyása van a jellem képződésére ós fejlődésére, kiválóan fontosnak tartom, hogy a vallástanár, a mennyire teheti, ellenőrizze az ifjúság olvasmányait. Az eljárás ennél, szerintem, kétféle kell hogy legyen: prae­ventiv, megelőző és irányító. A praeventiv álljon abból, hogy a vallástanár tartsa vissza tanítványait

Next

/
Thumbnails
Contents