Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

Azt azonban serami körülmények között nem tartanám helyesnek, hogy a megmaradó vidéki akadémiák a magok legjelesebbjeitt 2—3-ként küldjék Budapestre s liferánsokként szerepeljenek. Tegyék kötelezővé, hogy a vidéki akadémiákon eltöltött 2—3 év multán mindenki Budapestre menjen. A legjavát az ifjaknak pedig ezentúl is ki keli küldeni a külföldre; mert ha a tudományos készültségre nézve általában előnyös idegen egyetemek s országok látogatása s tanulmányozása, sokszorta előnyös az a magyarországi prot. lelkészekre, a kiknek prot. egyházias életről a társadalomról idehaza alig lehet fogalmat szerezniök. Ez azonban csak teljes 4 évi itthoni sikeres tanulás után volna engedhető. A 4-ik évnek ily kötelező látogatása Budapesten egyébként is oda vonzaná az ifjakat, ez okból másképen nem kellene gondoskodni látogatottságáról. Zoványi még a papi vizsgálatokra is Kiterjeszti figyelmét s úgy látszik valami lehetetlenséget, vagy sajátos specialitást lát abban, hogy lehet papivizsgáló bizottság theol. tanárok nélkül, á mi egyházunkban van ilyen specziálitás : a bányai kerület papivizsgáló bizottságában nincs theologiai tanár s azért ezen bizottság mégis megfelel feladatának. Ha ily vizsgálatnál okvetlen theol. tanároknak kell lenniök, nagyon könnyen kivihető, mert egyébre nincs szükség, mint kiküldésre s az illető tanárok szivesen megjelennek a vizsgálaton. Ennél sokkal fontosa bb s nehezebb kérdések merülnének fel a fakultás felállításával, minők az evang. és a református egyháznak jogi viszonya a fakultáshoz, a tanárok viszonya az államhoz, egyházhoz s egymáshoz, tanulmányi, vizsgálati s fegyelmi rendszer és szabályzat, tekintettel a két felekezetnek érdekeire stb. Ezekről azonban azt hiszem, nagyon korai még beszólni ; arra van elég idő még. Nem is lehet hozzászólni, mig részletes határozott javaslat nincsen. Zsilinszkynek nagy köszönettel tartozunk, hogy e kérdést egyházi méltóságában hivatalos funkcziója közben napirendre hozta s csak az lehet a kérésünk, hogy a minisztériumban mielőbb dolgozzanak ki egy tervet s a várt prot. theol. fakultást Budapesten mielőbb létesítsék. Spanyolországon és Olaszországon kivüí alig van mivelt állam, melyben a protestantismus. e tekintetben oly megalázó mó'lon léteznék ? Az • gyen jogosítást kimondotta a törvény, de mit ér nekünk, ha csak papiroson van meg s hátrányunkra. Azt akarják, hogy versenyt repüljünk más felekezetekkel, de szárnyakat nem adnak nekünk, a melyek ahoz szükségesek. Tegyenek egyenjoguakká anyagilag s szüntessék meg a róm. kath. egyháznak állami jellegét, ám lássák, nem fogunk-e tudni velők versenyezni I Addig bizony tovább uralkodnak majd a reversalisok s dúlni fognak sorainkban hihetetlen módon ! Eperjes, 1898. decz. 7-én. MAYEB ENDRE. theol. tanár. Az evangelium Japánban. Irta dr. Pröhle Vilmos. Felolvastatott a theol. akadémia protestáns estéjén 1898. decz 10-én, Pozsonyban. (Folytatás és vége.) Igaz, hogy a politikai viszonyok gyakran képeztek akadályt: a kormány maga is nem egyszer lépett fel ellenségesen; de ez csak lassította, de nem gyengítette a missiói munkásságot, úgy hogy a száraz statisztika számadatai is ékes szóval hirdetik a keresztyén gyülekezetnek és híveik számának évről-évre való gyarapodását. Nem egyszer úgy látszott, hogy egész Japán megnyerése az Evangelium számára csak néhány óv esetleg évtized kérdése, de a vérmes remények hevét ismét csak eloszlatta a csalódás hűvös' szellője. Tekintsük csak meg közelebbről, miben keresendő ennek az oka ! Ennek egy része bizony magának a keresztyén Nyugatnak s a Japánban tartózkodó európaiaknak rovására irandó. Mióta Japán az európai civilisatió útjára lépett, japán ifjak ezerével tanulnak az európai ós amerikai főiskolákban s itt nemcsak a keresztyén műveltséget ismerik meg, hanem megismerik kultúránk árnyoldalait is. Itt pedig első helyen, szinte egész határozottsággal említendő, hogy akár Európát, akár az éjszak-amerikai Egyesült-Államokat nézzük, igazi keresztyén életről, mely a társadalom minden élet-