Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Hetvényi Lajos. Képek a szeretet világából

<607 lánglelkű Eötvös Józsefre s ebbeli kezdeményezésére akarok utalni. Többen vannak még a régi gárdából, — hál' Istennek ! —- az élők sorában, a kik erre, a lelkes kezdeményezésre és szomorú sorsára nagyon jól emlékezhetnek. A midőn a miniszter azon javaslattal állott elő, hogy az evang. theologiának több tanszéket állit a tudomány-egyetemen, nemcsak a sötétség hivei, de a tudomány zászlóvivői is ellene fordultak, sok álokoskodással küzdve a theologia, mint tudomány ellen s igy a nemzeii látnók nagy czéljainak megvalósítása ellen. E szomorú küzdelemnek nyilván be nem -vallott czélja nem volt más, minthogy a theologiát teljesen kiküszöböljék a tudomány-egyetem köréből. E ezélt, mint ismeretes. csak részben érték el a nagy és életrevaló eszme ellenfelei, a mennyiben a r. kath. theol. facultás megmaradt az egyetem kebelében, de a miniszter látva, mily kevesen követik az eszmei magaslatra, — elejtette javaslatát. Több évtizedig tartó pihenés után, most új napirendre kivánkozik. Úgy vélem, — teljes joggal. Megváltoztak az idők s a tudomány mezején azt látjuk, hogy a tudomány felkentjei s igaz képviselői, nem szállnak táborba a theologia mivelői ellen, hanem munkatársakat látnak s tisztelnek azokban, lényegesen közreműködőket az emberi nem boldogitásában. Avagy meri-e a tudomány ez idő szerinti álláspontjából valaki tagadásba venni, a vallás-erkölcsi élet jelenségeinek s azok tudományos kutatásának jogosultságát? S ki tagadhatná meg az ezekkel való foglalkozástól a tudomány jogczimét? Társadalmi jelentőségét pedig csak a látva nem látó tagadhatja. Ez észlelt változás, mply az utolsó évtizedekben Magyarország közvéleményében is nagyon hódított, elég ok arra, hogy a kérdésnek, a legilletékesebb helyen napirendre tűzését kérjük. Nem hiszem, hogy ellenszenvvel fogadnák, — a néppárt csekély töredékének kivételével, — mert tudva és akarva, nem fogja senki, hazája s népe boldogságának rovására Róma szekerét tolni. Elég volt a szolgaságból, a teljes souverenitás lehető elnyomásával I \ alamint az egyes tudományágak erős kézzel széttépték a kötelékeket s megszabadultak a theologia szolgaságából : úgy kell a népeket is, a tudomány segedelmével, az igaz szabadsághoz, mely keresztyéni alapokban gyökerezik, mind inkább elvezetni. E téren az ev. theologia nem ellenfél, de jó barát s hű szövetséges kiván lenni. — A jogállam, — mely személyválogatást nem ismer, nem utasíthatja el ebbeli ajánlatát. E kibontott zászlóval bátran közeledhetünk a cultus-ministerhez, ki bebizonyította már, hogy nagy elődeinek eszmei magaslatán áll, a mellett szerencsés kézzel eszközli az eszmék legalább megközelítő megvalósítását. Ha valakinek, úgy neki bizonynyal sikerül, jóságos királyunk atyai gondozása mellett, a 48-as nagy kötelezőnek egy részét ismét törleszteni. Szorgalmazzuk tehát egy akarattal, a megfelelő úton-módon az ev. theologiai facultás felállítását a budapesti tudomány-egyetemen. Hogy erre egyházunknak szüksége van : ezt minden elfogulatlan be kell hogy lássa ! Az elfogultat pedig nézeteink helyességéről aligha sikerül meggyőzni. Hogy a meglevő intézetekkel mit csinálunk majd, az olyan kérdés, mely ne okozzon most főfájást s idejében, — ha óhajunk megvalósul, minden fejtörés nélkül megoldható ! Ugyanígy a tanuló ifjak Otthonának kérdése is. E mellett nem szabad feledésbe juttatni fővárosi egyházunk legjobbjainak, — melyről a jó fiak és unokák is tudnak, — azon a boldog emlékű nagy Székácsnak tett igéretöket, ., hogyha hamarább nem, akkor sirhalmán le fogják rakni annak alapjait." Hegy óhajaink megvalósítása által egyetemes egyházunk, természetes, — minden tekintetben irányító központot nyerne, az kétségtelen ; — sőt bizonyos szeretett közhazánkra nézve már a tudomány nemes versenyéből eredő nyereséget is. Legyen a mi kívánságunk szerint ! H. V. Képek a szeretet világából.*) A jelen felidézi a multat, a múltból tanulságot meríthetünk a jövendőre. Karácsony ünnepe már előre veti fényét, úgy hogy már eme összejövetel indítója, kiemelkedő központja is a szeretet. Tekintetünk önkénytelenül is a múltra néz, hogy megtudja, vájjon az a szel* A soproni ág. hitv. evang. főgymnásium által 1897. decz. 12-én rendezett első ifjúsági vallásos estén telolvasta a szerző.