Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Kund Samu. A vendvidéki egyházi ínség

418 lelket. Elképzelhetni — úgymond — hogy a pap és két tanitó minden fáradozása s hűsége mellett — milyen volt e gondozási Végre a 60-as években maguk a hivek belátták e helyzet tarthatatlan voltát és minden külső parancs nélkül Tótmoráczon egy külön álló gyülekezetet akartak szervezni. Hát kérem ilyen dolgot „külső parancs" szóval nem is lehet reá erőszakolni a hivekre. Ezt a panaszossal szemben, a ki általában nincs egészen tisztában azzal, hogy meddig terjed az evang. egyházban a parancs szó hatalma, hangsúlyozva kivánom megemlíteni. Aztán : 1860. óta tagja vagyok az espeiességnek. Nem emlékszem, hogy a tótmorácziak akkor az esperességhez azon kérelemmel fordultak volna, hogy külön önálló gyülekezetet akarnák szervezni. Mert ha az esperességhez fordultak volna ily kérelemmel és kimutatták volna képességöket a gyülekezeti szükségletek előállítására, az esperesség kétségkívül megengedte volna nekik és a kerülettől is kieszközölte volna az engedélyt, már a hatvanas években szintúgy, mint a hogy eljárt ilyen ügyben Tótmorácz érdekében 1890-ben. Tótmoráczon kivül a vend vidéken Muraszombat, Domonkosfa, a magyar vidéken Bépcze-Lak-Osánig, Magyarósd, Szombathely mind megannyi bizonyi. tékok, hogy az egyházmegye nem emel nehézséget újabb-újabb anyagyülekezetek alakulása ellen, sőt tőle telhetőleg elősegíti azt. A hatvanas években a tótmorácziak alkalmasint nem választották a helyes utat, vagy eltévesztették azt, — és azért nem értek czélt. Úgyde midőn a Battyándtól távol lakó muraparti hivek — és ez a felpanaszolt második eset — „1890-ben Muraszombatban gyülekezetté alakultak, papot, tanítót hivtak, imaházat, iskolát, papés tanitólakot építettek, úgy tekintettek, mint az anyagyülekezet megrontói, mint az evangelikusság érdekeinek ellenségei, és mind ez nekik csak azon feltétel alatt engedtetett meg, ha a battyándi egyházi hivatalnokoknak, kezdve a paptól, le a harangozóig — mindaddig, mig a jó Isten őket élteti, — addig fizetésükhöz, sőt a battyándi gyülekezet összes szükségeihez úgy is annyival járulnak, mint előbb, mert erre a hiványok aláírásával kötelezték magokat." Kérdő jelet tett a szerkesztőség a ritkított betűkkel nyomatott, tehát különös hangsúlylyal birni látszott azon szavak után, hogy a mit Muraszombatban az evangelikus hivek 1890-ben szereztek, építettek, létre hoztak, mind az nekik csak a most irt nehéz feltétellel engedtetett meg. Egészen a maga helyén áll az a kérdő jel. Előttem fekszik egyházmegyém 1887. évi jegyzőkönyve, melynek 12 lapján szórói-szóra ezeket olvashatni: a kiküldött bizottság jegyzőkönyve megemlíti a válni akaró muraszombati hiveknek (és érdektársaiknak) „azon kötelezettséget elvállaló nyilatkozatát, hogy ők, mig anyagyülekezetté nem válnak a puczinczi egyház s ottani egyházi tisztviselők (lelkész, káplán, két tanító) iránt addig élvezetit jogaikat ós minden eddig teljesített kötelezettségeiket csorbittatlan fentartják, illetve teljesítik." Ismételve kikötik Muraszombat és csatlakozott filiái s ezen eddigi jogaik ós kötelezettségeik fenntartását 1891. jegyzőkönyvben (8 lap.) hol ezek olvashatók: „ezen ev. hitközségek a battyándi egyház hivatalnokai, ú. m. lelkész, káplán, két tanitó iránt eddigi jogaikat ós kötelezettségeiket maguknak anyásittatásukig fenntartván, anyásittatásukig általában a bátytyándi gyülekezet szükségleteihez ezután is oly mórtékben járulnak, mint eddig járultak. Azonban már most segédlelkészi állomást szerveztek . . Magától értetik, hogy az egyházmegye Muraszombatnak ós csatlakozott filiáknak ezen ismételve tett nyilatkozat és illetve ajánlatát jóváhagyólag tudomásul vette, és sem eddigi jogaikat, melyeket fenntartottak maguknak, csorbítani, sem eddigi kötelezettségeiknek, melyeket továbbra is teljesíteni ígérkeztek, teljesítése alul feloldani nem akarhatta. Különben is általánosan divó szokás ós jogi elv az egyházban, hogy ha községek anyásittatni, elválni akarnak, eddigi viszonyaikat azon gyülekezettel, melytől elválnak, rendezniök kell. Ez legkönynyebben szokott történni s igy a kiválások is legtöbbször szoktak történni lelkész, illetve tanitó változáskor. Igy törtónt ez például Répczelak-Csánigon (Ural Ujíalu,) Magyarósdon (Körmend.) És igy fog ez történni Bosznyákfán (Tótkeresztúr,) Tótmoráczon (Battyánd) — és Muraszombatban is — egészen megegyezően az egyházi jogszokással és egyházi szabályrendelettel. Mikóp is gondolja a panaszos ezt a dolgot más módon elintézhetni? Úgy-e, hogy a gyülekezet szolgálatában megvénhedett pap kényszeríttessék lemondani jogos jövedelmének egy részéről? Nos ilyen korpótlékot nem kívánok se magamnak, se paptársamnak ; úgy-e, hogy a megmaradt filiák az elvált filiáknak terhét magokra vállalják? Nos, hogy ez milyen akadá-