Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Kérdések, válaszok - Bahil Tristissima facies

<529 A reformátió bölcsője uralkodó házának, annak a lengyel korona ékessége kedvéért katholizált szász dynastiának egyik Miksa nevü herczege theol. pályára lépett, s Wiirzburgba vonult vissza, a hol — mint forrásunk emliti — a theol. doctorátusia készül. Szept. 25-ikén a müncheni udvari templomban prédikált, s Krisztus istenségéről erősen pápás dogmatikai izű beszédet tartott. Kevés helye van a pápás egyházban a Krisztusnak Mária és a szentek mellett. Ultramontanismus, vaticanismus és marianistnus az minden izében ! A brandenburgi luth, konferentián Stöcker ny. udvari prédikátor szept. 25-ikén ugyancsak hatalmasan szónokolt „a hivők intensiv munkásságáról az egyháztársadalmi feladatok 'megoldásában ", a miben ..a jelenkornak egyik legsürgősebb és legégetőbb kérdését" látja. Következő tételeket állított fel: 1. A reformátió egyháza a keresztyénségnek índividualistikus felfogásában szenved, mely sokszor a személyes hitélettel van összezavarva; 2. a szentírás a személyes üdvélet leírásánál minden elkülönítést mellőzve, az istenországa közösségét czólozza : 3. a valódi hit egyúttal az egyházban való hittel azonos, már akár isteni eszköznek vagy emberi intézménynek tekintjük is az egyházat, s mihelyt a hivők az egyházra való tekintetök nélkül keresik hitbeli közösségüket, subjektivistikus tévedésekbe esnek s az egyház vészit a maga élő hitéből ; 4. a valódi keresztyén ember az egyháznak esetleges hibáit is keresztként viselje és szeretettel fedezze; 5. a hivő keresztyén folytonos munkával és imádsággal támogassa az egyházi feladatokat, s a bibliai tannal, keresztyén figyelemmel s egyházias szellemmel ellenkező állapotoknak bölcsességgel való megváltoztatására és megjavítására törekedjék; 6. a hivők a reformátió egyháza javainak megőrzésére, hithőseinek tiszteletére, munkásságának támogatására s küzdelmeinek megküzdésére a Krisztusért és a lelkek kedvéért sürgősen fölkérendők ; 7. a reformátió egyháza a socialisnak Índividualistikus fölfogásában szenved e igen gyakran a technikai nemzetgazdasági feladatokkal van összezavarva; 8. mint societásnak, az egyházaknak a testvéri közösségre és a felebaráti szeretetre való tekintettel fontos sociális feladatai vannak, a melyeknek betöltése eminens érdeke ; 9. a fennálló sociális állapotok és viszonyok akadályozzák a keresztyén ember életfeladatait a miért is a keresztyénellenes mammon szolgálata s az istentelen felforgatás, mint az istentől való elesés a hivők által gondosan kerülendő: 10. a hivő keresztyén embernek a felebaráti szeretet által vezérelve a szükséget szenvedő osztályok sociális életfeladatait is emelni kell törekednie s minden testi és lelki, személves és társas bajaikban segítségökre kell lennie; 11. a sociális segitsógnek a keresztyén személyes és családi élet alapjainak megjavításában, tehát ar jobb életmód, egészséges lakás és vasárnapi pihenés megteremtésében kell nyilvánulnia, mivel ez az egyháznak, mint nópegyháznak egyik legszebb gondja és feladata; s végül 12. mivel a reformátió egyházát különösen napjainkban keresztyénellenes világhatalmak fenyegetik és népies jellegét érintő sociális bajok környezik, azért az evangelium életerőit minden irányban kell kifejtenie s feladatát a személyes üdvólet szempontjából minden oldalról kell betöltenie." Stöcker e tételeiben levonva a levonandókat, nagyon sok megszívlelésre méltó gondolat található. Ugyancsak ez alkalommal érintette Pfannsch in i d t kötheni lelkész, a tanárok, a duellutn s a sociálismus kérdését, mint az egyház egyik legfontosabb életkérdését. Német testvéreinknek az egyházias mozgolódásaiból, mi magyar protestánsok is tanulhatnánk, s akkor nem kellene örökösen csak szerénykednünk, udvarlásban serénykednünk, reménykednünk és rómaiskodnunk, a helyett, hogy önérzetesen cselekednénk!" „Ungarn" cz. alatt gyakrabban szerepelünk a Luthar d t-féle „Alig. Ev. Luth. K. Ztg." hasábjain. Igy abból az alkalombol is, hogy P o levkovics lelkész a királyné halálát a „Grlocken

u hasábjain egy költeményben megörökitette, ugyancsak ránk olvasva e lap, hogy .,a magyarhoni ev. egyházban a komoly keresztyén egyházias szellem hanyatlóban van." Hollerung lelkész, a „Glocken" szerkesztője találó megjegyzéseket tesz a „K.-Ztg." ama viselkedéséről, a mely szerint „az bizonyos előszeretettel közöl oly dolgokat, a melyek a magyarhoni ev. egyházat kedvezőtlen sziliben tüntetik fel a külföld előtt." Hátha még Hollerung tudná azt is, hogy azok a tudósitók magyar földön, egyikök pláne az ő közelében keresendők. A „K.-Ztg." a rektifikálás daczára még mindig beszél „egyházi megtévedésről" s „emberés nemzetimádásról" a magyarhoni ev. egyházban, mi czélból főleg a millenniumi évre hivatkozik. E „tények" indítják arra, hogy „a keresztyén egyházias szellem hanyatlásáról kell beszélnie Magyarországon." Hogy kevés jóindulat van a lapnál magyarhoni ev. prot. egyházi és irodalmi viszonyaink irányában, azt több izben is megmutatta. Arinál sajnálatosabb, hogy hazai tudósitók szolgáltatják hozzá az anyagot." .Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Válasz dr. Szlávik Mátyás, kollég. igazgató-tanár úrnak. Az „Evang. egyház és iskola" 36. számában közölt, hozzám intézett nyilt kérdésére válaszom a következő :