Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Bereczky Sándor. A középiskolai vallástanítási terv

379 -egyetlen szempont indokolhatná s ez, hogy a gyámintézet áldásos ügyét minél szélesebb körben megismertesse. Ámde minden igyekezet hasztalan, ha nincs a gyámintózeínek állandó apostola. Az öröm ós ünnepnek napjai hamar elmúlnak, aztán az elvetett magot ismét elfojtja a közöny gyomja. És tekintsük a dolgot pénzügyi szempontból. Egy-egy kerül, gyámintózeti gyűlés belekerül ezer forintba, az egyetemes még többe. Melyik egyház az, a melynek a közegyház meghozván 1000 frt áldozatot, ez összegnek megadná gyámintózeti czólokra a kamatait. De azt mondják, nem az egyház adja a költséget, hanem a hivek. Azonban nagy hiba az egyház és hivek között különbséget tenni, a mit az egyház vagy gyámintézet kiad, az is a hivekéből telik, s ha a hivek viselnek valamely terhet, ezt is megérzi az egyház is. Nem jobb lenne hát az 1000 frtot hiveink zsebében meghagyni, hogy -esetleg más egyházi czólokra annál nagyobb készséggel s mondjuk képességgel adakozzanak. Hisz sok ily megtakarítással sok gyámintózeti adomány lenne megtakaritható. Gyámintózetünk végső czélja nem is lehet a gyámintézeti adományok végtelenig növelése, hanem apasztása s legszebb lenne az a gyámintézeti gyűlés, a melyen azt lehetne jelenteni, hogy a gyámintézeti adományra szükség nincsen. Ne szaporítsuk tehát gyűléseink számát, mert a gyűlések sokasága jelen viszonyaink között nem alkalmas az érdeklődés gyarapítására. Szenteljünk mindenkor a ker. gyűlés alkalmával egy fél napot a gyámintózetnek. Még egyszerűbb lenne a dolog, ha a gyámintézetet nem szakitanók külön az egyház többi ügyeitől. Bármiként vesszük, a gyámintézet egy „status in statu." Talán azért sincs meg a szükséges és óhajtott népszerűsége. A gyámintézet keletkezése idején talán indokolt volt egy külön testületet alkotni, de a jelen körülmények között talán nagyobb eredményt tudnánk felmutatni, ha a gyámintézet beleilleszkednék az egyházi élet rendes keretébe. Mórt ne tárgyalhatnék a gyámintézet ügyeit rendes közgyűléseinken. Hagy lenne a gyámintézeti ügynek is elnöke, előadója, ép úgy, mint a tanügyi bizottságnak s hogy venne részt a tárgyalásban a kerületnek .mindenesetre nagyobb közönsége. Ekkóp be lehetne vonni a gyámintózet érdekkörébe azokat is, a kik még ma kivül állnak; — vagy ha talán ily módon a gyámintézet önállóságát félteni kellene — a mit az elérhető nagyobb eredményért félteni szívesen feladnánk — alakulna át az illető esperességi stb. gyűlés gyámintózeti gyűlésre. Végül még egyet. Közgyűléseinken igen sok időt vesznek igénybe az évenként mind nagyobb terjedelmet öltő elnöki jelentések. E jelentések nem felelnek meg czóljuknak, nem csak mert sok időt rabolnak, — a figyelmet kifárasztják —• az idő pedig ismét sok pénzbe kerül ; hanem azért is, mert egyszeri hallásra a nagy tömeg az elmében elmosódik. A jelentések úgy is ki szoktak utólagosan nyomatni. Mit változtatna az a dolgon, hogy azokat előre kinyomatnák? Igy ki-ki otthon nyugodtan átnézhetné s megjegyzéseit alaposabban megtehetné. Mennyi időt nyernénk ezzel, hogy t. i. nem kellene az elnököknek a jelentést olvasniok, a tagoknak hallgatniok s mennyi költséget takaríthatnánk meg az idő jobb kihasználása által I Ajánljuk ez eszméket az intéző körök figyelmébe. FABKAS GEJZA. A középiskolai vallástanitási terv. (Folytatás és vége.) A mi az egyháztörténetet illeti: jelenlegi vallástantervünk a III. osztály részére a keresztyén egyház történetét irja elő. A közoktatási miniszternek 1899. évi 32,818. számú rendeletével kibocsátott középiskolai új tanterv a III. osztályban a történetből a magyar nemzet történetét 1526-ig tanittatja, a magyar nyelv tanításában pedig elbeszéléseket kiván a mohácsi vész utáni korból. A harmadik osztályban pedig a jelenlegi vallástanitási terv intézkedése szerint is a vallástanítás nagyrészt párhuzamosau történik a történet ós a magyar nyelv tanításával, a menynyiben az első keresztyének életének, a keresztyénség elterjedésének rövid története, Luther, Zwingli [és Kálvin életének ós munkájának feltüntetése után kiválókép a magyarok megtérésének, a magyar protestáns egyháztörténet főbb alakjainak, mint Bocskay, Bethlen, I. Rákóczy György, II. József, II. Leopold ismertetésére terjed ki a vallástanár tevékenysége.