Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Bereczky Sándor. A középiskolai vallástanítási terv

tőségének ismertetésére és ezen ünnepek perikopáinak magyarázatára használjuk fel. Az Y. osztály számára kijelölt Biblia-ismertetés kevésbbé hozható összeköttetésbe a többi tárgyakkal, de leginkább az V. osztályban van helyén, miután az új középiskolai tanterv szerint az V. osztály tanulja az ó-kor történetét is. (Folyt, köv.) BEBECZKY SÁNDOB. BELFÖLD. Válasz Glauf Pál észrevételére. Kritikát gyakorolni valami felett, miről ellentétes nézetek lehetségesek, lehet is, szabad ;s. Kérnem kell azonban mégis, hogy tisztességes tónusban ejtett szavaimat — még a védekezés érdekében is — elferditve reproducálni ne méltóztassék. Ez ellen határozottan tiltakozom! Én „nem vádoltam a tiszai egyházkerületet, hogy szennyfoltot ejt az egyház testén," de ellenkezőleg azon tiszteletből folyólag, melylyel, mint volt tiszakerületi pap, e kerület vezéreiben és tagjaiban általam nagyra becsült testülete irányában mindig viseltetem, szavaim értelme az, csak az, semmivel sem több, mint a mit tényleg irtam: „e kerület szennyfoltot nem tűrhet." Ez pedig — kérem alássan — a nekem imputált szavak értelmével homloKegyenest ellenkezik Tiltakozom Glauf Pál azon állítása ellen, hogy „önérdektől szított elfogultságomban róla oly alacsony erkölcsi felfogást és érzést feltételezek," melylyel javasolni képes, a mit épen javasolt. Nem I Sokkal hosszabb idő óta ismerem és becsülöm, semhogy nemtelen motívumokat feltételezzek ott, a hol csak a mathesis könyörtelen logikája szólalt meg. De végül tiltakozom azon állítása ellen is, „hogy mert más kerületbe költöztem, ezzel elvesztettem volna mindazon jogokat, melyeket ugyan oly becsületes befizetésekkel szereztem és birok, mint akár Gr. P. is? Tessék megolvasni az alapszabá'yokat! Hogy pedig a „liquidátió" egy sötét fátyol, azt be fogja látni Glauf Pál. ki maga vallja, hogy a „nyugdíjintézet kezdettől fogva hibás calculus" folytán jutott oda, a hol van. Ezen „kezdettől, fogva hibás" dolog, melynek szomorú eredménye a 113,000 frt tőkehiány, az egyházkerület történetében, ott, hol megszólaltatják a mathesist akkor, mikor már a catastropha elkerülhetlen, de meg nem kérdezik a mathesist akkor, midőn a nyugdíjintézetet alapítják, lehet minden egyéb, csak „gloriola" nem. Én innen bizony „sötét fátyolnak" látom. Végezetül: mert a legmérvadóbbak egyike, Glauf Pál tényleg lehetetlennek tartja a válság más úton leendő eloszlatását, én is — félretéve „önérdektől szított elfogultságomat/ meghajlom a liquidatió kényszerűsége előtt, én sem perelni, sem polemizálni többé ezen ügyben nem fogok. — De szomorú a dolog, végtelenül szomorú! Scholtz Gusztáv. „Az egyetemi tanulmányozás tárgyi feltételeiről." Értekezés dr. Schneller Istvántól. Kolozsvár, 1899. — A kolozsvári egyetem tudós tanára, egyházunk egyik jelese az elmúlt tanév egyetemi évforduló és pályadíj kiosztó ünnepélyén olvasta fel e nagybecsű értekezését. Alapos, mély bonczoló kritika alá veti ebben egyetemi életünket s bátran reámutat a meglévő bajokra. Kijelenti, hogy az az egyetemi élet, melyet a törvényszerűség, iskolaszerűség álláspontjára szállítunk, saját lényegével ellenkezik s bensóleg hazug. A magyar egyetem s minden igazi egyetem éltető levegőjét br. Eötvös szellemében a szabadság képezi, az 1848. értelmében vett szabadság: „ezen valóban erkölcsi, önzetlen, önmagát benső szükségszerűséggel egy eszme szolgálatába helyező szabadság. — Az egyetemi élet bajain organikus módon, tehát csak úgy segíthetni, ha minden intézményt és intézkedést ezen eszménynek rendelünk alá. Gondoskodni kell az önálló és szabad tanulmányozást biztosító tárgyi feltételekről. Ilyen először is az egyetemi tanulmányozásra való érettség. A középiskola jelen szervezetében nem felel meg az egyetemre való előkészítés feladatának. Szükséges tehát oly intézmény, mely áthidalja a közép- és főiskola közti űrt. Lyceumot kell felállítani, mely a 6 évre reducált gymnasium után 2 évi tanfolyamban teljesiti az előkészítést. — Magán az egyetemen fontos tárgyi feltétel a könyvtár fejlesztése, könnyebb hozzáférhetősége; fontosak a szakszemináriumok, szakintézetek. Ellenben zavarják az egyetemi tanulmányozást a vizsgák ; valósággal ellenségei ezek az egyetemi életnek. Csak egy vizsga tartozik jogosan magának az egyetemnek körébe, a tanulmányok végére eső doctoratus. Káros az a törekvés is, mely az előadásokat a középiskolai anyagra és módszerre való tekintettel kívánja tartani s az egyetem szervezetébe gyakorló iskolát kiván illeszteni. „Valamint az aesthetikusban nem keressük a művészt s a jogtudomány tanáránál nem keresünk ügyvédi irodát: úgy az egyetem paedagogusánál sem gyakorló-iskolát." A gyakorlóiskola feltétlenül szükséges ugyan, mint átmeneti intézmény az egyetemről a tanári székhez, de ezt