Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Protestáns esték Pozsonyban

<589 IRODALOM. Prot, egyházi és iskolai lap. Az egyetemen felállítandó prot. theologiai facultásról Írván, kifejti, hogy annak egységesnek kellene lennie, nem két felekezetbelinek, s seminariumszerü s három évi tanfolyamra szoritandó összes akadémiáknak mintegy betetőzését, negyedik évét kellene alkotnia. Sárospataki lapok. ..A 12 apostol menynyiségileg nem sokat mutatott, nem volt sokat igérő és mégis mesterökkel egy egész korszak emberiségét győzte le és szülte újra. A wittembergi vártemplomnak csak 95 thesise volt és mégsem tudták az azokban foglalt igazságokat a pápai brévék, encyklikák, szent synodusi decretumok özönével sem megsemmisíteni. Igen, mert amazokban a haladó szelleni élet lelke nyilatkozott meg időnként, ezekben pedig a gőg, a hatalom, az ármány, sötét szelleme mellett a rablánczaira vert véleményszabadság elfojtott lélegzet vétele hallatszott, vagyis amaz a fény, emez az árny, a sötétség képviselője, a melynek múltját még sötétebbé teszi a szt. Bertalan-éj és az eperjesi vértörvényszék emléke, a pápai infallibilitás halvaszületett elmélete, a melyet az sem hisz talán, a ki hirdeti legújabban a Rómáig emelkedett, a szent czélok pénzein élősködő intentió botrány és a 18 pap fegyházra Ítélésével végződött milánói vérengzés. És ez a katholicismus az, melynek vitézei budapesti nagygyűlésükön nem szégyenük a hazai protestántismus arczába vágni azon kebellázitó valótlanságot, hogy a protestántismusban lelte első csiráit a vallástalanság és hogy a protestántismus oka a felekezetnélküliségnek'?! Igy csak az beszélhet, a ki ki meri mondani egyéb badarságai között még a gyenge hazafiságra valló nyilatkozatot is: „Nagy hiba az, a mikor azt valljuk, hogy elébb magyarok vagyunk és csak azután katholikusok. Először vagyunk katholikusok és csak azután magyarok." Ez az „egyedül üdvözítő" egyház az, melynek fogyasztási szövetkezet felállításán fáradozó vezérférfiai azt hirdették a fentemiitett gyűlésen, hogy „a protestántismus csak az anyagi dolgoknak képezi alapiát és igy utat nyitott a vallási anarchismushoz." — Ime ilyen eszközökkel akarja a katholicismus elérni világboldogító nagy czéljait, igy óhajt az „egyedül idvezitő" nagy névnek hozzá méltó dicsőséggel megfelelni." Magyar állam. Feltűnik neki, hogy a budapesti egyetemen a protestáns hallgatókat egy felhívás egyesület alakítására hívja föl. Miért éppen most? „Igaz, nagyon igaz; eddig nem kellett félniök. Nem háborgatta őket senki sem, ók voltak az urak s punctum." (Ejnye, hiszen a mult héten még a zsidókról állította ugyanezt a M. Á.) Ösztöndijaknál előnyben részesítették őket a tanárok, „kik magok is javarészt protestánsok." (Ez ugyan nem nagy dicséret a r. kath. tudósokra nézve, s ha úgy volna — bár igy volna Î — mi protestánsok nem szégyenlenők.) „Most mintha más szellő kezdene lengedezni. Ma már a katholikusok sem szégyenlik, hogy ők katholikusok." (Vájjon?! Ugyan ha a syllabust ismernék: nem szégyenelnék-e ? !) „A legyőzetéstől való félelem s a régi fensőbbségi helyzetnek a megtartása ösztönzi a protestáns hallgatókat e lépésre. Tömérdeken vannak r. katholikus hallgatók, akiknek homályos sejtelmök sincs arról, hogy létezik tagjait az egyetemi hallgatók sorából szedő Sz. Imre-egylet." (Ahán ! A r. katholikusoknak szabad volt egyletet alakítani, a protestánsoknak pedig rossz néven veszik? Igy már értjük 1) Debreczeni prot. lap. „Ismerjük mi államunk pénzügyi helyzetét, tudjuk, hogy főleg ez utalja a szakminisztert azon eljárásra, melyet követni szándékozik ; azt is tudjuk, hogy államférfiaink nem szívesen nyúlnak darázsfészekbe, ma még gondolatától is visszariadnak, hogy népnevelési czélra fordítsák azt a nemzeti vagyont, mi e czélra adatott a nemzet és fejedelmei által, azt is tudjuk, hogy hazai összes népiskoláink államivá tétele ellen némely felekezetek és a nemzetiségi agitátorok meg fogják fújni a vész trombitáját, — mindezek daczára, mert erre főleg helyzetünk, de az állam és ennek kormánya intézkedései által is kényszerítenek, kénytelenek vagyunk arra gondolni, hogy felekezeti iskoláinkat, magyar iskoláinkat a magyar államnak átadjuk. Együtt egyházainkat és iskoláinkat, fenntartani nem tudjuk ; választanunk kell a kettő közül. A választás alig lehet nehéz, mert már ma tapasztaljuk, hogy ott, hol egyházunk, lelkészünk nincsen, iskoláink csak tengődnek, s feladatuknak sem a nevelés, sem pedig felekezetünk szempontjából meg nem felelnek. Magyar vallásfelekezetünk nem fog találni semminemű sérelmet abban, ha gyermekeinket a magyar állam neveli értelmes és jó polgárokká. Igen természetes azonban, hogy az állami iskoláknak a felekezetiség legkisebb jellegével sem szabad birnia, a mint Deák Ferencz az 1848-iki országgyűlés augusztus 9-iki ülésén kijelentette : én Magyarország legnagyobb átkának tartom, hogy egy statusreligiója volt, melyből sok igazságtalanság és átok áradt a nemzetre." „Szt.-János evangéliumának magyarázata" czimű angolból átdolgozott munka 1-ső kötete sajtó alatt van, s az előfizetőknek a jövő év február havában küldetik szót. Megjelenéseig elő lehet fizetni reá 3 koronával, L u k á c s y Imre ref. vallástanárnál. K.-Fólegyházán. — Bolti ára 4 korona lesz.