Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Schrödl J. A magyarhoni protestantismus hatása a magyar szellem fejlődésére. Ism. Krupecz I.

69 pedig, mely a Te szemedben vagyon, nem veszed eszedbe? Vesd ki először azt a gerendát a Te szemedből s azután gondolj arra, hogy a szálkát a Te atyádfia szeméből kivessed." „Te képmutató" mondaná a Canisiusbullára is az Url De térjünk át örvendetesebb dolgokra. Az 1897-ik évről szóló ismert Hübner-féle „ f ö 1 d r a j z i - s t a t i s z t i k a i táblázatok," mint a Luthardt-féle „Allgem. Evang.-Luth. K.Ztg" mult számában olvasom, az egész földgömbön 1535 millió ember lakik. E lakosságnak egynegyede: 378 mihió Európában esik, és pedig úgy, hogy annak 28 százalékával Olaszország és 26 százalékával Németország és Ausztria-Magyarország van képviselve. A il ó m e t o r s z á g i egyetemek folyó téli félévének statisztikája, mint ugyancsak Luthardt lapjaban olvasom, felette érdekes es tanulságos képet mutat. A beirott hallgatók száma •az összes egyetemeken 31,110, tehát ezerrel több, mint a mult téli félévben (30,043), s 200-al több, mint a nyári félévben (30,932.) A hallgatók száma az utolsó öt év alatt 3600-al emelkedett, a mennyiben az 1892—93. év téli felében csak 27.518 hallgatója volt a német egyetemeknek. Az egyes egyetemek jelen hallgatóinak a száma a mult nyári és téli félév zárjelben megjelölt adataival szemben következő táblázatból vehető ki: Berlin 5935 (4705—5620), München 3817 (3871 -3706), Lipcse 3277 (3064—3126), Bonn 1671 (1889—1625), Halle 1605 (1534—1561), Boroszló 1497 (1541—1427), Würzburg 1425 (1430 1467), Tübinga 1226 (1289—1170), Göttinga 1154 (1123—1017), Heidelberg 1084 (1230— 1001), Freiburg i. Br. 1073 (1449—1065), Erlangen 1068 (1140—1074), Strassburg 1066 (1016—1013), Marburg 908 (1042—817), Greifswald 756 (834—793), Königsberg 684 (695 — 691), Glessen 674 (663—626), Jena 632 (704 -705), Kiel 580 (727—548), Münster 526 (487 —468) es Rostock 451 (499—499). A hallgatók legnagyobbrósze a német egyetemeken is a jogászokra esik. E nagy létszámból a külföldi hallgatókra az összes egyetemeken 2350, a nőkre pedig 31

S hallgató esik. Ezzel kapcsolatban az „Alig. Ev. Luth. K. Ztg." fájlalja, hogy különösen az osztrák fő- és középiskolák „verjuden immer mehr", Nomine mutató a mi fő- és középiskoláinkra még inkább talál e megjegyzés ! A d i a k o n i s s z a ü g y r ő 1, mely Budapest, Po/.suny és Lőcse mintájára nálunk is kezd lassankint meghonosodni, sokat és sokszor irtak már az arra hivatottak. Igy nemrég Jordan lelkész, ki 25 óv óta áll a hallei diakonisszaház élén, „Von und für Diakonissen" cz. művében figyelemreméltó dolgokat fejteget közvetlenül szerzett tapasztalatai alapján. A betegápolást a diakonisszák dicséretesen emelték, s a női diakonia intézményében és testületi jellemében is évről-évre örvendetes haladás észlelhető. Az egyes házak (Kaiserswerth, Halle, Bethesda, Konstantinápoly) belső élete a női önfeláldozó munkásság követendő példáját tüntetik föl, s máig is üdvösen egészíti ki Schäfer „Weibliche Diakonie" cz. klasszikus művének tanulságos fejtegetéseit. Jordan művének főbb fejezetét: „miként neveljük próbanővéreinket?" ; „a papné szül. diakonissza" ; „az én kedvelt nővérem" stb. A diakonissza-ügy áldásos szeretetmunkássága iránt érdeklődők gyakorlatilag is sokat tanulhatnak Jordan művéből. Nálunk a diakonisszák ügyének nemzetibb formáját kellene megteremtenünk, s akkor könnyebben fogna az megvalósulni. Sajnos, hogy sokan mint német importumot egyszerűen elitélik. Mint a „Christi. Welt" hasábjain olvasom, Németországban a mult évben 44 diakonissza-ház volt, a melynek 9714 nővére állott a betegiigy szolgálatában. Facta loquuntur ! Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. A magyarhoni Protestantismus hatása a magyar szellem fejlődésére. Ez a czime a Luther-társaság által a millenniumi pályadíjjal kitüntetett pályamunkának, melyet a magyar nép számára irt : S c h r ö d 1 József főgymn. tanár. Ara 50 kr., lapszám 186. Megkaptuk a munkát, a mely ugyan kissé későn jött, de mégis megjött. Igy is köszönjük, örömmel olvastuk el s most ismertetjük ós bíráljuk. Nyolcz szakaszban szól szerző tárgyáról. Az első öt szakasz általánosabb, a második három szakasz különösebb jellegű. A sorban legelső szakasz czíme : „a vallásos érzület m int az emberi természet eredeti sajátsága." Czímhez képest szerző e szakaszban a vallásos érzület érvényre emelésére s a vallásosság apológiájára törekszik. Teszi ezt ugyan írissó tudós profeszori módon, de azért jól esik nekünk 'ez igyekezet, bár talán mi papok kissé jobban belemelegednénk ilyen themánál, mindenesetre egykét bibliai idézettel is — nem megterhelni, de — de támogatni iparkodnánk a fejtendő szent igazságot. A magyar nép számára is valóbb volna kétségkívül a bibliára is épített tárgyalás, mint az elvont, dortrinair jellegű elmefuttatás. Tehát több subjectivismust, több pectust kérnénk s várnánk, akkor a tudós hitetlenekre czélozva talán e mondatban: „bizonyára minden ember találkozott már ily fajta emberekkel," szerző igy irt volna: bizonyára mindenikünk (vagy: a kegyes olvasó is) találkozott már ily faj ta emberekkel. (6. I.) Különben a tanár űr higgadtan, inegg3'őzőeu