Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Somogyi can. vis.

Bécsben sz. háromság ünnepén 40 r. kath. tért át az ev. egyházba. Az államügyészség eltil­totta Zimmermann művének (Mit köszönünk a reformatiónak?) könyvárusi hirdetését. A mű igen mérsékelt modorban van irva s 10 év alatt 4 kiadást ért, most egyszerre eltiltják! Csehországban május végéig következő áttérések történtek: Aussig Obersedlitzben 306, Bodenbachban 29. Egerben 30, Görkau Brüxben 83, Karlsbadban 70, Komotan Saazban 146, Kar­bitzban 97, Langenauban 112, Gablonzban 98, Prágában 27, Teplitz Turnban 100, Trebnitzben 40, Trautenauban 10, Reichenbergben 22 stb., összesen mintegy 1200. Ascliban május végéig 103 felnőtt 60 gyer­mekkel tért át az evang. egyházba. Töplitzben jún. 4-én 24 egyén lett az evang. egyház hive. Ausztriában 78 ev. lelkész és presby­terium nyilatkozatot adott ki azon ocsmány tá­madásokkal szemben, a melyeknek az ottani po­litikai viszonyokból eredő áttérések következtében az evangelikus egyház ki van téve. Sötét hatalmak, a melyek a hazugságot most is többre becsülik az igazságrtál, a legnagyobb merészséggel támad­ják az evang. egyházat s vallástalannak istentelen­nek, illoyalisnak bélyegzik. Az ezen rágalmak el­len eddig szórványosan kibocsátott tiltakozások keveset értek, most az egyházak lelkészei ós presbyteriumai tömegesen foglalnak állást s kije­lentik egyebek között, hogy ők szilárdul inegál­lanak hitvallásuk — mely a Jézus tiszta evange­lioma — német anyanyelvük és osztrák hazájuk mellett. Kijelentik továbbá, hogy örvendenek an­nak, hogy most oly sokan térnek át az evange liomhoz, mert az annak a jele, hogy annak igaz­ságai felköltötték a népben a szellemi és erkölcsi életet. Végül visszautasítják az illoyalitás vádját, mert ők hű alattvalói a császárnak s ez a vád. azokra esik vissza, a kik külföldről nyerik paran­csaikat. A támadások természetesen ezen nyilatko­zat daczára sem fognak elmaradni, mert hát Ró­mának fáj a nagy veszteség, de hát ki tehet róla ? Angolországban a folyó év április 25-én ün­nepelték Orom well Olivér születésének 300-a­dos emlékünnepét. A mikor lapunk hasábjain erről megemlékezünk, nem a nagy hadvezérnek aka­runk azáltal emléket állítani, a ki seregót sok győzedelmes csatába vezette, mint politikust sem akarjuk méltatni, a ki, mint ilyen, Anglia nagysá­gához nem kis mértékben járult hozzá, hanem mint a reformatio ós a protestantismus egyik leglelkesebb hívéről emlékezünk meg róla, a ki­nek elkövetett politikai hibáit menti, erényeit fo­kozza az az odaadó szeretet, mellyel a Jézus tiszta evangelioma és annak ügye iránt viseltetett. Gondolkozásában türelmes ós szabadelvű, a ki megbecsüli a mások vallásos meggyőződósét s ilyenért senkit nem üldöz, még a zsidókat is kí­méli; érzésében mólyen vallásos, a ki seregében is a vallásos szellemet ápolja, zsoltárok éneklése közben indul a csatába s a ki szavaiban bizony­ságot tesz vallásosságáról, a midőn azt mondja. „Üdvös dolog naponként meghalni, ezzel semmi a világon tel nem ér!" s halálos ágyán is az őszinte hit és bizalom tükröződik szavaiban, ma­gaviseletében. Mint a lelkiismereti szabadság és a protes­tantismus előharczosa párját ritkítja a történelem­ben s Gusztáv-Adolf mellé sorakozik, azért mondja róla Ranke: „a protestáns gondolat uralkodik az ő bús fejében, ez volt irányadó : ha háborút kezdett, ha békét Kötött." Egy nagy eszme lelke­sítette kormányzósága ideje alatt szövetséget léte­síteni Európa összes protestáns országai és feje­delmei között s igy vinni győzelemre a reformátió ügyét s megvédeni a valdenseket azon kegyetlen üldözések ellen, melyeknek ezek abban az idő­ben a savoyai herczeg részéről ki voltak téve. S valóban minden külpolitikai tényét ez az aka­rat jellemzi. Francziaországgal addig szövetséget nem köt, mig a protestánsoknak szabad vallás­gyakorlatot nem biztosit; a valdensek érdekében hajóhadat indít s igy kényszeríti ki számukra a békességet. Rómát nem szereti s nyíltan kimondja egyik parlamenti beszédében: „az nem lehet ba­rátság, a melyhez a pápa mondja az áment." Szóval meglehet, hogy sok politikai hibát követett el, meglehet, hogy egyes cselekedetét erősen ro­váson tartják : de mint buzgó protestáns megér­demli, hogy a protestáns világ előtt neve min­denkor tiszteletben maradjon. Németországban a római katholikus diá­kok száma nem csak az evangelikus diáksághoz, hanem a lakosság számarányához képest igen csekély s évről évre feltűnően csökken. Hogy hogy lehetne ezen a bajon segíteni, ez a kérdés foglalkoztatja a katholikus köröket régibb idő óta, mig végre rájöttek, hogy ehhez nem is ész, ha­nem pénz kell. Azért alakítottak most egy egye­sületet, a melynek czólja segíteni az érettségi vizs­gálatot tett kath. ifjakat tanulmányaik folytatásá­ban. Az egyesület tagja lehet minden katholikus, a ki évenkint 1 márkát fizet. — Más kell ahoz urak, nem csak pénz I Az angol napi lapok hetenkint hatszor jelennek meg, a hetedik napot a nemzet modern napszámosa, a hírlapíró is megüli. Néhány hóval ezelőtt a „Daily Mail" és „Daily Teleg­raph" ismert napi lapok szerkesztősége elhatá­rozta, hogy vasárnapi számot is ad ki s határo­zatát életbe léptette. Ebben a közvélemény a va­sárnapi munkaszünet megsértését látta. — Nos'/a megkezdődött ellene a meetingezós. Az utolsó monstre meeting (olv. míting) május 16-án volt.

Next

/
Thumbnails
Contents