Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészítéséről

81 nyer kifejezést abban a törvényjavaslatban, melyet Wlassics Gryula vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtott. A nép lelki igazgatásával, vezetésével foglalkozó, mint mondani szokták, az Ur szőlőjének szegény munkásai sorsáról intézkedik a javaslat, melyet már oly régen Ígérgettek, kértek, sürgettek. Az illető lelkészre és a feleke* zetére van bízva, hogy igénybe vegyék e az állami segélyt. A törvény erre nézve jogot ad és a feltételeket irja körül. Egyébként az államhatalom be nem avatkozik az illető felekezet dolgába, Reméljük,. hogy az egyes vallásfelekezetek és azok lelki pásztorai nemesen fogják fel ennek a javaslatnak magasztos mtenczióit és az államhatalom részéről kivánt feltételeknek, melyek a műveltség, a hazafiság ós a tiszta erkölcsök terjesztésére, ápolására néznek, ezután még fokozottabb mertekben iparkodnak eleget tenni. Részint illő rekompenzáczió fejében, más részről abban a felemelő öntudatban, hogy az államhatalom a maga részéről is a nép és az állam érdekéből egyaránt fontosnak és jelentősnek tartja a lelkészi állások hivatásszerű és méltóképen való betöltését. Ennek előmozdítása czéljából, buzdításul ós jutalmul, még ilyen tekintélyes anyagi áldozatoktól sem riad vissza.'

1 Alkotmány. Kongruát kapnak a protestánsok ós a zsidók lelkészei a kormánytól, egyházpolitikai szolgálataik jutalmául. Görögkeleti szerbek és oláhok is kapnak a kormánytól segélyt, csak a katholikusok, büntetésből, nem kapnak. (De hiszen a szerbek és oláhok sem támogatták az egyházpolitikai javaslatokat!) A protestáns egyházak szolgaságba merülése, mondjuk, államosítása, váljék örömükre. Függésbe hozatnak a közoktatási minisztériumtól, melynek politikai ágensei lesznek főhatóságaik és lelkészeik, mivelhogy, a ki fizeti őket, az parancsol is nekik. Megolvasható a törvényjavaslat indokolásában, hogy 1206 református, 253 lutheránus ós 93 unitárius, tehát összesen 1,552 prntestáns lelkész húzza fizetésének egy részét a kormánytól. Ezek tehát megszűnnek függetlennek lenni, mert a politikai hatóságoknak ezer módjuk van kifogást tenni ellenök, s a miniszter azután megvonhatja tőlük a kongruát. Ugyanez áll az 1,906 oláh és a 106 szerb keleti lelkészre. S a szándék is világosan az. hogy az oláh és szerb egyházak a kormány befolyása alá jussanak. Azután még 303 rabbi kap állami fizetést, nagy örömére a zsidóknak, kiknek szegényeknek nincs pénzük, hogy templomaikat ós iskoláikat fizessék, s tehát a keresztények tartsák el őket. Mindössze tehát 3921 állami lelkész lesz, ki a magyar kincstártól húzza fizetését jövő év január 1-től fogva — csak a katholikus papok nem kapnak semmit. (Szegények, — nem kaptak már régen eleget ? !) Budapesti Napló. A 800 frttal való kiegészítés. „Ez egy lépéssel több, mint a mit a kormány évek előtt ígért, és sokkal több, mint a mit az érdeklett felekezetek papjai jogosan remélhettek. Mert az 1848-iki törvényhozás kimondta ugyan a bevett vallásúak közt a viszonosság elvét s- azt az axiómát, hogy szükségleteikhez az állam arányosan fog hozzájárulni a maga adományával : de nem mondta ki az egyes hitközségekre nézve a papok ós tanítók biztosítását. Nemcsak maga a hitélet érdeke s a szegény lelkészek fölsegitósében irányadó humanisztikus és kulturális szempont lebeg szemünk előtt, midőn e költségeket fontolóra veszszük. Sokkal fontosabb érdek nyer ily módon hathatós kielégítést: ez a nemzetiségi izgatás leszerelése, vagy legalább korlátozása a professzionátus izgatók legszűkebb területére. Wlassics javaslatának maradandó érdeme lesz, ha az izgatók keze ügyéből a papi kontingenst kiragadja, melynek a nép lelkületére irányzó, vezérlő befolyása volt mindenha. Mi ez eredményhez képest az áldozat, mit az állam hoz, s mi kedvezőtlen esetben sem lesz egyéb, megtérülő koczkázatnál. Mert a javaslat erős fegyelmi felügyeletet ád az államsegitség fejében az állami hatalom kezébe, s beavatkozási jogot biztosit ott is, hol eddig a legfőbb felügyeletet praktice alig gyakorolhatta. Ha az állam hadi erejének oltalmát ra óvenkint 100 milliónál többet költhetünk, benső erejének egyensúlyban tartására s a bontó tényezők ellen alkamazandó preventivára ez új költség nem sokallható. Az a 100 millió inegőriznsegit a békét ; ez az 1 millió megmenteni segia jövőt. Hazánk. „Átolvastam ezt a javaslatot s megdöbbenve ejtettem ki kezeim közül. Mert nemcsak azt fedezem fel benne, hogy szűken méri a porcziót, hanem azt a rettenetes árt is látom, melyet a kormány ezért a nyomorúságos segítségért kíván. Ez az ár nem csupán abban áll, a mit a lapoknak e kérdésről eddig megjelent közleményei mondanak, hogy a követelt kormánybefolyás tönkre teszi a szóban forgó egyházaknak önrendelkezési jogát. A veszedelem még ennél is nagyobb. A rendőr-államnak intézményei, a mint azt nálunk a mai kormányrendszer megalkotta, ezzel a javaslattal kapják meg, ha törvónynyé válik, méltó betetőzésüket. Ennek a rendőr-államnak közönséges rendőr-instituczióivá fognak lesülyeini azok az egyházak, melyek elfogadják ezt az igy kilátásba helyezett államsegélyt. Nem e szövetségeseknek megszerzéséről van tulajdonképpen szó, mert hiszen ezek már melléje sorakoztak kevés kivétellel akkor, mikor megszületett az egyházpolitika. Hanem e szövetségnek állandó biztosításáról kellett gondoskodni. Még pedig, főleg az e körben beállott, nagy csalódással ós elégületlenséggel szemben, olyan eszközök segélyével, melyek lehetetlenné alkalmasak tenni azt, hogy ezek