Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Frenyó Lajos. A középiskolai ifjúság istentiszteletei stb.

{561 "képzőből (13$) került ki. Egyetemi műveltségben csak részesült a cursus női hallgatói közül. A cursusok összes bevétele 2736.30, kiadása 2634,60, tehát feleslege 101,70 márka. Az előadó tanárok közül a legtöbben honoráriumokra s az egyes hatóságok lakbérre nem tartottak igényt. Belépő dijakból bejött 1150,80—|—1579 márka. — Valóban örvendetes mozgalom az a törekvés, mely a tudományos kutatás viszonyait népszerű siteni s a népélet javára értékesíteni törekszik ! Úgy olvassuk, hogy folytatni fogják Németországban e cursusokat. A lipcsei új vár osh áz alapkőletételének a mult napokban lefolyt ünnepélye valóban az időnek örvendetes jeleihez tartozik. Tanulhatnának a mi nagyobb városaink hatóságai is. A letűnő 19-ik századra nézve mégis csak jelentőségteljes és tanulságos az, ha oly nagy ipari és kereskedelmi város, mint Lipcse, ilyen ünnepélyt a .Maradj meg kegyelmeddel" énekkel (Schveck tanár kompozitiójában) kezdi meg. De az okirat is, a mely az alapkőbe tétetett, következő szép szavakkal végződik: „A Mindenható és jóságos Isten védő kegyelmébe vegye az épitkezést. Védje veszélytől és szerennsétlenségtől azokat, kik azon dolgozni fognak. Jó eredményre vezesse mindazt, a mit egykoron annak helyiségeiben kezdeni fognak. Védje és óvja drága városunkat, hogy abban istenfélelem és erő, hazaszeretet és keresztyén fegyelem tenyészszen. Óvja Szászországunkat s szeretett királyunkat. Áldja a német birodalmat és felséges császárát. " A szokásos kalapácsütések is mélységes tartalmú jeligékkel voltak egybekötve. így az egyik építészeti művezető e szavakkal ütötte meg az alapkövet : a munka a mienk, a teljesség az istené. Az ünnepi szónoklatot a mi kedves ismerősünk. Pank superintendens és egyházi tanácsos tartotta, ki „az emberi kéz által alkotott okirathoz : 3 levelet, 3 aranyigét csatolt az Írásból, hogy az a láthatatlan kéz kalapácsa által a jövendő városházi épületnek alapkövébe helyeztessék, 1. az első a tanácsnak szól: „a milyen a tanács, olyanok a polgárok," 2. a második a polgároknak szól : „keressétek a város javát." s 3. a harmadik a városnak szól: „a hol az Úr nem őrzi a várost, hiábavalók Ott az órök.

u Pank megható imával végezte beszédjét, s az egész lélekemelő ünnepély, — mint Luthardt lapja irja, — egy Bach-féle énekkel véget ért. Tanulhatnánk belőle l Az osztrák ó-k atholikusok mult ho 24-ikén tartották legerősebb helyükön Warnsdorfban ez óvi egyetemes közgyűlésöket A bécsi, gráczi. morva-schónbergi, arnsdorfi, gablonzi és rumburgi hivek voltak ott képviselve A zsinati tanácshoz következő javaslatok terjesztettek: 1. egy lelkészi állomás szervezése Gráczban, 2. egy lelkésznek behelyezése Morva-Schónbergbe, 3. egy egyházi lapnak megindítása, 4, önálló lelkészi állomások szervezésé Dessendoif, Arnsdorf Gablonz, Schónlinde és Tetschen Bodenbach városában. Cseh püspöki helyettes jelentette, hogy a „Los von Rom" mozgalma folytán Ausztriában 1194 személy tért át az ó-kath. egyházba. Az ó-katholikusok száma Ausztriában 25 év alatt 7000 ről 15.000 re, a lelkészek száma 11-ie emelkedett. Őszintén örvendünk az ó-kath. reform mozgalom terjedésén Ausztriában I Szükség van ott, a hol az ultramontanismus a polttikában is diadalt ül, az evangyéliomi reform-mozgalom hathatós kovászára. A Luther-jubileumi évben megalakult általános prot. missziói társulatnak, a liberális protestantismus e hathatós organumának nagy halottja van. Mnlt hó 26-án húnyt el egyik legkiválóbb munkása Faber ev. misszionárius és theol. dr. Tsurtanban. 1865 óta működött Kinában, s 1895 óta állott az általános prot. missziói társulat szolgálatában. Luthardt lapja azt jegyzi meg róla, hogy egyik legalaposabb ismerője volt a kinai nyelvnek ós irodalomnak s a kinai viszonyoknak. Benne ez áldásosán munkálkodó missziói társulatnak egyik leghatalmasabb oszlopa dőlt ki. A szept. 10. 20. napján Meiningen városában tartott nagygyűlés még nem értesülhetett kiváló munkásának elhunytáról. E gyűlésen, a melyen Spinner darmstarti főpap elnökölt, az épen Japánból hazatért missziouárius, Christlieb lelkész tartott nagyobb előadást „a japán kúltúrérdekekról s az ev. misszióról" czimmel, a melyben közelebbről a japáni és a keresztyén kultúrának összeegyeztetéséről mondott el igen érdekes ós tanulságos dolgokat. A japán kultúrában — úgymond — 2 vallás tenyészik, u, m. a régebbi shintoismus s a buddhismus. — mindkettő polytheista vallásalak, a melyek nincsenek egymástól szorosan elkülönitve. Vallástörnetileg fontos előadónak ama kijelentése, hogy a keresztyénség a maga 450—500 millió hivójévót első helyen áll a vallásalakok között, azt követi a konfucianismus 300, a hinduismus 200—250, s csak aztán a buddhismus és mohamedanismus a maga 100—200 millió hívőjével. Nem áll tehát az, mintha a buddhismus volna a legnagyobb vallásalak a világon, a minek eddigi fölvétele azon a hamis állitáson alapul, hogy a 400 millió kínaiakat és japániakat egyszerűen buddhistáknak vették. A keresztyénség lassú haladásának oka előadó szerint abban van, hogy a japánok minden idegennel szemben rendkívül tartózkodók s épen nem akarnak olyan könnyen angol vagy amerikai keresztyének lenni. A „japáni keresztyénség" az ő ideáljuk. Nem a keresztyénségnek a buddhismussal való összezavarására, hanem ellenkezőleg az evangéliumnak a maradandóbb japán kultúrérdekekkel való összeegyeztetésére és