Evangélikus Egyház és Iskola 1899.
Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Dunántúli énekügyi biz.
4. Az ekként készült szabály ne vétessék be s ne olvasztassék plane egybe a törvénykönyvünkben foglalt fegyelmi intézkedésekkel; de igenis adassék meg a szabálynak a törvényes szankczió azzal, hogy mondassék ki a törvénykönyvben, hogy: .,az egyháztársadalmi élet szilárditására s nemesbítésére czélzó egyházfegyelmi szabályok kerületenként belkörüleg megállapitandók, s azoknak szoros betartására fegyelmi vétség terhe alatt lelkész, presbiterek, presbitériumok s egyháztagok leköteleztetnek." 5. Minthogy bármily szabály semmit érő leend, ha a megtartására hivatottak magán és társadalmi eletökkel önmagok rántják azt le, — ezért elengedhetetlennek tartja lelkészi karunk, hogy első helyen mi lelkészek fegyelmezzük magunkat kiválóan, hogy példaképül tündökölhessünk hallgatóink előtt minden tekintetben. E végből 6. Az egyházi törvénynek reánk, magán, családi és társas életünkre vonatkozó rendelkezései szigorúbban szivünkre veendők, úgy hogy mind öltözetünkben, mind beszédünkben, mind cselekedeteinkben igazi lelkipásztorokul jelentkezzünk; a hivatásunkkal homlokegyenest ellenkező foglalkozásoktól pedig szigorúan óvjuk magunkat. 7. A gondnok és presbiterek választásánál törvényileg biztosittassék számunkra az az ellentmondást nem tűrő jog, hogy mi lelkészek ajánlhassuk azokat, a kiket lisztesebb életüknél s vallásos erkölcsi érzületüknél fogva méltóknak ismerünk az egyházi elöljárói szép tisztre. 8. A mi világi jobbjainknak szives támogatását és segédkezését üdvös czéljaink kivitelében kikérni nem szűnünk meg soha, valahányszor erre alkalom kinálkozik, -— s közülök is mindig politikai pártszinezetre, személyes összeköttetésre, avagv bárhonnan jöhető presszióra való tekintet nélkül csak azokat ajánljuk presbyteriumaink előtt egyházi tisztségeinkre, a kik igazán kiismert vallásos gondolkozású, nemes erkölcsű, tisztes családi életű, önzetlenül fáradni kész férfiak, s egyházi bizalmi állásukat nem magán czélok elérésére óhajtják kiaknázni, hanem Isten országa javára munkálkodva betölteni. A dunántúli egyházkerület énekügyi bizottsága június hó 14 én ülést tartott Sopronban, melyen birálat alá vette a beküldött énekek ünnepi sorozatát. Az eredmény általában jó és örvendetes, jóllehet a birálók igen szigorú mértéket alkalmaztak ós kénytelenek voltak sok éneket tisztelettel félre tenni. Különösen Sántha Károlynak lesznek a gyűjteményben igen becses énekei, újak és átdolgozottak. Mig azelőtt a feladat nagyságával szemben nem egyszer kétség fogta el lelkünket, vájjon lesze-e sikere munkánknak : most örömmel, lelkesedéssel láttuk, hogy már az eddigi eredmény is nagy nyereség egyházi irodalmunkban, s ily alapvetés után bizalommal dolgozhatunk tovább. A folyó évi kerületi gyűlésen már bemutathatjuk az első próbafüzetre szánt anyagot. Kovács Sándor, Nagy Lajos, Osengey és Hamvas megigért dolgozatait még várja a bizottság. Elfogadta a bizottság Sántha Károlynak az énekügy egyetemes jellegére vonatkozó indítványát oly értelemben, hogy a többi kerületek is gyűjtsék össze a szükségletüknek megfelelő énekeket s ezeket a dunántúli munkálatokhoz adva az egész közös gyűjtemény felülbírálására és kiadására a Luther-társaság kóressék fel. S mivel ez idő s'.erint egy közös, egyetemes énekeskönyvnek szer kesztése már csak a dallamok eltérő száma miatt sem remélhető : legalább az igy készítendő bővebb „Egyházi Enektár" szolgáljon közös alapul és forrásúi, melyből mindegyik kerület a megfelelő anyagot kiválogathatja és a maga énekeskönyve számára felhasználhatja. Egy ily közös gyűjtemény, mint pl. a német Knapp-féle, ha a többi kerületek is szigorú bírálattal járnak el, igen nagy szolgálatot tehet énekügyünknek. Helyesléssel fogadta a bizottság S c h o 1 1 z Ödönnek az elnökséghez benyújtott azon indítványát is. hogy a kiadandó magyar ónekeskönyvbe valamely liturgikus formulát is vegyünk fel, hogy ezzel magyar gyülekezeteinkben is elősegítsük az isteni tisztelet liturgikus részének kibővítését. — A bizottsági ülésen jelen voltak Kapi Gyula elnöklete alatt Zábrák Dénes, Bancsó Antal, Vojtkó Pál, Payr Sándor. Sántha Károly akadályozva volt a megjelenésben s csak írásban tette meg előterjesztéseit. — r. A derencsényi (Gröm örm.) ág. h. ev. egyház nagy ünnepségre készül. Ez év aug. havában fogja ünnepelni temploma 100 éves fennállásának évfordulóját. Az egyház új oltárt emel s templomát festeti. A foalog-YÖlgyi ág. h. ev. tanitó testület f. ó. jún 23-án tartotta meg évi értekezletét Perjésen. Az igazságügyminiszter a nazarénuSOkrÓl. Vaj na Károly, a szegedi Csillag-börtön igazgatója nemrég fölterjesztést intézett Plósz Sándor igazságügyminiszterhez, hogy tegyen változást a nazarénus rabok megbüntetése dolgában. Az alföldön ugyanis egyre szaporodik a „Krisztusban hivő testvérek" gyülekezete, melynek tagjai nem akarnak fegyvert venni a kezükbe. Ezért aztán börtönbüntetést kapnak s az ilyen rabok demoralizálják, a szegedi börtönigazgató tapasztalatai szerint a többi rabokat. Az igazgató tehát azt kérte, hogy a nazarénusokat ne kényszerítsék a fegyverfogásra, hanem alkalmazzák őket a katonaságnál más szolgálatra, de aztán kétszer vagy háromszor annyi esztendőt töltsenek a hadseregben. Az igazságügyi miniszter most adott válaszában kimerítően nyilatkozik t, nazarénus szekta