Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Homola István: Statisztika és a Malthus-féle tanok

{555 gadták ezen tanokat a franczia polgárháború által előidézett hosszas háborúskodás miatt bekövetkezett ipar hanyatlásából, a termelés csökkenéséből beállott nyomor és általános szükség idejében. Azóta sok kiváló képviselőre találtak s találnak mai nap is azon tanok a communistáknál, sociális" táknál s az ezek közé nem sorozható sok nemzetgazdásznál. Sok az ember, kevés a kenyér, ily kifejezések gyakran hallhatók olyanoktól is, kik a kérdés felől tudományosan nem gondolkoznak. Ismeretes a vad népeknek ügyetlen elbánása gyermekeikkel, a fentartására folyton ide s tova vándorló nomád nép pusztulni hagyja útjában felesleges teherré vált gyermekeit; a pogány népek ember áldozata isteneiknek valószínűleg nemcsak vallási tanaikban, de a népesség szaporodása, az élelmiszerek csökkenési viszonyában is birja indokát. Plátó politikájában intézkedéseket tesz Attika népesedésének korlátozására ; a spártaiak hadviselés (?) szempontjából az egészségtelen gyermekeket a tengerbe dobják. A mai. leginkább Francziaországban és sajnos, már hazánk egyes vidékein is uralkodó két gyermekrendszer, az intelligentiának óvatos tartózkodása a családtagok szaporitásától s a nép könnyű megnyugvása a gyermekek elhalálozása felett, talán nem annyira erkölcsi, mint önző anyagi közgazdasági érdekekben birja inditó okát. A gyermeknevelés súlyos gondja, a nehéz megélhetés, a bizonytalan jövő, mely a szegénységgel karöltve jár, a mai cultúr embernek is elviselhetetlen terhet képez a sok gyermek, melytől okkal-móddal szabadulni törekszik. íme ezen sporadikusan előforduló tapasztalatokból kiindulva s azon tényre hivatkozva, hogy a töld termőképessége egyre csökken s az emberi nem pedig folyton szaporodik, nemcsak megengedhetőnek, de sót szükségesnek és czélszerűnek tartják ott, a hol a népesség maximuma már bekövetkezett, a születések korlátozását, illetőleg az emberi nem szaporodásának gátlását. Megjegyzem, hogy ezen engedély és szükség Magyarországra még be nem állott; itt még szükséges és kivánatos is a szaporodás (Széchényi szerint még az apagyilkosnak is a halálbüntetést elengedni,) mert Magyarország földje képes eltartani még legalább egyszer annyi embert, mint a mennyit ma számlál. De lássuk már most: egyeznek-e ezen nagy tudományos apparátussal vitatott tanok a keresztyénséggel? Megengedhető és helyeselhető-e, hogy az ember útjába álljon a természetes ós tisztességes emberi nem szaporodás Isten által rendelt intézkedésébe? Ezen kérdésekre mi az igaz emberi és a keresztyénség álláspontjáról a leghatározottabb ne m-mel felelünk. Igaz, hogy a keresztyén embert. ki hisz az Isten gondviselésében az ily kérdések általában érintetlenül hagyják. Mind jó a mit Isten tószen, szent az ő akaratja, legyen hát, mint akarja . . . e hitében megnyugszik s a lót és nemlót kérdése fölött, mint Hamlet, nem tépelődik. De a tudományos világot e kérdések foglalkoztatják s a pro és contra vélemények e téren egész kötetekre menő irodalmat teremtettek ; azért nem vélünk felesleges munkát végezni, ha e lap hasábjain ezen problémával mi is foglalkozunk. Mózes első könyvének első fejezete szerint, midőn az ember megélhetéséhez minden szükséges dolgok megteremtettek, 26—31 szerint mondá azután az Isten : Teremtsünk embert a mi ábrázatunkra és a mi hasonlatosságunkra ós uralkodjék a tengernek halain, az égen repdező madarakon, a barmokon és mind az egész földön és a földön csúszó mászó minden állatokon. Teremte azért Isten az embert az ő képére, az Istennek képére teremte azt, férfiúvá és asszonnyá teremté őket. És megáldá Isten őket és mondá nekiek az Isten : Gyümölcsözzetek és sokasodjatok ós töltsétek be a földet ós hajtsátok azt birodalmatok alá: ós uralkodjatok a tengernek halain, az égnek repdező madarain ós a földön csúszó-mászó minden állatokon. És mondá az Isten: íme adtam néktek minden maghozó füvet, mely vagyon az egész földnek színén és minden gyümölcstermő ós maghozó fát, hogy azok legyenek néktek eledeltekre. A földnek pedig minden vadainak ós az égnek minden madarainak ós a földön csúszó-mászó minden állatoknak, a melyekben élőiélek vagyon, a földnek minden füvét adtam eledeltekre és úgy lett. És minekutánna megtekintette volna Isten, valamit teremtett vala, ime igen jó vala. Oly egyszerű, keresetlen s mégis oly nagyszerűen, a valóságnak megfelelően, megnyugtatóan ós a bölcselkedő ész által is elfogadhatóan irja le a biblia fent idézett szakasza az ember hivatását, viszonyát, jogát ós kötelességét e világhoz ós annak teremtményeihez, hogy szebben leirni