Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Bereczky Sándor. A középiskolai vallástanítási terv

^több könyvet, például a kis prófétai könyveket, -összefoglalva ismertet, azoknak közös főgondolatait kiemeli, részletes ismertetését azonban mellőzi. A jelenlegi tantervnek nagy hiánya, hogy a bibliai ismertetést ekkép egy osztályra szorította; az új tantervnek ezt a hiányt, a túlterhelés elkerülése tekintetéből is meg kell szüntetni. Az egyháztörténet tanulásának könnyitósót a III., VI. és VII. osztályban akkép eszközölhetjük, hagy a III. osztályban főkép az egyes kiváló egyháztörténeti alakok jellemrajzát nyújtjuk, a VI. osztályban az egyetemes egyház történetének tárgyalásánál az első Keresztyének kegyes életét, később az egyház megrontását, majd az egyháznak eredeti tisztaságába való visszavitelét hangsúlyozzuk, a Konstantin idejével kezdődő hitvitákat, zsinati tárgyalásokat, csak röviden emiitjük meg, a keresztes hadjáratok és a pápaság részletes történetét pedig átengedjük a világtörténetnek s inkább a reformáczió történetével ós elterjedésével foglalkozunk bővebben. A VII. osztályban tárgyalt magyar protestáns egyház történeténél a békekötések, a vallásügyben kiadott királyi rendeletek és vallásügyi törvények ismertetésére kell súlyt helyeznünk. A IV. és VIII. osztályban tanitott hit- ós erkölcstan ad legtöbb munkát a tanulóknak, miután e tan a legelvontabb fogalmakat, hitelveket tárgyalja, könnyithetjük azonban e hitigazságok tanulását is, ha nem annyira a hitelveknek az ész előtt való igazolására törekedünk, hanem a szentírásra, hitünk forrására, és a szentíráson alapuló hitvallási iratokra, főkép Luther kátéjára ós az ágostai hitvallásra hivatkozva bizonyítjuk a hit- és erkölcstani tételek igazságát. A vallástanítás tervében tehát akkép segíthetjük elő a tanulás könnyebbitését, hogy a tanítás menetét csak nagyjában jelezzük, az egyes osztályok tananyagát nem részletezzük, mert ez könynyen túlzásba viszi a tanterv készítőket, a részletek kiválasztását a vallástanárra bizzuk, miután minden tanár maga látja legjobban, hogy tanítványai mit és mennyit birnak el megterheltetós nélkül. A tanítás megkönnyítése azt is megkívánja, hogy a tanulók kezébe oly tankönyveket adjunk, melyekben a tananyag röviden van összefoglalva, de mivel valamikép mégis módot kell nyújtanunk a tanulóknak, hogy a fontosabb események részletes elbeszélését ós a főbb tanok bővebb kifejtését ne csak a tanár előadásában hallhassák, hanem könyvükben is olvashassák, czélszerű a vallástankönyveknél is akkép járni el, mint más tankönyveknél látjuk, hogy az elsajátítandó tananyaghoz függelékül, olvasmányul, részletes elbeszéléseket, fejtegetéseket csatolunk. Ekkép csatolhatunk a bibliai ismertetéshez egyes bibliai részleteket. Gazdag anyaggal rendelkezünk az egyháztörténetnél. Például csatolhatunk a tananyagba részleteket Augustinus confessióiból, Luther leveleiből, a magyar vallásügyi törvényekből; mi ugyanis azt nem remélhetjük, hogy egy külön egyháztörténeti olvasókönyvet készíthessünk, mint a minő van a németeknek Noack Kari könyvében (Kirchengeschichtliches Lesebuch von Dr. Karl Noack. II. 1890.) A IV. osztály hit- és erkölcstanához, ha nem Luther kis kátéját tanítják, csatolni lehet Luther kis kátéja szövegét, a VIII-ik osztály hit- és erkölcstanához az ágostai hitvallást. Az új vallástanitási terv, a mely a tanulás megkönnyítését tartja szem előtt, mint látjuk, új tankönyveket is kíván, melyek a tanítás anyagát röviden foglalják össze ós olvasás czéljából függelékekkel vannak ellátva. 2. A második szempont, a melyből a vallástan tervéről szólani kívánok : a vallástannak a többi tárgyakkal összhangzásba hozatala. A gimnáziumi tárgyak között a vallástant illeti meg a középpont. Mert a mire a többi gimnáziumi tárgyak csak mint távolabbi czélra törekednek, azt a vallástan közvetlenül igyekszik megvalósítani, tudniillik a vallásos jellem kifejlesztését. A Herbart-féle nevelés elmélet ugyanis a nevelés végső czéljául az erkölcsös jellem képzését, az ifjak akaratának erkölcsössé nevelését tűzi ki, de mig a legtöbb középiskolai tárgy az akaratra csak közvetve hat nevelőleg, addig a vallástannak kiváló értelemben kell szem előtt tartani a vallás-erkölcsi jellemnek kiművelését. Hogy a vallástan ezt a czélját minél biztosabban elérhesse, néki érintkezésbe kell lépnie a többi gimnáziumi tárgyakkal, azokhoz alkalmazkodnia kell ós azokkal harmóniába olvadva kell magasztos czélja felé törekednie. Azért a különböző vallástani tárgyakat akkép kell az egyes osztályok közt felosztani, hogy e tárgyak lehetőleg rokonságban álljanak a többi ugyanazon osztályban előforduló tárgyakkal. Ha a vallás tananyagát magában tekintjük.