Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Trencséni egyházmegye

S 70 a középiskolán kell létesíteni. A tanárjelölt legalább 1 évet töltsön ily seminariumban, kezdetben hozpitálva, később tanitva, E tárgyi feltételektől várja az értekezés az egyetemi élet bajainak orvoslását. Elégségeseknek azonban nem tartja őket, mert sokkal fonlosabb náluk a személyi tényező, a tanár egyénisége. „A tárgyi feltételektől — mondja a befejezésben — csakis várjuk s a személyi tényezőkben pedig birjuk az egyetemi tanulmányozás felvirágzásának, szép jövőjének biztos zálogát." — Ily szép, egész egyetemi tanulmányozásunk átalakítását czélzó gondolatokat tartalmaz dr. Schneller István értekezése. Vajha meg is valósulhatnának az életrevaló eszmék! A trencséni esperességbol. A trencséni esperesség július 25-ón tartotta évi közgyűlését Trencsénben. A gyűlés csak hosszabb vajúdás után tudott megalakulni, mert a legutóbb megválasztott esperességi felügyelő, gróf Z a y Miklós, meg sem jelent, az esperes, Roy Pál pedig a választást elfogadni nem akarta. — Az eddigi esperes helyettes, Riesz Károly, miután a választás törvényesen megejtetett, az elnöki szók elfoglalására magát jogosítottnak nem érezvén, a megalakulást hosszas vita előzte meg, melynek eredménye gyanánt a legidősebb lelkész és egyházi felügyelő vezették a tanácskozást. A napirend letárgyalása igen vontatottan s a lehető legcsekélyebb érdeklődés mellett történt. Kis élénkséget keltett azon incidens, midón a gyűlés egyik tagjának azon indítványára, hogy a lelépett espereshelyettes működéséért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék, oly elleninditvány tétetett, hogy a gyűlés nem köszönetét, hanem rosszalását fejezze ki. — A dolog felett azután napirendre téivén a gyűlés, az esperesi teendők ideiglenes ellátásával a jegyzőt bízta meg s az esperesre beadandó szavazatok határnapját szeptember 15-ére tűzte ki. A napirendnek leglényegesebb pontjai, milyenek az esperesség két nagy szórványának, Zsolnának és Nagv-Szlatinának rendezése, missiói körökké átváltoztatása, a kerületi szabályrendeletek, a selmeczbányai tanítóképzőnek égető kérdése, csak éppen hogy meg lettek említve; felszóllalás egyÍK ügyben sem történvén, a gyűlés a legnagyobb közöny mellett, végelgyengülésben, csendesen kimúlt. Ily gyűlések bizony legkevósbbó sem alkalmasak arra, hogy egyházunk szent ügyét szolgálják, előbbre vigyék. Az általános szellemi pangás mellett kár is azokat megtartani. Schuster Constantin váczi püspök meghalt; végrendeletében sok felekezeti jó czélra tetemes összegeket hagyományozott. Lelkiüdvéért mondandó misékért különböző papságoknak, igy a jeruzsálemi, lourdesi, mária-czelli papságnak is 11,000 {frtot, hagyott. Gazdatisztjeiről, rokonairól, cselédjeiről sem felejtkezett el, de nemzeti, hazafias czélokra ós intézményekre egy fillért sem hagyott. Mintha nem is a magyar állam bőkezűségéből élvezte volna nagy jövedelmét. Végrendeletét ezen szavakkel fejezte be : „Többiben az irgalmas Úristen vóghetlen szent kegyelme, a boldogságos Szűz Máriának hathatós könyörgése mellett könyörüljön rajtam és bűnös lelkemen! Ez végső legalázatosabb töredelmes szívű fohászom és imádságom az Atya, a Fiú és Szentlélek Úristen nevében ós a boldogságos Szűz Mária Isten-anya oltalma alatt." A jolsvai egyház, elhúnyt lelkésze Baltazár Antal helyére, egyhangúlag annak fiát, Baltazár János pongyeloki lelkészt választotta meg, a ki új állomását már el is foglalta. A nazarénusok istenitisztelete. A baranistei nazarénusok folyamodtak a belügyminiszterhez: engedje meg nekik, hogy istenitiszteleteiket szabadon tarthassák meg. A belügyminiszter e kérvényre vonatkozólag a következőkről értesítette Temesvármegye közönségét: „A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLII. t. cz. 1. §-a mindenkinek megengedi, hogy vallását külsőképen is kifejezhesse ós gyakorolhassa ; azonban ugyanez a törvény 9. §-a nyilvános közös istenitisztelet jogát csak a törvényesen elismert vallásfelekezeteknek adja meg. Ebből az következik, hogy az 1. §. értelmében a nazarénusok, mint törvényesen el nem ismert vallásfelekezet csak az u. n. házi istenitisztelet jogát gyakorolhatják szabadon, ellenben nyilvános közös istenitiszteleteik továbbra is ugyanama korlátozások között tarthatók, mint bármely más nyilvános gyülekezetek. A baranistei nazarénusok pedig, beadványuk szerint, istenitiszteletüket imaházakban, tehát közösen ós nyilvánosan szándékoznak tartani. Ennélfogva Vukaszinov Nasztár ós órdektársainak az a kórelme, hogy nazarénus istenitiszteletüket minden bejelentés és hatósági engedély nélkül tarthassák, teljesíthető nem volt. Hogy azonban istenitiszteletük tartása lehetőleg megkönnyittessók, nincs észrevétel az ellen, hogy ha előre bejelentik azt, hogy mily napokon, mily órákban és mily helyen kívánnak összejöveteleket tartani, erre az illetékes hatóság, a fönnálló rendőri szabályok keretén belül, egy hónapra előzetesen megadhassa az engedelmet. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület 1899. évi augusztus hó 23. és 24-én Pozsonyban tartandó közgyűlésének tárgysorozatából megemlítjük a következőket: 1848. XX. t.-cz végrehajtása (áll. dotatió.) — Rendbüntetési szabályrendelet. — A német és tót nyelv tanítása a theol. intézeten. — A lelkészeknek a miniszter által való segélyezése. — T.-szt.-mártoni gymnasium vagyona. — Költségvetés. — Az elcsatolt megyéknek a Reischel alapítvány iránt támasztott