Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Kérdések, válaszok - Bahil Tristissima facies

<530 Bah il idézett művének tót fordításáról, vagy e fordítás megjelenéséről nem volt tudomásom, soha sehol nyomára nem akadhattam. De hogy magamnak a lehető legbiztosabb tudomást a kérdés mibenlétéről megszerezhessem, a hazai tót egyházi irodalmunk legalaposabb ismerőihez, nevezetesen a trencsénmegyei nemes podhrágyi ev. tanitó, Rizner Lajos űrhöz és a nyitrai alesperes, csácsói lelkész, Mocko János úrhoz fordultam felvilágosítás, illetve útbaigazításért. Rizner Lajos úr kérdésemre következőleg felelt: „25 éve foglalkozom a tót bibliográfiával, de eddig nem jöttem sehol nyomára annak, hogy ezen mű tót forditásban jelent volna meg. Az O-faluban talált kézirat alkalmasint irott forditás." A mű tót fordításának kéziratát különben Rizner úr is birja. Yágujhelyen akadt rá. Czime : „Truchliwy Oyrkwy Zeme Uherské Stav" etc. 1747. 8° 118 lap. E szerint ezen forditás nem azonos az ó-felvai fordítással. Mocko alesperes úr birtokában a „Tranovsky könyvtár" kéziratai között szintén meg van Bah il műve tóc fordításának 1769-ik évről eredő kézirata a következő czimmel : „Truchlivé vipsáni cirkvi protestantu v Uherskej krajine . . . na recs slovenskú z latinskej prelozsené R. P. 1769." Ez is tehát — a czim után ítélve — külön forditás. A kézirat a liptómegyei Szielnicz községből került a Csácsón őrzött u. n. „Tranovsky könyvtárba." Hogy a mű tót fordítása nyomtatásban is megjelente, arról Mocko úrnak sincs tudomása. íme, Nagytiszteletűséged felszólalása már eddig milyen szép eredményhez vezetett! Tudomást szereztünk magunknak az eperjesi tudós tót lelkipásztor és sokat szenvedett száműzött híres művének három külön tót fordításáról. Es minthogy az eddigi kutatások alapján biztosra vehető, hogy a „Tristissima facies . . ." tót fordítása nyomtatásban eddig nem jelent meg és megérdemli, hogy — kellő magyarázatokkal és B a h i 1 életrajzával ellátva — közzótétessék, gondoskodni fogok, hogy a mű Tranoscius egyletünk kiadásában mielőbb kiadassék. E czélból a meglevő fordításokat egymással és latin, valamint német szöveggel össze akarnók hasonlítani és új szerkesztésben nyomtatás alá rendezni. A mondottak alapján Nagytiszteletűségedet tisztelettel kérem, hogy a kéziratot megtekintés, illetve a többi kézirattal való összehasonlítás végett rendelkezésemre bocsátani szíveskedjék. Liptó-Szt.-Mikióson, 1898. szeptember 30-án. Janoska György lelkész, a „Cirkevnó Listy" szerkesztője. Prot, egyházi és iskolai lap. „A lelkészi kongrua előkészítése ós tárgyalása közben napfényre hozott s gyűléseinken, egyházi ós világi lapjainkban bőven pertraktált adatok világosan kimutatták, hogy protestáns egyházaink teherviselése a legszélső határig van már feszítve, s az ország igen sok helyén oly elrettentő, hogy ahhoz új terheket adni, gyülekezeteink léteiének veszélyeztetése nélkül teljesen lehetetlen ; sőt az volna a legsürgősebb feladat, hogy a viselhetetlen terheken lehetőleg könnyíteni igyekezzünk. Gyülekezeteink itt is, ott is bomladoznak, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a bomladozás oka nem a vallástalanság, nem az egyháztól való elidegenedés, hanem a terhek viselni nem birása." Debreczeni protestáns lap. „Olyan versenytérre van állítva a protestáns egyház a maga veteményes kertjeivel, az iskolákkal, a melyen nem a szellem, nem a tudomány, nem a buzgalom győz, hanem a pénz, ami nekünk — legalább kisebb gyülekezeteinkben — nincsen. A nagyméltóságú miniszter úr ugyan azt irja, hogy van, mert a költségvetésekből maradvány látszik. Azonban mi nem tudjuk a mi egyszerű észjárásunk vagy Maroth y arithmetikája szerint kiszámítani^ hogyan lehessen egy-egy erkölcsi testületnek 2—3, vagy 20 — 25 frt maradványra 50 frtról 250 frtig emelkedhető kiadást nyugodt lélekkel elvállalni? Feltételeztük, hogy mikor már egy őszinte magyar presbitérium megteszi azt, hogy az oláh, pápista vagy zsidó jegyzővel, bíróval bizonyittatja, sőt főszolgabírójával is igazoltatja a maga szegénységét: akkor már beláthatja akárki, tehát a nemes vármegye és a magas minisztérium is, hogy vagy nagy bajban van, vagy megváltozott a magyar természet, mely a maga erejére büszkén szeretett hivatkozni. Akármelyik igaz a kettő közül, szomorú dolog. Annyi bizonyos, hogy ez a fatális korpótlókügy bölcsebb megfontolást és tapintatosabb végrehajtást igényel." Prot, egyházi és iskolai Jap. Dr. Masznyik E. a brassói evang. egyházmegyében dúló kóros állapotokról ír, az esperest vádolván rágalmazással, bosszúállással, hatalmaskodással, részrehajlással, pártoskodással, megjelent röpiratokra hivatkozva. Jobb lett volna ezen ügyet nem vinni a ref. testvérek elé. Sárospataki Lapok. „Zsilinszky Mihály a magyar közoktatásügyi minisztériumnak ez idő szerinti államtitkárja programmbeszédjében az a pont ragadta meg figyelmünket, a melyben arra hivta fel hitfeleit, hogy ne protestánsok, hanem inkább evangélikusok legyenek. — Tudjuk ugyan, hogy a gyöngéd figyelmeztetés nem pusztán politikai czólzatú volt, hanem bizonyára vallásos tartalmú is s talán inkább is ez, mint amaz akart lenni, — de nem tartjuk lehetetlennek, hogy épen a politikai czélzatot fogják benne nagyra venni némelyek s ez esetben igen szerencsétlennek kell ezt a felhívást ítélnünk. Hogy miért, könnyű elképzelni, mert ez a felügyelői székből a politikának a bevitele az egyházi életbe abból a szem-