Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Költemények - Sántha Károly. Atyám születésnapján

Tizenhetedik évíolyaiSi. EVANG. 47. szam. Orosháza, 1899

. november 23. ES ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frtêiO kr. Egy szára ára kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külön . 8 frt . . 4 „ a , i .. SO kr. Atyám születésnapján. — 1899. nov. 11 — Kilenczven éves elaggott atyám, E szép napon szivból köszönt fiad! Éltednek ritka-nagy alkonyatán Sirnom kell hála, gyász s öröm miatt. Jó illatként a hála oda szálljon, Hol trónol az örök Gondviselés, S megtart az árban egy kis deszkaszálon, Ha gyermek hittel nyúl feléje kéz. Ô tartott meg! Nézz végig multadon, Immár egy század őszült meg veled, S ifjúit erővel inentéJ utadon, Bizván: ha dorgál az Isten, szeret. Harcz- ós búgondban csak megizmosodtál, Az elmúlás mosolygó angyalod; Aggkor hegyén szived most hálaoltár, A sújtó vesszőt, azt is csókolod. De nemcsak sújtott, — áldott is a kóz, Azé, kit féltél hű gyermek gyanánt. Piros egészség, megelégedés, Gyermeksereg: nagy áldás egyaránt. Gyermeksereg. Minő kép, boldog Isten: Ott fesló bimbók a törzsön, a fán, — Most szellemes, mint árnyak, lengnek itten, Köztük te, drága, édes jó anyám. Vasárnaponként, ha az est beállt, Ö gyűjte körbe minket, magzatit; Zengett az ének, szálló ima szállt, S az ég virága nyilt bennünk, a hit. Oh jó szülők, lelkemben meg megcsendül Szent visszhangként ez ének ós ima. Emlékezem s szemembe könnyre könny gyűl Hogy tudjam ón ezt meghálálni ma? Bár gyöngybe foglalnám is nevetek'. Atyám s fogyó testvéreim nevét: Koldus maradnék együtt veletek, Ha rátok nem szórnám lelkem hevét. Kincs halmazánál, mondd, nem többet ér-e A szeretet, a hála s kegyelet? Fel a szivei ! Áldás atyánk fejére ! Nyiljék virág a porladók felett! SÁNTHA KÁBOLY. Anyakönyvi másodpéldányok. Ez óv elején hivatalos megkeresést kaptam a járási főszolgabírótól, hogy egyházam anyakönyvi másodpéldányát 1867-ik esztendőről irjam le, terjesszem be, mivel azok a megyei irattárban nincsenek meg. Mialatt magamban és másokkal tanakodtam, hogy mit tevő legyek, jött a sürgetés: küldi-e már? Mit tehettem mást, elküldtem a következő válaszomat: Nem érzem magam kötelezve régi idők ós régi emberek mulasztásait pótolni, megfelelő dijazás nélkül. Ment a jelentés az alispánhoz, hogy a hiányzó másodpéldányok kiadását megtagadtam. Mire az alispán utasitotta a megyei irattárost, nézzen utána, nem hiányzik-e még több másodpéldány is, más egyházakból is ós tegyen arról jelentést. A nagy seprés eredménye az lett, hogy az én egyházam 7 évről, s azonkivül 7 evangelikus és vagy 12 róm. kath. egyház anyakönyvi másodpéldányai 5—9 évről hiányzanak. Összesen vagy 300 anyakönyv mind a hatvanas évekből. Ment a felterjesztés a belügyminiszterhez — intézkedjék. Innen kis vártatva jött a rendelet a kerület püspökéhez, hivja fel a megjelölt egyházak papjait: igazolják, hogy azok a hiányzó anya könyvi másodpéldányok annak idején be lettek e