Evangélikus Egyház és Iskola 1899.
Tematikus tartalom - Adományok stb. - Stadler Tódor
{571 Hajas Endre Hamvas József Hetvényi Lajos Hornyánszki Aladár Dr. Horváth Ödön Horvát Sámuel Jausz Vilmos Jeszenszky Károly Kapi Gyula Karsai Imre Dr. Kél er Zoltán Kiss István Kovács Sándor Krupecz István Kubinyi Aladár Margócsy István Masznyik Endre Müllner Mátyás Nagy Kálmán Péterfi Sándor Poszvék Sándor Pukánszky Béla Raffay Sándor Rédei Károly Rosta Ferenoz Sántha Károly Sárkány Sámuel Schmidt Gyula Schulpe Alfons Dr. Serédy Lajos Simonides János Stromp László Sztehlo Kornél Tatay Lajos Török József Ujágh Károly Vágner Samu Varga Gyula Veres József Özv. Vetsey Sándorné Weber Samu Dr. Zelenka Lajos Dr. Pulszky Ágost Tehát 14 világi, 8 tanár, 22 testület, 35 lelkész. Alig tudom megállani, hogy külön ki ne irjam : legnagyobb gyülekezeteink, tőgymnasiumaink és lelkészeik, tanáraik miért hiányoznak a névsorból '? ! A kinek több adatott, többet követelnek attól 1 Végül pártoló tagja van (évi 3 frt) a társaságnak 408, ezek közt ev. csak 40. — A nagyfontosságú társaság ügyét melegen ajánljuk pártolásba ! A „felsőmagyarországi közművelődési egyesület" zólyomi igazgató választmánya f. hó 9-én Beszterczebányán tartott ülésében a magyar nyelv sikeres tanítása s a hazafias szellem terjesztéseért Brodnyánszky Pál baczári, Kurjatkó Mátyás pallósi és Stefiik András mogyoródi ág. h. ev. tanítókat 50—50 korona jutalomdíjban részesítette. Stadler Tót Ol' kir. tanácsos, a beszterczebányai ev. egyházközség érdemekben gazdag nagylelkű s áldozatkész felügyelője az általa a mult óv folyamán 6455 frtnyi költséggel teljesen átalakított s megújított ev. elemi fiúiskolái épület földszinti tornáczát saját költségén betoniroztatta. Gután e hó 12 én szentelte fel dr. Bal tik Frigyes püspök úr a mult nyáron leégett és immár újjá épített ág. h. ev. templomot. Jelen voltat: baró Prónay Dezső egyetemes-, Hanszély Béla helybeli, Veres Ernő bánki egyházfelügyelck, Wladár Miksa föesperes, Wallentinyi Sámuel, Maróthy Emil, Zatkalik Sámuel, Stúr Pál, és Szabó Kálmán lelkészek. Plachy István főszolgabíró és Géczi Béla körjegyző stb. A diszes templomban az oltár előtt dr. Baltik Frigyes püspök úr elóbb magyar, majd tót nyelven mondott kenelteljes felszentelő beszédet. A szószékről Maróthy Emil beszélt magyarul. Úrvacsorát osztott Wladár Miksa föesperes, keresztelt Zatkalik Sámuel, esketett Wallentinyi Sámuel. A tágas templom zsúfolásig megtelt a helybeli hivőkkel, valamint a közel és távol fekvő községekből özönével érkezett idegenekkel, kik eljöttek részt venni a gutái egyház örömében, a mely erejét túlhaladó áldozatokkal rendbe hozhatta templomát. A tűzvészben a harangok is lezuhantak, megsérültek és ha-ngjukat vesztették, tehát új harangokat kellett beszerezni. Ezen új harangok már szintén a toronyban vannak, ma már ezek hivták a hívőket a templomba. A szép, sugár, magas torony czinkkel, a templomtető cseréppel van fedve. A belső felszerelés is elkészült, csupán az orgona nincs mé j készen. Ezúttal harmonium mellett végeztetett az istenitisztelet. A gyámintézet adományán kivül segélyezték az egyházat : báró Prónay Dezső egyet, felügyelő 8000 téglával 144 frt értékben, Hanszély Béla 100 frttal, Veres Ernő 25 frttal stb. Az istenitisztelet után a paröchián lakoma volt, melyen az egyet, felügyelő és püspök urakkal élükön az egész intelligentia részt vett. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Különösen magasztaltatott Fenyes Lajos helybeli lelkész, ki súlyosabb betegségből lábbadozva, fáradságot nem kiméivé, lehetővé tette, hogy aránylag rövid idő alatt nem csak hogy helyre állíttatott a templom, hanem az most szebb és szilárdabb, mint volt. Budapesten beímisszió értekezlet volt a Lónyay-utczai református főgymnasium dísztermében. Nagy és diszes közönség jelent meg az értekezleten, melynek egyetlen tárgya dr. Bernát István értekezése volt, a magyar protestantizmus és a szocializmusról. Bernát István reámutatott arra, hogy a magyar protestáns egyházak eddig szociális téren nagyon csekély munkásságot fejtettek ki. Utal arra, hogy ennek mily hátrányai vannak. Arra kellene törekedni, hogy a vasárnapi munkásszünet kiterjesztessék. Mert most egyetlen nap sem marad a szívnek s a léleknek rendelkezésére és ezek a folytonos durva munka hatása alatt menthetetlenül ki lesznek téve az eldurvulásnak azután is. A fölolvasó szükségét látja annak, hogy a Lorántfy Zsuzsánna a Nagypénti Társaságok, a prot. árvaház mintájára minden nagyobb egyházban alakítsanak hasonló egyesületeket s a mesterinasok és segédek lelki életére figyelemmel legyenek. Alakítsanak ifjúsági egyesületeket, szövetkezeteket, meg kell nemesiteni a közszellemet. Küzdeni kell a korcsmák, az alkohol ellen, kézbe kell venni az árvák, aggok ós nyomorultak ügyét. Oda keli törekedni, hogy a prot. egyház híveit tetteikben-