Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Szécsény

•346 mes egyházi és dogmatikai tévelygésekkel" vádolta. Amint az Indexcongregátió hirhedtdekrétuma (mely még 1898. decz. 16-áról van datálva, de csak 1899. febr. 24. publikáltatott) megjelent, készen voltak a „Grermánia" és társai (magyar földön is) Ítéleteikkel. Példát kell statuálni — azt irták — az igaz hit ellenségeinek megfékezése czéljából. Az éjszaki német kath. theologusoknak meg is tiltot­ták Schell előadásainak hallgatását, a mi 100-al megapasztotta a f. nyári félévben a hallgatók szá­mát. S az csakugyan sikerült, mert hát Schell esetével Róma újból anathemát mondott a szaba­dabb német kath. tudomány s a lelkiismereti sza­badság fölött — bizonyára ad majorem Dei gló­riám ! Jutta mecklenburgi herczegnőnek a monte­negrói korona-örökössel való eljegyzése alkalmá­ból történt áttérése lázas izgatottságban tartja az ó-lutheránus egyháztartomány papságát. A nagy­herczeghez intézett feliratában mély fájdalmának adott Kifejezést az áttérés felett és lelkiismeretére s a gyülekezetek ev. érzésére való hivatkozással elitélőleg nyilatkozott a politikából eredő vallás­változtatás felett. Nekünk úgy tetszik, hogy Meck­lenburg ev. egyházának merev ó luth, dogmatismusa ? felsőbb körökre is kihatott s egyoldalú feleke­zetessége épen nem áll arányban ez egyház hívei­nek vallás-erkölcsi érzületével s egyháztársadalmi állapotával. Öttingen morálstatisztikája igazolja, hogy Mecklenburgban a vallásosság és az erkölcsi­ség hanyatlóban van, mely állapotokról évekkel azelőtt szomorú képet nyújtott Beyschlag „Deutsch. Ev- Blätter" cz. folyóiratának hasábjain. Azis csak azt igazolja, hogy kevésbé a felekezeti dogma, mint inkább a Krisztusban és az ő evan­géliumában vetett hit üdvözíti az embereket s meg­tartja a népeket és nemzeteket most és minden­koron. Modern betegség manapság a veszedel­mes módon terjedő öngyilkosság Németországban, mely úgy látszik mai kultúránk ferde Kinövései­vel és fattyú hajtásaival áll szerves összefüggés­ben. Lázas sietséggel éljük az életet, könnyű mun­kával hajhásszuk az élvezeteket, ép azért nincs is sok emberre nézve valódi ethikai ós sociális becse a munkának ós az abból álló életnek. Igy nem rég azt olvastuk, hogy 1897 ben Porosz­országban 6496 személy (köztük 5117 férfi és 1379 nő) oltotta ki öngyilkossággal a maga életét. Az 1869—1897. évi időben 100 ezer ember közül 22 öngyilkos volt, sót ez a szám az 1883. és 1886. években még magasabbra emelkedett. Mi több legújabban, az 1893. és 1894. években e szám 34-re is emelkedett, mi valóban megdöb­bentő dolog, ós vallásos-erkölcsi viszonyaink iszo­nyú ellazulása mellett tesz bizonyságot. A nők közül a számarány 4—9 között változik. A sta­tisztika évről-évre igazolja, hogy 5-ször annyi férfi lesz öngyilkossá, mint nő. Bracheiii és­Öttingen morális statisztikáiból arról értesülünk^ hogy a legtöbb öngyilkosság napjainkban Drezda, Lipcse, Hamburg, Bécs ós Budapest városokra esik, a mi bizonyára a fokozott életigónyekkel és modern kultúránk egyébb sociális bajaival és nyomorúságaival áll szerves összefüggésben. Azo­kon pedig csakis a Krisztus isteni evangéliumá­nak egyéni ós sociális ereje segíthet. Mert abban van kizárólag az üdv, az igazság és az élet. A nőkérdés korunk egyik legtöbb meg­oldandó életkérdése. Ez alapon csak örömmel kelt üdvözölnünk azt a mozgalmat, mely e kérdés le­hető megoldását czélozza ide benn a hazában s a külföldön egyaránt. Jól eső örömmel konstatál­juk, hogy a német külföld e tekintetben is fela­data magaslatán áll, s hogy édes hazánkban e kérdés körül is még csak a kezdetnek kezdetén vagyunk. íme az első német evangy. Frauentag június 5—7 napjain Kassel városában tartotta ez évi közgyűlését, a melyen a nőkérdés igen sok ügyét-baját tárgyalták beható alapossággal ós részletességgel. Lohr generálsuperintendens ün­nepi szónoklata után főleg a német ev. nőszövet­ség megalkotása képezte a közgyűlés egyik leg­fontosabb tárgyát. A nőkérdés megbeszélt és részletesebben kifejtett ágaiból megemlítjük a kö­vetkezőket : A nők munkássága a betegek ápolása terén. A nő a szegények ós árvák körül. A nők házias nevelése. A nők foglalkozása a társas élet­ben. A tanítónők ügye. jótékony nóegyletek. A munkás nők. A nők és az alkohol. Az elesett nők megtartása és megmentése. A nő helyzete a tár­sadalomban stb. stb. Valóban szép ós életbe vágó kérdések, a melyekkel ideje volt már komolyab­ban is foglalkozni. Erőt ós lelkesedést meríthet­nek a külföldiek buzditó példáiból a mi ev. nő­egyleteink is, a melyek, mint p. o. Lőcsén,, áldásosán működnek az evangelium szolgálatában. Mert ha igaz az, hogy a férfi sorsa a nő, akkor több gondot is fordítsunk a nőben rejlő ev. ha­zafias ós szocziális erők ós képességek felismeré­sére ós kifejlesztésére. A németországi ev. munkásegyesü­let mult hó 23-ikán tartotta Altona városában ez évi rendes közgyűlését. 359 fiókegyletból áll, a melyeknek összesen 80,000 tagja van. Weber gladbachi lelkész, ez az ismeretes evangyéliumi irányú agitátor a prot. egyház sociális munkássága terén rövid történetét és mai állását ismertette a munkások németországi egyesületeinek. Ez ismerte­tés főbb adatai a következők: Az egyesület ev. irányú sociálpolitikai jelleggel 1882. óta áll fenn s a pápás socialistikus irányú egyesületekkel szem­ben keletkezett. Kezdettől fogva ev. lelkészek álla­nak az egyesület élén. 1885-ben volt 25 egyesü­let 11,000, 1889 ben 44 egylet 17,000 s 1890­ben 95 egylet 28,000 taggal. Ujabb lendületnek

Next

/
Thumbnails
Contents