Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

E téren a morálstatistika tanulságai kétségbeejtők. A cseh nyelven az 1899. évre kiadott ev. naptár, jobban mondva évkönyv adatai szerint az ág. hitv. ev. egyháznak Csehország­ban 35,274 lelke van, és pedig 12,000 a cseh, s a többiek a német esperességhez tartoznak. Utóbbiak a nagyobb városokban Szászország hatá­rán tömörülnek, mig a cseh nyelvű lutheránusok nagyon is széjjel vannak szórva az egész ország­ban és földművelésből élnek. Azért oly nagy kö­zöttük az Oroszországba és Amerikába való kiván­dorlók száma. A vegyes házasságok miatt folyton apadóban vannak. Tudvalevőleg Csehországban reformátusok is vannak, a kiknek papjai a mult században Sárospatakról oda került magyar prédi­kátorok (Molnár, Szalatnay, Kis) ivadékai. E kér­déssel behatóbban néhány évvel azelőtt Ball agi Aladár tanár foglalkozott. Úgy az „ E v a n g. Bund" mind a „német protestáns egylet" elnöksége a mult év vé­gével kiadott felhívásában a legmelegebben üdvözli a német császárt azért a két beszédért, a melyet Bethlehemben s a Krisztus templom fölavatása alkalmával Jeruzsálemben mondott, s a melyekben a protestantismus egységes jellegét és ev. szeretet munkásságát hangsúlyozta különösebben. Mint a „Christi. Welt" megjegyzi, a beszédek visszatet­szést szültek a türelmetlen orthodoxia köreiben. A császárnak ama szép szava, a mely szerint a jeruzsálemi ünnepélyen a protestantismus a maga egészében képviselve legyen, az osztrák protestan­tismus ingadozásán s az anglikánus egyház ma­kacsságán tört meg. Annál inkább örvendünk a magyar protestantismus lelkes képviseletén. A „Chronik der Christi. Welt" s az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg" 1. száma igen szép czikkben méltatja a Palastinába szólló császári apostoli utat. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. A nélliet-cseli lapok szerint az a mozga­lom, melynek czélja a protestáns vallásra való tömeges áttérés, folyvást növekvőben van. Saaz­ból azt irják, hogy ott 600-an, Egerből és Asch­ból is több százan aláírással kötelezték magukat arra, hogy jan. 18-án kitérnek. A hatóságok nagy buzgalommal üldözik a mozgalmat szolgáló röpira­tokat, s a postán lefoglalják az ilyen tartalmú és keresztkötés alatt küldött iratokat. A Gusztáv-Adolf-egylet az utolsó évben 2.307,549 márkát vett be, 209,445 márká­val többet, mint az előző évben ; 48 templomot és kápolnát, 6 lelkészlakot, 10 iskolát, 3 confir­mandusok számára szolgáló hajlékot ós egy gyü­lekezeti házat fejezett be, 27 templom, 3 iskola, 2 torony, 1 confirmandusház ós egy betegház építését kezdette meg. Főegyleteinek száma 45, fiókegyleteié 1875, nőegyleteió 563. A g'örzi egyházmegye gyűlésén helyeselték a görzi egyháztanács határozatát, mely szerint fel­hatalmazta a lelkészt arra, hogy olyanoktól, kik gyermekeiknek a r. kath. vallásban való nevelését szóban vagy írásban megígérték, a házasságkötés­nél a hirdetést és az áldást tagadja meg. A franczia protestánsok (számuk 700,000) meg akarják az evang. hitben tartani a mada­gascári protestánsokat, (számuk 400,000) kiket a franczia politika nem enged az angol missiona­riusokkal gondoztatni; ezzel nagy gondot, költ­séget vállal magára a franczia egyház ! Egy pro­testánsra Szászországban 47 2, Vestfaliában és a rajnai tartományokban 17—18 fillér, a franczia protestánsokra 56 fillér esik évenkint a missiói költségekből ! IRODALOM. Protestáns egyházi és iskolai lap. „Véleményünk szerint ilyen, egyházilag is ünnep­lendő napok statuálására egyáltalán nincs szükség. Alii rendeljék el a miniszterek a hivatalos ünnep­lést, de csak a saját hatáskörükben ; az egyhá­zakat azonban ne utasitgassák és szólítgassák egy­házilag való ünneplésre. Megérzik s megértik az egyházak miniszteri felhívás nélkül is, hogy mikor szükség ünnepelni, s intézkednek azok ma­gok is, ha szükségét látják." Sárospataki lapok. „Mi a teendőnk azokkal szemben, a kik mint reformá­tusok, megegyezésük által lemonda­nak gyermekeikről saját egyházuk ér­dekeinek feláldozásával s mi a teen­dőnk azokkal szemben, a kik nem ké­rik az egyházi megáldást? A kérdés világos. A kik egyházuk iránt való kötelességüket nem teljesitik a lelkiekben, azok az egyháztól nein követelhetnek lelkieket! A róm. kath. pap nem temeti el azt, a ki há­zasságát nem áldatta meg, azaz azokkal szemben, a kik nem veszik igénybe az egyházi megáldást, tagadjunk meg mi is, mint a róm. kath papok, minden kötelességet! Ez a logikai következetes­ség, a mely meg fogja szüntetni a névleges kálvinistáskodást. Tudom, hogy a szabadelvűség barátjai előre is kárhoztató Ítéletet mondanak felfogásom felett, mert abban a nézetben vannak, hogy az ilyen kérdésekben a tapintat, az engedékenység, a tü­relem az, a mit gyakorolnunk kell. Tudom azt is, hogy előtérbe fog nyomulni e kérdés elbírá­lásánál az egyházi teher is s szinte hallom az el­lenvetést, hogy a kik egyházi adójukat lefizetik, azokkal szemben a kívánt egyházi kötelességek teljesítésének megtagadása jogtalan is, alaptalan is, de egész határozottsággal tiltakozom előre is úgy a szabadelvűségnek, mint az egyházi teher

Next

/
Thumbnails
Contents