Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Adományok stb. - Rupprecht Tasziló

<egósz Poroszország területén polgári ünnepként is megülendő. A megokolás kiemeli, hogy nagypéntek az evangélikusoknak is szent ünnepük, s ha egyes tartományokban eddig nem ünnepelték meg, ezentúl szükségesnek tartanák kötelezőleg az «egész országban általános ünnepnek kimondani. Sllietz Jenő, egy Árméniában hittéritőként működő kapucinus rendőrfőnökéhez a következőket irta: „Kilépek a római egyházból. Öt éve küldöttek keletre, mint apostoli hittéritőt, és itt találkoztam életemben legelőször a protestantismussal. Kötelezve valék ellene harczolni, s hogy azt tehessem, meg kellett ismerkednem tanaikkal. Részrehajlatlan vizsgálódásom a következő eredményre vezetett: senki sem lehet valódi keresztyén, ha csak meg nem szűnik római katholikusnak lenni; senki sem tartozhatik a Krisztus egyházához, ha csak hátat nem fordit a római egyháznak ós babonáinak . . . választanom kell a Krisztus és a pápa között, az evangelium ós ellentéte között, az apostolok tana ós az emberi találmányok dogmája között, az Isten gyermekeinek szabadsága és a hierarchia visszaélései között, a mely a lelkiismeretet rabságba verte. A protestantizmusra térve megtaláltam a Krisztust." Ezeket hallva, fel kell űjitanunk emlékünkben Hugó Viktornak, a legnagyobb francziának eme szavait: „Papok, ti oltottátok ki az olasz földön az életet; ti romboltátok le a Spanyolországnak nevezett kolosszust. Az egyik hamvaiban, a másik romjaiban hever. Lássátok mit cselekedtetek két nagy néppel. Mit akartok még Francziaországra is hozni ?" Tábornok a szószéken. Stockholmban a svéd katonatisztek meghivására a minap odaérkezett Viebahn porosz tábornok, hogy ott néhány prédikácziót mondjon. Szerdán a tábornok több ezer svéd harczos előtt a következő témáról prédikált: Jézus a legjobb barátunk a háborúban és a békében. A prédikácziót, amelyet Melander őrnagy tolmácsolt, a helyőrség egyházi énekkarának éneke és Horst őrnagy imája követte. A tábornok a tiszti kaszinóban is mondott prédikácziót, amelyet Bernadotte herczeg, Oszkár király másodszülött fia tolmácsolt a hallgatóságnak. Olaszország. Olaszországnak a legutóbbi népszámlálás szerint 30.913,663 lakosa van s ezek között a protestáns csak 62,000 (27,000 valdens.) A valdens missiói egyháznak Olaszhonban 48 gyülekezete, 48 külső állomása s 5534 felnőtt egyháztagja van ; újonnan vettek föl a mult esztendőben 565 felnőttet, mig 575 vagy halálozás, kivándorlás vagy kizárás folytán a gyülekezetekből kivált. Az evangyeliom szolgálatában 130 lelkész, tanitó és evangyelista áll. Az olasz evangyeliomi egyház, korábban chiesa libéra szolgálatában 13 lelkész, 2 professor s egy csoport evangyelista működik. Francziaországhan a művelt körök vegyes házasságaiban a gyermekeknek protestáns nevelése iránt való hajlam erősebbnek látszik, mint Németországban. Taine és Henri Martin történészek, valamint Jules Favre államférfi a protestantizmus iránt nagy rokonszenvet tanúsítottak ós gyermekeiket ebben a vallásban neveltették. Ugyanaz áll a lutheránus elszászi nőkkel házasságban élő Floquet ós Ferry államférfiakra; és Ribot, Ricard és Berthelot külügyminiszter gyermekei, daczára hogy szülőik katholikusok, protestáns vallásban neveltettek. — Sadi Oarnot. a köztársaság meggyilkolt elnöke, nagy rokonszenvet tanusitott a protestantismus iránt és magas állásáról való lemondása után komolyan foglalkozott az áttérés, eszméjével. Őszinte vallomások r. katli. papok részéről. Hohenlohe bibornokról, a jelenlegi német birodalmi kanczellár testvérjéről, Beyschlag hallei tanár, mostanában megjelen tönéletleirása Ilik kötetében, Dr. Friedrich müncheni professor utáu igen jellemző nyilatkozatot emlit fel, amelyet méltó minél szélesebb körben tenni ismeretessé. Beyschlag előadása a következő: A bibjrnok a vatikáni zsinatra dr. Friedrich kíséretében ment Rómába. Egy nap a professer bemenvén a bibornokhoz, élénk társalgásba merülnek, a melyet a bibornok egyszerre ezzel a kérdéssel szakított meg: „Professor úr! látott-e már csodát?" ... A válasz természetesen ez volt: nem! . . . mire a bibornok igy szólt: „no hát nézzen rám s élő csodát fog látni!" ... A tanár kérdésére : „hogyan lehet ez eminenciás uram?" ezt válaszolta Hohenlohe bibornok: „én egyike vagyok a legnagyobb csodáknak, inert 23 év óta vagyok a pápai udvarral ós magával a pápával összeköttetésben, közvetlen érintkezésben s még sem vesztettem el keresztyén hitemet!" — Az is figyelemreméltó, a mit szintén Beyschlag irle az erős meggyőződésű ó-katholikus tanárnak Michelisnek a kölni érsekkel, Melcherrel folytatott beszélgetéséről a csalatkozhatatlansági dogma tárgyában. A tanár egy napon meglátogatván az érseket, ez igen barátságosan beszélgetett vele, tenek szólította s feljogosította, hogy ezt viszonozza, a mit azonban M i c h e 1 i s nem tett meg, hanem a beszélgetést a megkezdett hangon folytatva, egyszer csak ezt a kérdést intézte az érsekhez: „Ugyan hogy tudja érsekséged ezt a hamis dogmát elfogadni, hogy tudja lelkiismeretével öszszeegyeztetni?" . . . Erre Meie her ezt válaszolta: „az ilyen dolgokban r. kath. lelkésznek nem lehet saját lelkiismerete" ... Ezt hallva Michelis, vette a kalapját s faképnél hagyta az érseket.