Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Glauf Pál. Felelet az egyetemes nyugdíjintézetre nézve fölmerült kérdésekre

<583 gává s igy ők, a számtani igazság szempontjából, a fiatalabb tagok mellett nincsenek hátrányban. Ebből pedig minden további számtani levezetés nélkül röviden az következik, hogy az egyházkerület vétene az osztó igazság ellen, ha csupán és kizárólag a 60. éven felüli tagokért vállalná magára a járulékok fizetését; hanem az osztó-igazság ebben az esetben az, hogy az egyházkerület, a mennyiben e czélra forditható pénze van, különbség nélkül minden egyes kebelbeli lelkész járulókát egyenlő mértékben szállitsa le és vállalja magára s ezen egyenlő mértéken felül aztán móg azokat támogassa, a kik arra különösen rászorultak. Materny Lajos barátomnak, e lap 44. számában az egyetemes lelkészi értekezletről megjelent közlemény szerint, az értekezletben fejtegetett azon óhajtása, hogy a nyugdijintézeti szabályrendelet akként módosittassék, hogy a lelkész nyugdijára nézve megszabott 10 évi karenczia küszöböltessék ki, a következő kalkulussal felelek. — Egyházegyetemünk 39 egyházmegyét számlál s ezekhez a három theologiát egy testületnek vévén : a negyven testületben, ámbár egynémelyikben egy sincs, de némelyikben %—3 is van, s igy bátran feltehető, hogy átlag 40 elöregedett, elerőtlenedett és elbetegesedett, egyszóval munkaképtelen lelkész találtatik. Ha már most felteszem, hogy ezeknek csak az egynegyede, vagyis 10 lelkész úgy számol és vélekedik, hogy az egyetemes nyugdijintézeti 400 frthoz hozzáadva az egyházkerületit és az esperessógit, van 6—8 száz forint nyugdija ; mintsem tehát tovább is panaszos kenyeret enne, vagy káplántartással vesződnék, nyugalomba vonul. Ez az egyetemes nyugdíjintézet mai mérlegére 10 szer 400 = 4000 frt új teher; de csak az első évben ennyi, mert az. tán a hátralevő 9 éven át e teher mindig s rohamosan növekszik. Hogyan vegyük tehát 10 éven át az ekként átlag s hozzávetőleg évenkint szükséges 10—12,000 forintot?! Nagyon tudom én azt, hogy az a 10 évi karenczia az idősebb testvérekre nézve szivtelen rendszabály; ámde új intézmények létesitésónél mindig vannak átmeneti nehézségek, melyek legyőzhetlenek s mindig felmaradnak jogos óhajok, melyek teljesithetlenek. Ezek után rátérek Schi. K. egyenesen hozzám intézett kérdéseire. Mindjárt azt kell megjegyeznem, hogy ezen kérdések bevégzett ténynek tekintenek olyan dolgot, a mely ínég csak az előmunkálat stádiumában van. Nevezetesen az egyetemes theol. akadémiai tanári kar egy nyugdijintézeti tervezetet dolgozott ki, mely véleményezés végett nekem adatott ki. E tervezetet én az akadémiai nagy bizottság legutóbbi ülésében kivihetetlennek véleményeztem s azt javasoltam a megfelelő kiszámítással indokolva. hogy az akadémiai tanárok nyugdíjigénye az egyetemes nyugdíjintézet keretében szabályoztassék akként, hogy az ő nyugdijuk a szabályrendeletben megállapított összegnek háromszorosa legyen, a minek ellenértéke természetesen a megállapított járulékoknak is a háromszorosa. E javaslatot a nagybizottság áttette az e végből kinevezett albizottsághoz, utasítván engem, hogy vegyem mérlegelés alá az egyetemes felügyelő úr által ajánlott azon módosítást, hogy miután a" theol. akadémiai tanár is törvénnyel kötelezett tagja az egyetemes nyugdíjintézetnek s igy az abban biztosított 400 frt nyugdija már minden kérdésen kivül áll, adassék hozzá móg ezen nyugdijösszegnek háromszorosa úgy, hogy azzal együtt legyen nyugdija 10 szolgálati óv után 800 frt, 20 szolgálati év után 1200 frt és 30 év után 1600 frt. Mihelyt tehát időm s teendőim beosztása rendjén rákerülhet a sor : javaslatomat e módosítással újból mérlegelés alá veszem s aztán tárgyalás vé; gett beterjesztem. Nagyon természetes, egyházi alkotmányunk alapján, hogy a beterjesztendő javaslat felett érdemlegesen dönteni sem az akadémiai nagybizot

r,ság, sem az egyetemes nyugdijintézeti bizottság, hanem végső fokon csakis az egyetemes közgyűlés jogosult. — Ezzel megfeleltem az első kérdésre. A második kérdés az, hogy a többszörös nyugdíj kedvezménye kiterjesztetik-e a többi theol. intézetek tanáraira is? Emiitett javaslatomban, igen is, azon nézetnek adtam kifejezést, hogy e kivételt a többi hittanintézetre is ki keilend terjeszteni, ámde csak akkor, ha azt állandóan ós kötelezően vállalják magukra, intézményszerű biztosíték nyújtásával. Ezen feltétel pedig egyrészről azért elengedhetlen, mert a nyugdijintézeti szabályrendeletben nem szabad módot és alkalmat szolgáltatni semmiképen a netaláni kijátszásra, — másrészről azért, mert a nyugdíjintézet részéről vállalt koczkázat szempontjából igen fontos tényező a tagok folytonosságának s kölcsönös visszbiztositásának elve, mely meg-