Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Schranz János

/ <584 kívánja, hogy a tagok bizonyos száma mindig meglegyen. Hát a lelkészek jogosultak-e ily többszörös nyugdíjra? — Ez a harmadik kérdés. Ha a többszörös nyugdij biztosítását egy­szerre mindnyájan vennők igénybe, akkor ennek nem állja útját más, mint azon anyagi akadály, mely az egyetemes nyugdíjintézet megalapításánál nem engedte, hogy a nyugdíjintézet kedvezőbb le­gyen annál, mint a milyen tényleg. Ha pedig az 4 a kiváltságot a lelkészek közül csak némelyek ki* vánnák igénybe venni, úgy az, miként a theol. tanároknál kifejeztem, csak i n t é z m é n y s z e r ű biztosíték nyújtása mellett volna kivi­hető. Ellenben úgy, hogy például a mostani rima­szombati lelkész belemenne a többszörös nyugdij biztositásába, de már utóda nem volna arra kö­telezhető : ez a nyugdíjintézet mórlegének egyen­súlyára nézve végzetes veszedelmet rejtene ma­gában. A kérdések kiindulási pontjául szolgáló egyik téves feltevés az is, hogy a többszörös nyugdij biztosításával járó ellenérték szolgáltatását, vagyis a járulékos többszörösének fizetését, a theol. aka­démiai tanárokért, az egyházegyetem vállalta el. Az egyházegyetem, illetőleg a közalap, nyugdijin­tézeti czélra az évenkénti 24,000 frtnál többet ez­időszerint nem adhat. Az egyetemes theol. akadé­miai tanári nyugdij intézet kérdését tehát, az egy­házegyetem újabb hozzájárulása nélkül, azon mint­egy 20,000 frt alaptőke korlátain belül keilend megoldani, mellyel az akadémia pénztára e czélra rendelkezik. Bővebben s kimerítőbben, úgy gondolom, nem volt szükséges nyilatkoznom, mert hiszen, a mint jeleztem, a kérdések most még nem ak­tuálisak. A mi végül azon kifejezett aggodalmat illeti, hogy a felmerült tervezettel valahogy bajba ne vigyük az egyetemes nyugdíjintézetet: e tekintet­ben kijelenthetem, hogy teljes tudatában vagyok felelősségemnek s hogy első sorban tartanám kö­telességemnek rámutatni a netán fenyegető vesze­delemre s felhívni arra a közfigyelmet. GLAUF PÁL e. ny. ügyvivő. BELFÖLD. A nagyhonti ey. esperesség f. évi no­vember hó 24-én tartott F. Terényben Haendel Vilmos tőesperes és Laszkáry Pál másodfel­ügyelő ikerelnöklete alatt rendkívüli közgyűlést, melynek főtárgya volt a hat decenniumon át fel­ügyelői minőségben működött s 95 éves korában elhalt érdemes veterán férfiú, hontmegyei felső­szúdi nagybirtokos : S e m b e r y Imre halálával megüresedett egyházmegyei felügyelői állás betöl­tésére vonatkozó törvényes intézkedés. H r e n c s i k Károly és dr. Farbaky István elnöklete alatt ki­küldetett a szava^atszedő bizottság, melynek tagjai : Fuchsz János, S z lu ka János, MeinczHugó és Berrhardt Adolf. A szavazás f, é. decz. 20 ig megejtendő s eredménye Selmeczbányára az esperességi egyházi elnöknek beküldendő az új felügyelő beigtatásának ideje a nyári közgyű­lésre tűzetvén ki. A közgyűlést, melyen főesperes az elhunyt felügyelő érdemeit méltatta, megelőzte gyászistenitisztelet a templomban, a hol Kru­pec z István udvarnoki lelkész S e m b e r y Imre felett egyházi emlékbeszédet mondott, mely­nek a közgyűlés jegyzőkönyvében való megörökí­tése (kinyomatása) elhatároztatott. 25 éves jubileum. Schranz János, a pesti ág. hitv. ev. német egyházközség érdemdús lelkésze november hó 27-én ünnepelte fővárosi lelkészkedésének 25 éves jubileumát, mely alka­lomból nemes gyülekezete nagy óvácziókban ré­szesítette. A szépen feldíszített és kivilágított deák­téri templomban délelőtt fél 10 órakor ünnepi istentisztelet volt, melyen az egyház elöljárósága, presbyteriuma testületileg és számos tagjai ós hit­sorsosok részt vettek. Az oltári istentiszteletet maga a jubiláris lelkész végezte, alázatos szívvel meghatottan hálákat adván a Mindenhatónak, ki kegyelmével eddig vele volt és működésében gyá­molította. Ezután Bac h át Dániel budapestiespe­res, a jubiláris lelkésznek egykori theologus ta­nítványa, emelkedett szellemű ünnepi beszédet tar­tott. Istentisztelet után az egyház elöljárósága, presbyteriuma és számos tagja felment a jubiláris lakására, hol F u s z e k Tivadar felügyelő meleg­hangú beszéd kíséretében átadta az egyháztagok igen szép és értékes ajándékait, Broschko G\. A. egyházi jegyző pedig felolvasta a presbyterium üdvözlő iratát. Az ősz lelkész meghatottan köszö­netet mondott a híveknek a szeretet ós ragaszko­dás és elismerés eme szép nyilvánulásáórt. Az üdvözlők sorában volt Bachát D. főes­peres is, ki a budapesti egyházmegye nevében üdvözölte a jubiláris lelkésztársat. A. közös pres­byterium részéről dr. Kralik Lajos közfelügyelő, a hitoktatói kar nevében Kaczián János val­lástanár ós a tanitói kar nevében F a 1 v a y An. tal igazgató üdvözölték őt. A távolban is meg.

Next

/
Thumbnails
Contents