Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Szécsény

r • •345 ^évi 200 frt nyugdijat biztosított. Igy p. 39 év óta fizetvén az évi 20 frtot, 1899 ig befizetett összegen 580 frtot. Ezen összeg — ha nem ide, az egyházi alapba, egyházi hatóság pressiójára — hanem teszem a takarékpénztárba fizettetett volna be, 29 év alatt kb. 1600 frtnyi tőkét eredményezett volna. Az egyházi nyugdíjintézetben azonban, mert ez most „részlegesen liquidál" — eredményez (ha !) kerek 400 frtnyi végkielégítést ! S ez a dolog nyilvános ülésben fog tárgyaltatni, ország-világ tudomást szerez egyházi vagyonkezelésünk ezen eredményéről. — Szinte látom, a különböző „ellentáborok" részéről milyen kritika lesz erről annak idejében olvasható ! Hát végképen és örökre lemondjunk már hitbuzgó ősök tiszteletreméltó példájának követéséről, mely egyházáért eltűr — mindent, de egyháza tiszta testén — szennyfoltot soha 1 S nincs többé maecenás, ki a „legárvább" ügy, a szegény özvegyek ós árvák ügyének pártját fogva, megmutatná, hogy Zsedényi szelleme még él? S ha nincs, — mint a hogy félek, hogy nincs, — ám álljon az egész kerület, melynek egykor oly fényes híre nevére e „részleges liquidátióval" igen sötét fátyol készül borulni, mint „egy" ember az árva ügynek vódelmezósére, s ha másként nem, közalap és államsegély nagyobb mérvű felhasználásával igazolja, hogy „a kiknek parancsolni tudott, azoknak igazaival szemben vállalt kötelességét teljesíteni is képes." Budapest, 1899. júl. 14. Scholtz Gusztáv s

c k. budai ev. lelkész, a tiszakerületi nyugdíjintézet tagja, bányakerületi egyh. főjegyző. Szécsényi templomszentelés. A nógrádi canonica visitatió ez évi utolsó útja alkalmával dr. Bal tik Frigyes püspök felszentelte egyszersmind a szécsényi újonnan épült evang. temlomot. A templom a városnak igen szép helyén a P ülsz ky kastólylyal szemben, a francziskánusok kolostora mellett épült, igen szép épület, melynek hosszoldalán áll a harang. Minden egyes köve szeretetadomány, berendezésének minden tárgya a keresztyén áldozatkészség egy-egy emléke; - legnagyobb adakozók voltak Ö Felsége a király, a Pulszky család, a Gusztáv-Adolf egyesület, az ev. gyámintézet és a hivők serege, kk fáradságot nem ismertek, csakhogy Istennek mi hamarább templomban énekelhessenek dicsőséget. F. évi július hó 2 án ment végbe a templomszentelési ünnepély. Jelen voltak még a kerületi felügyelő úr, dr. Pulszky Ágost, a vidék egynehány lelkésze és a gyülekezet teljes számmal. Midőn a menet a templom elé ért ós a „Boldog öröm nap deiült ránk" kezdetű éneket elénekelte, átadta a helybeli felügyelő dr. Pulszky Ágost a templom kulcsát, a gondnoknak, ki a templomot kinyitotta. £ püspök úr élén bevonultak a hivők s állva énekelték a „Jövel szt. Lélek Úr Isten" egy versét. Majd harmónia kísérettel — mert még orgonájuk nincs — rázendítette a gyülekezet „Isten óh szí. Isten" kezdetű éneket, mire a püspök úr imát mondott ós Biszkup Béla ozdini lelkész felolvasta a szent igéket. Az „Erős vár a mi Istenünk" eléneklése után mondta a, püspök ur felszentelósi beszédét, alapul vévén Luk. ev. 19. r 1—10. v. Mi legyen a keresztyén hivők hitvallása az Úr házában : 1) Ebben a házban egyedül Úr a Jézus Krisztus, 2) ő tőle vagyon az egyedüli üdv a hivők számára, 3) ő az Isten népének egyedüli megtartója. — A személyes hitből fakadó beszéd mély benyomást tett a gyülekezetre s aligha fogja valaki a jelenvoltak közt annak a pillanatnak fenségét elfelejteni, a mikor a püspök ajkáról elhangzottak a felszentelő szavak. „Hálaadást s tiszteletet zeng ma a buzgó sereg" kezdetű énekben öntötte ki erre a gyülekezet szive indulatját. A szószékről a helybeli lelkész szónokolt 1. Ján. 6. 10—12. kimutatván, hogy e templom is valóságos Eben-Haézer s felolvasta a jóltevők névsorát. Az úrvacsorát Wladár Miksa esperes osztotta ki, a melyhez a lelkészeken kivül a felügyelő urak is járultak, mire imával és áldással befejezte a püspök a lélekemelő istenitiszteletet. KÜLFÖLD. Érzékeny veszteség érte a német ultramontanismust Májunké Pál, az ismeretes silóziai pápás agitátor halálával. 1871. óta szerkesztett „Germánia" czimű lapjában szenvedélyes kulturharczosnak bizonyult, s ügyes tollával sok barátot szerzett a pápás érdeknek. Ellenségeit nem kímélte s ha adatokkal nem győzte, a denunciálás terére lépett. A tudományos irodalomban, „Geschichtslűgen," „Luthers Selbstmord" és „Louise Latau" cz. műveivel vált hírhedté. Valóságos történet csináló volt, ki az adatok megbízhatóságával vagy a történelem logikájával nem igen törődött. Janssen iskolájának legdrasztikusabb és legvakmerőbb követője, a kinél a pápás dogma ós az ultramontán politika csinálja vagy korrigálja a történetet. Ultramontán fanatismusa miatt 18 74-ben fogságot is szenvedett. A komolyabb tudományos irodalomban legújabban még kath. körökben sem vették komolyan. Azok közzé az ügyes pápás zsurnaliszták közzé tartozott, a kikből a mai ultramontán sajtó él és táplálkozik. Schell würzburgi theol. tanár ismeretes esetével kényes helyzetbe került a német ultramontanisnius. Eleinte égig magasztalta, majd miután a római Indexcongregátio határozatainak „laudabiliter se subjecit," szidalmazni kezdte ós „veszedel-