Evangélikus Egyház és Iskola 1899.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Stromp László. Confirmatiói oktatásügyünk reformjához
•268 iskolaszervezetünk is, a mely a confirmáezió természetes idejeként a 13—14 életévet jelöli ki számunkra. A nemi élettel összefüggésben azonban még egy niás pedagogikai kérdés is előtérbe nyomúl, az t. i., vájjon a nemek a eonfirmácziói oktatásban együtt vagy külön ta ni tan dók-e? E tekintetben részemről határozottan az elkülönítés mellett vagyok. Egyáltalán nem tartozom azon rigoristák közé, a kik a két nem együttes tanítását tisztára megengedhetlennek s erkölcsileg veszedelmesnek tartják, sőt ellenkezőleg, tekintve azon egymást kiegészítő viszonyt, a melybe a férfit és nőt isteni rendeltetés állította, kedvező körülmények között egyenesen kívánatosnak tartom, hogy fiú- és leánygyermekeink, főleg kezdetben, együtt neveltessenek és oktattassanak. Hiszen csak természetes, hogy a nemek individualitása sokkal inkább jut a más nemnek jelenléte által érvényre, holott magukban mindig egyoldalúbban fejlődnek ! Játékaik közben fiú s leány természetesen kiegészítik egymást s midőn az iskolába visszük, miért őket egyenesen elszakítani egymástól ? Hanem e közösség persze nem tarthat sokáig s meg kell szűnnie előbb, hogysem a gyermekkor zománcza lefoszlott lelkeikről. Ezért a confirmácziói oktatás idején, sőt jóval előbb, már feltétlenül elkülönitendők egymástól. Van egyébként az elkülönítésnek még egy másik, a confirmácziói oktatás jelleméből vett indoka is, A confirmácziói oktatás nem egyszerű diszkalia, hanem sokkal inkább életalakitás, a keresztségben nyert kegyelmi elvnek tudatos hitbirtokká emelése által. Ezzel a benső hitélettel kell immáron megszentelni egész külső életünket, kinek-kinek úgy, a mint ezt a társadalomban, a polgári hivatáskörben, az egyházi életben s a család szentélyében az ő individuális helyzete megkívánja. A nőt tehát itt nővé, keresztyén nővé kell nevelni, a kin nemcsak a jövő nemzedék, de az egyház sorsa is függ. Azért is, ha itt egyáltalán viszonykülönbségről lehetne szó, a leányok confirmácziói oktatására mindezen magas ethikaj okokból a fiúkéval szemben határozottan nagyobb súlyt fektetnék, sőt nem tartanám egyáltalán helytelennek, s fel is hivom a t. értekezlet figyelmét arra a gondolatra, nem volna e helyes és czélszerű leányaink confirmácziói oktatásáról külön, az ő jellemüknek s élet hivatásuknak megfelelő confirmácziói tankönyv szerkesztése útján gondoskodni? Mert ha áll a tétel, hogy a neveléstudomány alkalmazott psychologia, akkor egyenesen vetket követünk el, ha nem igyekszünk a női léleknek e csudálatosan szent mystériumnak a titkait minél alaposabban tanulmányozva leányainkban ez úton is biztosítani egyházunk jövőjét. Drága kincs a nő, mert az ő szeretetén alapul a társadalom erkölcse. S vájjon van e a leányka életében fogékonyabb, naivságában eszményibb kor, mint épen az az idő, a mikor nővé alakul át s a melybe épen a confirmácziója esik? Lelkipásztorok, nagy kincset bízott Isten ő bennök a ti hűségtekre, ám lássátok, mint tegyétek azt minél értékesebbé Isten országának földi megvalósítására. Altalán pedagogikai szempontból nem ismerek a confirmácziói oktatás ügyében fontosabb és jelentőségesebb tényezőt, mint a lelkipásztor pedagogikai egyénisége. A helyzet, a melyben most vagyok, felment e kérdésnek közelebbi tárgyalásától, ismerős alakok ülnek körülöttem s hallgatják igénytelen szavaimat s jól esik hinnem, tudnom, hogy eszményi feladatuknak mind teljes tudatában vannak. Tudják, hogy lia valaliol, hát igazán itt jut teljes súlyával érvényre az apostoli követelmény, hogy „hitből hitbe,"— s bizonnyal mindnyájan szívesen követik a szép tanácsot, melyet egy érdemes leikész 2' 2) ifjabb kartársainak a következő szavakban ád: „A confirmácziói oktatás egész tartama alatt a lelkipásztor legyen mindig és egészen lelkipásztor ; férkőzzék a gondjára bízott gyermekek szivének közvetlen közelébe, ezek pedig érezzék meg s maradjanak meg azon állandó és közvetlen benyomás alatt, hogy atyjuk ő nékik, a ki az ő lelkük üdvösségét munkálja." De nem csak a confirmandusoknak, de ezek családjainak is éreznie kell a confirmácziói oktatás végtelen nagy fontosságát ós mély jelentőségét. Ezért ha valamikor, úgy nyilván ez idő alatt a legbensőbb ós élénkebb összeköttetést fogja a családokkal ápolni, s igyekezni fog a gyermekeket olykor a saját lakásán is egyenként magához hiva a szeretet ós bizalom kötelékeivel őket minél inkább magához csatolni. Általában működésének sikere s áldásos kimenetele érdekében igyekezni fog minden egyes gyermeknek individualitását minél inkább kiismerni, a mire nézve már kész anyagot találhat, a gyermekek iskoláztatása ide22) Spanuth, a „Katechetischer Zeitschrift" szerkesztője.
