Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Adományok stb. - Csemez Miklós

üj házasoktól sem. Legyünk irántuk elnézök és rosszalásunkat ne úgy éreztessük, hogy őket teljesen eltaszítjuk magunktól, hanem itt a lelkipásztor érvényesítse mindig a maga befolyását. Hogy „én" alatt mit értek, magyarázatra nem szorul; de az áldást ne vonjuk meg, mert ez által Istennek országát éppenséggel nem épitjük, visszatetszést keltvén a gyengébbek előtt. Pedig sajnos, ezek száma mindig nagyobb, őket tehát nem elidegeníteni, hanem mind közelebb hozni a mi feladatunk. Hogy ezt melyik eljárásunk által eszközölhetjük jobban : éppen azt van hivatva eldönteni 'a felvetett kérdésnek megvitatása. BELFÖLD. A bács-szerémi ág. h. er. egyházmegye június hó 20. 21-én tartotta évi rendes közgyűlését Belohorszky Gábur főesperes és Rohonyi Gyula felügyelő elnöklete alatt. Világi elnök megnyitván a közgyűlést, üdvözli a nagy számmal megjelent képviselőket, kik ezen megjelenésükkel a vallásos érdeklődésnek és áldozatkészségnek adtak kifejezést. Üdvözli különösen a horvát-szlavon egyházak képviselőit, örül, hogy azon esetre, ha ezen egyházmegyéből el is válnak, a bányakerületben mégis megmaradnak, testvéri szeretetben velünk egyesülve ! Üdvözli a fóesperest a Ferencz-Józsefrend lovagkeresztjével történt kitüntetése alkalmából, mely üdvözlethez a közgyűlés felállással s háromszoros óljenzéssel csatlakozott. A közgyűlésnek két fómozzanatát képezte a horvát-szlavonországi egyházak elválási szándékának bejelentése s az egyházmegyei tisztújítás foganatosítása. A közgyűlés, az 1898. évi május 7-én szentesitett horvát-szlavonországi protestáns vallástörvény határozmányai szellemében s zsinati törvény 80. §-a értelmében, elfogadta a szerémmegyei egyházak ama kérelmét, hogy önálló külön szerémmegyei ág. h. ev. espeiességgé kívánnak alakulni s az elválási módozatok megállapítása végett ezen kérelmét pártolólag terjeszti fel a kerülethez s az egyetemes egyházi közgyűléshez, mi által az oly sok vajúdásokon keresztül ment horvát-szlavonországi protestáns egyházi ügy sikeres befejezést nyerend s a szabad egyházi fejlődésnek, Horvát Szlavonország területén is megadatik a lehetőség, a magyar hazafias elv sérelme nélkül 1 Megejtetvén a tisztújítás, a régi egyházi elnökség egyhangúlag ismét megválasztatott, lett pedig főesperes: Belohorszky Gábor, felügyelő: Rohonyi Gyula, alesperes : Petri Károly, másodlelügyelő : Dr. Gertinger Pál, egyházi főjegyző lett : Kottler Ottó ós Szeberényi Vilmos, világi főjegyző : Kiss Gyula, számvevő : Brierbrunner Gusztáv, pénztáros : Koch József. Körlelkészekké megválasztattak : Kottler Ottó, Szeberényi, Stiegelmár János, Klobusiczky Gusztáv és Polereczky Pál. Az egyházmegyei törvényszék tagjai lettek, az egyházmegyei elnökségen, mint törvényszéki elnökségen kivül: Petri Károly, Kottler Ottó, Mrva György és Medveczky Károly lelkészek. Dr. Gertinger Pál, Dr. Kern Lajos, Kiss Gyula, Szmiha Kálmán és Wagner György világi;;k és Wagner Henrik s Garay Endre tanítók. Jegyző: Taubinger lelkész. Egyházmegyei ügyész: Dr. Belohorszky János. Az eyang. bányaterület szrpt. 12 én tartja közgyűlését Budapesten. Tárgysorozatában szerepelnek : a horvát-szlavon egyházak rendezése, a budapesti m. kir. egyetemen államköltségen szervezendő ág. h. ev. theol. fakultás felállításának kéi dése. Csemez Miklós kiérdemült lyceumi tanár, az Evang. Theologusok Otthonában régebben tett alapítványát (2433 frt) újabban 5182 frt 12 krral gyarapította. Isten áldása legyen a nemes jótevőn és alapítványán! A gömöri ág. h. ev. egyházközség felügyelőjévé 83 beadott szavazat közül 68 szavazattal Kubinyi Géza orsz. képviselő választatott meg. — Beiktatása a f. év júl. havában tartandó es. perességi közgyűlésen lesz. A tiszayidéki ref. lelkészi körben az a kérdés vitattatott meg, hogy: „vájjon a bármely vallású szülék által hozzánk keresztelés végett küldött gyermekek megkeresztelendők-e s születési és keresztelési adataik az illető vallásfelekezet lelkészéhez átteendők-e?" Végmegállapodás az lett, hogy bármely vallásfelekezetű szülék gyermekei okvetlen megkeresztelendók ; a születési és keresztelési adatok nyilvántartás szempontjából anyakönyvezendók ; de mert az igy megkeresztelt gyermekek vallására nézve, maga a keresztelés és anyakönyvezés ténye majdani áttérés nélkül úgy sem irányadó, és mert a másvallású, különösen a r. kath. lelkészek a reciprocitásra nem adnak semmit, az adatok nem teendők át. Az egyházi fegyelemre nézve inditványoztatott : 1. mondja ki az értekezlet, hogy az egyházi fegyelem gyakorlását, rendszeressé tételét szükségesnek, hasznosnak itóli. E végből: 2. az egyöntetűség kedvéért kívánatosnak tartja, hogy egy, az egész kerületben kötelezőül elismerendő fegyelmi szabályzat alkottassák ; alkottassék pedig az: 3. úgy, hogy bürokratikus nehézségekkel, formaságokkal s felebbezósi fórumokkal ne nehezíttessék.