Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Homola István: Statisztika és a Malthus-féle tanok

{554 Ázsiában : népszám- nép szám terület lakos esik lálás ideje ezrekben QJ km. egy k

mSzibéria 1897 5.73212.518,489 0.5 Japán 1892 40.719 382.416 106 Brit Kelet-India 1891 287.223 4,040.723 71 China becslés 346.250 5,396.100 64 Amerikában : Ész.Am. E. Áll. 1890 62.980 9,274.185 7 Mexico 1879 9.808 1,946.523 5 Canada 1891 4 833 8,763.664 0.5 Brazilia becslés 16.330 8,361.350 2 Argentina 1895 3 955 2,885.620 1.3 Chile 1895 2.712 776.000 4 Ausztráliában: Brittgyarmatok 1891 4.268 8,159.034 0.5 A legsűrűbben lakóit világrész Európa, a XIX. század végén legalább is 370 millió lakossal, tehát egy négyszögkilométerre átlag 38 lakóval bir. Ázsia népességét 830 millió főre teszik, 19 fővel • kimként. Afrika népességéről csak nagyon hozzávetőleges becsléseink vannak. Wagner és Suppon elismert tekintélyek szerint e világrész 170 millió lakossal bir, vagy 6 lakóval egy • kimre. Ugyanazon tekintélyek nyomán Amerika egészben 130 millió lakost, • kmt. 3.4 főt mutat fel. Ausztrália pedig 5.8 millió lakossal 0.5 lelket. Az egész föld népessége kerek számban 1500 millió. Sűrű népességet nagyobb területen csak Európában és Ázsiában találunk s oti is csak a mérsékelt, illetőleg a subtropikus égöv alatt. — Ázsiában két igen sűrűn lakott terület van, az egyik britt Kelet-Indiában, a Grauges mentén, a másik Khinában, az Oczeán partvidékén Pekingtói délre. De igen nagy különbség van az ázsiai s az európai, nevezetesen nyugat európai legsűrűbben lakott vidékek népessége közt. Igénytelenség, nyomor, primitiv technika ott, jobblét, fejlett ipar ós kereskedelem, erős kivitel itt. — A nyugoti kultúra emberét a Kelet gyermekétől elválasztó ür teszi csak érthetővé, mint élhet meg hasonló számú ember oly különböző gazdasági fejlettség mellett itt ós ott. A Kelet fatal isin usa a Nyugot megfeszitett, leghatványozottabban szervezett munkájával szemben és rohamosan tökólyesitett munka eszközeivel- állanak szemközt. Csakis az ipari termelés, mely kivitelre dolgozik s a kereskedelem, mely távol országok nyersanyagait szerzi meg : képes Nyugat-Európa népes"" ségót fenntartani. De e helyzet magyarázza meg egyúttal azt az elkeseredett küzdelmet is, melyet Európa vezető államai a gyarmatokért s általában a távoli piaczokért egymással folytatnak s a mely a mai nemzetközi politika legfőbb rugóját képezi. Az 1500 millió népesség vallások szerint a következőleg oszlik meg: Róm. és gör. kath. 232 millió 870 ezer; protestáns 152 millió 940 ezer; görögkeleti 85 millió 250 ezer ; zsidó 7 millió 403 ezer; mohamedán 155 millió 500 ezer; hindu bramán 210 millió; buddisták 400 millió; 256 milliót számlálnak tauismus, sinteismus, politeismus követőire. A keresztyének szerint tehát 471 — 478 mitlió. E számokból láthatjuk mily óriási még a tér, melyet a keresztyénségnek meghóditani kell s azért jogosultaknak ós szükségeseknek tartjuk hazánkban is a külmissiói törekvéseket. Vajha több siker koronázná azokat. Ezen statisztikai adatoknak előadása után térjünk át azon, bennünket, a vallás szolgáit is közelről érdeklő probléma rövid megismertetésére, mely a népesedés szempontjából különösen a tudós nemzetgazdászokat napjainkban foglalkoztatja s majd röviden jelezzük, mi azzal szemben a keresztyénség álláspontja. Ugyanis mint kétségen kivüli tényt állítják a tudós nemzetgaz. dászok azt, hogy a föld termőképessége folyton csökken s az emberiség szaporodása egyre tart, miért is eljő olyan idő, mikor ez az egyenetlen viszony az élelmi eszközök ós az emberiség között, a bűnnek, nyomornak s a legválságosabb bajoknak lesz kútforrása. Hogy ezt az egyes államok s általában az emberiség kikerülje, azért szükségesnek tartják a túlszaporodásnak okszerűleg elejét venni. Egy bizonyos számú népesség nemcsak kívánatos, de szükséges is, különösen az egyes államok erősödése szempontjából, de a túlsók mit a természetes szaporodás, ha idejekorán nem korlátozzuk, előidéz, úgy az államok, mint az összes emberiség szempontjából káros és veszedelmes, Ezt egyelőre a telepítésekkel akarjáK elhárítani, de végtére ha nincs, vagy nem lesz hova telepíteni, úgy megengedhetőnek, sőt szükségesnek tartják a születések mesterséges korlátozását. Ezen tanoknak, kitől nevüket is veszik, az anglikán egyház hithű papja, majd egyetemi tanár M alt h us volt első tudományos képviselője a mult század végén s a jelen század elején Angliában. Mint egyedüli mentő eszközt lelkesedvê fo-