Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Bereczky Sándor. A középiskolai vallástanítási terv

H 80 Az állami új középiskolai tanterv a VI. osztály számára az egyetemes történetet a magyar nemzetével kapcsolatban 1648-ig jelölte ki. Ezzel párhuzamosan halad a jelenleg érvényben levó vallástantervben a VI. osztály számára kijelölt egyetemes egyháztörténet, különös tekintettel a reformáczióra és azon különböző alakokra, melyeket az egyes nemzeteknél öltött. A VII. osztály számára az állami új tanterv az 1648—1871-ig terjedő kor történetét szabja elő, tekintettel itt is a magyar nemzet történetére. Az ezen osztály számára kijelölt, magyarhoni protestáns egyház történetét ez osztályban továbbra is meghagyhatjuk, miután a VII. osztály növendékei a magyar nemzet történetét már részben a VI. osztályban megismerték, a westfáliai béke utáni időre nézve pedig a VII. osztályban a magyar protestáns egyház történetével párhuzamosan hallgatják a magyar nemzet történetét a világtörténeti órában. À VII. osztály az irodalom történeti órákban a XVI. és XVII. század vallási irodalmával is foglalkozik. A reformátusok vallástanterve a magyar protestáns egyház történetét a VIII. osztályba helyezi, erre eddig elég okot adott az a körülmény, hogy a VIII. osztály tárgya volt a magyar nemzet története; de az állami új tanterv „a nemzeti tantárgyak behatóbb tanítását sürgeti ós e czólból a történeti tanítás rendjét akkép módosította, hogy a nemzeti mult ismertetése az ifjúságot a középiskola első osztályától kezdve mindvégig kisérje," és igy nincs ok arra, hogy a magyar protestáns egyház történetét a VIII. osztályba helyezzük, a melyben a magyar nemzet történetének tanításánál a főszempont az állami élet fejlődésének összefoglalása. Kevésbbó hozható összefüggésbe a többi tárgyakkal a rendszeres vallástan: a hit ós erkölcstan, melyet jelenlegi tantervünk a IV. és VIII. osztály számára jelöl ki. A rendszeres vallástan e két izbeni tanítása kifolyása a gymnasium régi, al- ós főgymnasiumra való felosztásának. Mindkét fok: al- és főgymnasium végén befejezésül nyújtotta a vallástan, a legnehezebb, mert legelvontabb, de egyszersmind az összes vallási ismereteket egységes egészszó, öntudatossá, átte. kinthetővó tevő ós igy kiválókóp erkölcsi jellemet képző ismereteket. Azt mondhatnák azok, a kik a történeti tanítást fölébe helyezik a hittótelek tanításának, hogy miután az al- és jfőgymnázium külön választásai megszűnt, a IV. osztályban inkább helyén volnaaz egyháztörténet, vagy a simbolikus iratok tör* tónetónek tanítása, mint a hit- és erkölcstan. De ón ezzel szemben azt mondom, a IV. osztályban továbbra is meghagyandó a Luther kiskátéjára támaszkodó hit- ós erkölcstan ós pedig a konfirmácziói oktatásra való tekintetből, a mely oktatást az egyház lelkésze épen a IV. osztály növendékeivel szokta végezni. Az iskolai tanitás ekkép párhuzamosan halad a lelkész konfirmátiói. oktatásával és segédkezik azon czél megvalósításán, hogy a konfirmandusok egyházuknak minéi öntudatosabb, hívebb tagjai legyenek. A két különböző fokú rendszeres vallástant lényegesen megkülönbözteti az a két hitvallást irat, a melyekre támaszkodnak; mig ugyanis a IV. osztály hit- és erkölcstana Luther kátéját foglalja magában, addig a VIII. osztályú az ágostai, hitvallás főelveit ismerteti. Ágostai hitvallású evangelikus egyházunk vallástan terve a vallástani tárgyak közé nem veszi fel a vallástörténetet, melynek a református vallástanterv egy külön évet szentel. Én nem saj^ nálom a vallástörténet kihagyását, miután a mi dolgunk abban áll, hogy a keresztyén hit igazságait ismertessük, nem sajnálom, azért, mert a gimnáziumi tanulmányokban a latin ós görögd nyelvre úgyis sok idő van fordítva és e nyelvek, tanítása közben az illető nyelvek tanára a régi pogány népek vallási szokásaira, mythologiájára és szellemi életének ismertetésére is eléggé kiterjeszkedik De a valiástan tanárának is van alkalma a rendszeres vallástan tanításakor, különöseír. midőn bevezetésül a vallás fogalmáról, a vallások többféleségéről beszól, a különböző pogány vallásokat, a zsidó és mohamedán vallást is ismertetni. 3. A tanulás könnyítésén, s a vallástannak a többi tárgyakkal összhangzásba hozatalán kívül,, a harmadik szempont, melyre a gimnáziumi vallástanítás tervénél tekintettel kell lennünk, a b i b1 i a i tanítás előtérbe állítása. A mint a középiskolai tanításnál a középpontot a vallástanitásnak kell elfoglalnia, mint kiválókép erkölcsi jellemet képző tárgynak, akkép kell a vallástan különböző ágai közt a középpontot a bibliai tanításnak elfoglalnia. Valamint a nemzeti iskola azon van, hogy a nemzeti mult ismertetése az ifjúságot az első osztálytól kezdve mindvégig kisérje, akkép a bibliai történetek tanításának, a